Bankjegy- és érmerendelet rendelkezései

A Bankjegy- és az Érmerendelet a készpénz forgalmazásával, feldolgozásával, visszaforgatásával, a készpénzforgalmazás működési kockázatainak kezelésével, valamint a hamisgyanús bankjegyek és érmék kezelésével kapcsolatos szabályokat határozzák meg. A Kapcsolódó fájlok között elérhető

- a 19/2019. (V. 13.) MNB rendelet a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról és az azt módosító, 2021. március 1-jén hatályba lépett 38/2020. (X. 21.) MNB rendelet (a továbbiakban együtt: Bankjegyrendelet),

- a 20/2019. (V. 13.) MNB rendelet az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról és az azt módosító, 2021. március 1-jén hatályba lépett 39/2020. (X. 21.) MNB rendelet (a továbbiakban együtt: érmerendelet)

A készpénzforgalmazás, -feldolgozás és -visszaforgatás fő szabályai

A forgalomba visszakerülő bankjegyek és érmék megfelelő minőségének biztosítása, valamint a magyar törvényes fizetőeszközökbe vetett bizalom megőrzése érdekében az MNB meghatározza a készpénz-visszaforgatás alapfeltételeit, a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzésének szempontjait. A Bankjegy- és az Érmerendelet hatálya alá tartozók (hitelintézetek, posta, pénzfeldolgozó szervezetek, pénzváltók, bankjegy-befizetésre, illetve -felvételre alkalmas gépeket üzemeltető egyéb gazdasági szereplők) csak akkor forgathatják vissza a forgalomba a bankjegyeket és érméket, ha megvizsgálták azok valódiságát és forgalomképességét, és azokat valódinak és forgalomképesnek minősítették. A valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálat végezhető géppel vagy kézzel. Bankjegyek esetében a kézi ellenőrzés csak korlátozottan alkalmazható. 

A pénzfeldolgozó szervezetek a bankjegyek valódiságát és forgalomképességét kizárólag MNB által sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel végezhetik.

Automata bankjegykiadó gépeken (pl. ATM) keresztül forintbankjegy csak akkor hozható forgalomba, ha a bankjegy valódiságát és forgalomképességét MNB által sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizték. 

 A bankjegyvizsgáló gépeknek a forintbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatára való alkalmasságát az MNB külön eljárás (ún. bevizsgálás) keretében ellenőrzi. A bevizsgálási eljárás során megfelelt gépek adatait az MNB nyilvántartásba veszi (ún. MNB jegyzék) és a honlapján közzéteszi. (A bankjegyvizsgáló gépek bevizsgálási eljárásának ismertetése és az MNB jegyzék elérhető itt  >>>> ) 

A bankjegyvizsgáló gépek üzembe helyezését az üzemeltetőknek előzetesen be kell jelenteniük az MNB-nek. A bankjegyvizsgáló gépeket gyártó, forgalmazó cégeknek az üzembe helyezett gépekről negyedévente adatszolgáltatást kell nyújtaniuk az MNB részére. (Az üzembe helyezésre vonatkozó bejelentés és a negyedéves adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos részletes információk elérhetők itt >>>> ) 

2021. január 1-jétől minden olyan hitelintézeti és postai pénztárnak, ahol nem áll rendelkezésre bankjegyvizsgáló gép, rendelkeznie kell a forintbankjegyek valódiság-vizsgálatára szolgáló UV-A/C berendezéssel. 

Külföldi bankjegy és érme tekintetében a kibocsátó ország forgalomképesség szerinti válogatási követelményeihez kell igazodni. A visszaforgatásra nem alkalmas külföldi bankjegyek és érmék esetén további információ kérés céljából javasolt az adott valutát kibocsátó külföldi intézmény megkeresése. 

Az eurobankjegyek gépi feldolgozásának kritériumait minden feldolgozógép típus teljesíti, amelyik a bevizsgált és elfogadott gépek EKB által közzétett listáján szerepel. Az eurobankjegyek visszaforgatására vonatkozó feltételrendszer magyar nyelvű elérhetősége: 

http://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/cashhand/recycling/html/index.hu.html

EKB által közzétett lista:

http://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/cashhand/recycling/html/tested.hu.html 

Az euroérmék gépi feldolgozásának kritériumait minden feldolgozógép típus teljesíti, amelyik a bevizsgált és elfogadott gépek Bizottság által közzétett listáján szerepel. A lista elérhető a Bizottság oldalán (link az angol nyelvű oldalra): 

https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/euro-area/euro/anti-counterfeiting/european-technical-and-scientific-centre-etsc_hu#authentication-of-euro-coinscoin-processing-machines

A készpénzforgalmazás működési kockázatainak kezelése

A hitelintézeteknek (a szakosított hitelintézetek és a hitelszövetkezetek kivételével), valamint a postának rendszeres időközönként fel kell mérniük a készpénzforgalmazásukat veszélyeztető működési kockázatokat, meg kell határozniuk a készpénzforgalmazásuk lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózat (fiókok, ATM-ek, bankjegy-befizető, illetve -visszaforgató gépek) kritikus elemeit, és a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozóan intézkedési tervet kell kidolgozniuk. Az MNB által kijelölt hitelintézeteknek és a postának a kritikus infrastrukturális elemek körét évente, az intézkedési tervet kétévente felül kell vizsgálniuk, és a kritikus elemek listáját, az adott év június 30-ig, az intézkedési tervet a felülvizsgálat évének június 30. napjáig az MNB részére meg kell küldeniük. Az MNB által ki nem jelölt hitelintézeteknek a felülvizsgálatot háromévente kell elvégezniük

A bankjegyek és érmék címletváltása, valamint átváltása 

Címletváltás: forintbankjegyek és -érmék más címletű forintbankjegyekre és -érmékre történő átváltása. 

Forintbankjegyek és -érmék átváltása:

• a forgalomból bevont forintbankjegyeknek és –érméknek a hitelintézetek és posta által a jegybanktörvény 23. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül végrehajtott, azonos címletű forgalomképes forintbankjegyekre és -érmékre történő cseréje, fizetésül való elfogadása (ideértve az ügyfél saját fizetési számlájára történő befizetést is), bankjegy-befizető, illetve -visszaforgató gépeken keresztül lebonyolított befizetésként történő elfogadása,
• a nehezen felismerhető és sérült forintbankjegyeknek és –érméknek a hitelintézetek és a posta által végrehajtott, azonos címletű forgalomképes forintbankjegyekre és -érmékre történő cseréje, fizetésül való elfogadása (ideértve az ügyfél saját fizetési számlájára történő befizetést is).

A hitelintézetek és a posta a jegybanktörvény 23. § (3) bekezdése alapján a forgalomból bevont bankjegyeket a bevonás napjától számított 3 évig, a forgalomból bevont érméket 1 évig kötelesek átváltani.

A lakossági ügyfélkörrel rendelkező hitelintézetek és a posta – a Bankjegy- és az Érmerendeletben felsorolt kivételekkel – valamennyi fiókjukban kötelesek végezni a forintbankjegyek és -érmék címletváltását és átváltását. A címletváltásra és átváltásra vonatkozó kötelezettség teljesítéséhez a Bankjegy- és az Érmerendeletben meghatározott feltételekkel – közreműködő is igénybe vehető. Amennyiben a hitelintézet és a posta bankjegy-befizető, illetve -visszaforgató gépet üzemeltet, a forgalomból bevont forintbankjegyek átváltására vonatkozó kötelezettségének a gépen keresztüli befizetés elfogadásával is köteles eleget tenni.

Címletváltás keretében a hitelintézetek és a posta a forintbankjegyekből és -érmékből egy alkalommal legfeljebb 50 darabot kötelesek átváltani. A hitelintézetek és a posta számára lehetőség van arra, hogy a címletváltást bizonyos korlátozások, illetve feltételek (pl. bankszámla megléte) mellett végezzék, illetve a szolgáltatásért díjat számítsanak fel.

A forintbankjegyek átváltására mennyiségi korlátozás nem alkalmazható. A forintérmék átváltására pénztárral rendelkező fiókban mennyiségi korlátozás nem alkalmazható, pénztár nélküli fiókban az érmék átváltása keretében egy alkalommal legfeljebb 100 darab forintérme cseréjét vagy befizetésre történő átvételét kell elvégezni. A hitelintézetek és a posta a 10 darabot meghaladó mennyiségű forintbankjegy, illetve az 50 darabot meghaladó mennyiségű forintérme átváltását (pénztár nélküli fiók esetében a 10 darabot meghaladó mennyiségű forintbankjegy, illetve az 50 darabot meghaladó mennyiségű forintérme címletváltását is) előzetes bejelentéshez köthetik azzal, hogy az átváltást, illetve a címletváltást az ügyfél átváltásra, illetve címletváltásra vonatkozó igényének bejelentését követő két munkanapon belül kötelesek végrehajtani.

A forintbankegyek és -érmék átváltása számla meglétéhez (kivéve, ha az átváltás bankszámlára történő befizetéssel történik), illetve más szolgáltatás igénybevételéhez nem köthető. Amennyiben az átváltás azonos címletű forgalomképes bankjegyre, illetve érmére történik, az átváltásért díj nem számítható fel.

A hitelintézetek és a posta kötelesek az ügyfeleket  a fiókjaikban jól látható helyen elhelyezett, valamint az internetes honlapjukon könnyen hozzáférhető módon közzétett hirdetmény útján tájékoztatni a címletváltás és az átváltás igénybevételének lehetőségéről, a feltételekről és díjakról, a végrehajtással kapcsolatos információkról, közreműködő igénybevétele esetén a közreműködő nevéről és a címletváltást, valamint

A hitelintézetek és a posta az olyan hiányos forintbankjegyet, amelynél nem állapítható meg egyértelműen, hogy a benyújtott forintbankjegyrész(ek) mérete meghaladja-e az 50%-ot, kötelesek az ügyfelüktől átvenni, és szakértői vizsgálat céljából az MNB részére továbbítani. Az olyan hiányos forintbankjegyet, amelynek a felülete egyértelműen megállapíthatóan nem haladja meg az 50%-ot, a hitelintézetek és a posta kötelesek az ügyfelüktől térítésmentesen átvenni, és megsemmisítés céljából az MNB-nek továbbítani.

Hamisgyanús bankjegyek, érmék kezelése

A készpénzhamisítás megelőzése, ill. visszaszorítása céljából az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök szakértői vizsgálatát. A hamisítás elleni védelem érdekében    

• a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek a hamisgyanús bankjegyet vagy érmét szakértői vizsgálat céljából a hitelintézeteknek, a postának vagy az MNB-nek átadni;
• az ATM-et, ügyfél által kezelt bankjegyvizsgáló gépet üzemeltető egyéb gazdasági szereplők kötelesek az általuk fellelt hamisgyanús bankjegyet szakértői vizsgálat céljából a velük szerződött pénzfeldolgozó szervezetnek, ennek hiányában egy hitelintézetnek vagy az MNB-nek átadni;
• a hitelintézetek és a posta kötelesek a magánügyfelektől a hamisgyanús bankjegyeket, érméket jegyzőkönyv kíséretében átvenni, valódiságukat megvizsgálni, majd 20 munkanapon belül - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel – továbbítani az MNB részére;
• a pénzfeldolgozók és a pénzforgalmazók kötelesek a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt hamisgyanús bankjegyeket és érméket, illetve az ügyfél által kezelt gépből származó és az általuk elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített bankjegyet – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel a felleléstől, illetve az ügyfél által kezelt gépbe való befizetéstől számított 20 munkanapon belül – átadni vagy megküldeni az MNB-nek.

A jegybanki szakértői vizsgálat szerint valódinak minősített forintbankjegy és –érme ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet és érmét – az eredményről szóló értesítéssel egyidejűleg – az MNB visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének vagy megbízottjának.