Bankjegy- és érmerendelet rendelkezései

A Bankjegy- és az Érmerendelet a készpénz forgalmazásával, feldolgozásával, visszaforgatásával, a készpénzforgalmazás működési kockázatainak kezelésével, valamint a hamisgyanús bankjegyek és érmék kezelésével kapcsolatos szabályokat határozzák meg. A jelenleg hatályos Bankjegy- és Érmerendelet 2019. május 13-án került kihirdetésre és – egyes, későbbi időpontban hatályba lépő rendelkezések kivételével – 2019. július 15-én lépett hatályba.

A készpénzforgalmazás, -feldolgozás és -visszaforgatás fő szabályai

A forgalomba visszakerülő bankjegyek és érmék megfelelő minőségének biztosítása, valamint a magyar törvényes fizetőeszközökbe vetett bizalom megőrzése érdekében az MNB meghatározza a készpénz-visszaforgatás alapfeltételeit, a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzésének szempontjait. A Bankjegy- és az Érmerendelet hatálya alá tartozók (hitelintézetek, posta, pénzfeldolgozó szervezetek, pénzváltók, bankjegy-befizetésre, illetve -felvételre alkalmas gépeket üzemeltető egyéb gazdasági szereplők) csak akkor forgathatják vissza a forgalomba a bankjegyeket és érméket, ha megvizsgálták azok valódiságát és forgalomképességét, és azokat valódinak és forgalomképesnek minősítették. A valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálat végezhető géppel vagy kézzel. Bankjegyek esetében a kézi ellenőrzés csak korlátozottan alkalmazható. 

A pénzfeldolgozó szervezetek a bankjegyek valódiságát és forgalomképességét kizárólag MNB által sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel végezhetik.

Automata bankjegykiadó gépeken (pl. ATM) keresztül forintbankjegy csak akkor hozható forgalomba, ha a bankjegy valódiságát és forgalomképességét MNB által sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizték. 

 A bankjegyvizsgáló gépeknek a forintbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatára való alkalmasságát az MNB külön eljárás (ún. bevizsgálás) keretében ellenőrzi. A bevizsgálási eljárás során megfelelt gépek adatait az MNB nyilvántartásba veszi (ún. MNB jegyzék) és a honlapján közzéteszi. (A bankjegyvizsgáló gépek bevizsgálási eljárásának ismertetése és az MNB jegyzék elérhető itt  >>>> ) 

A bankjegyvizsgáló gépek üzembe helyezését az üzemeltetőknek előzetesen be kell jelenteniük az MNB-nek. A bankjegyvizsgáló gépeket gyártó, forgalmazó cégeknek az üzembe helyezett gépekről negyedévente adatszolgáltatást kell nyújtaniuk az MNB részére. (Az üzembe helyezésre vonatkozó bejelentés és a negyedéves adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos részletes információk elérhetők itt >>>> ) 

Az 5 millió forintot meghaladó átlagos napi készpénzforgalmat lebonyolító, az MNB által sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel nem rendelkező hitelintézeti és postai pénztárakban a forintbankjegyek valódiság-vizsgálatához UV-A/C berendezést kell biztosítani.  2021. január 1-jétől már minden olyan hitelintézeti és postai pénztárnak, ahol nem áll rendelkezésre bankjegyvizsgáló gép, rendelkeznie kell a forintbankjegyek valódiság-vizsgálatára szolgáló UV-A/C berendezéssel. 

Külföldi bankjegy és érme tekintetében a kibocsátó ország forgalomképesség szerinti válogatási követelményeihez kell igazodni. A visszaforgatásra nem alkalmas külföldi bankjegyek és érmék esetén további információ kérés céljából javasolt az adott valutát kibocsátó külföldi intézmény megkeresése. 

Az eurobankjegyek gépi feldolgozásának kritériumait minden feldolgozógép típus teljesíti, amelyik a bevizsgált és elfogadott gépek EKB által közzétett listáján szerepel. Az eurobankjegyek visszaforgatására vonatkozó feltételrendszer magyar nyelvű elérhetősége: 

http://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/cashhand/recycling/html/index.hu.html

EKB által közzétett lista:

http://www.ecb.europa.eu/euro/cashprof/cashhand/recycling/html/tested.hu.html 

Az euroérmék gépi feldolgozásának kritériumait minden feldolgozógép típus teljesíti, amelyik a bevizsgált és elfogadott gépek Bizottság által közzétett listáján szerepel. A lista elérhető a Bizottság oldalán (link az angol nyelvű oldalra): 

https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/euro-area/euro/anti-counterfeiting/european-technical-and-scientific-centre-etsc_hu#authentication-of-euro-coinscoin-processing-machines

A készpénzforgalmazás működési kockázatainak kezelése

A hitelintézeteknek (a szakosított hitelintézetek és a hitelszövetkezetek kivételével), valamint a postának rendszeres időközönként fel kell mérniük a készpénzforgalmazásukat veszélyeztető működési kockázatokat, meg kell határozniuk a készpénzforgalmazásuk lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózat (fiókok, ATM-ek, bankjegy-befizető, illetve -visszaforgató gépek) kritikus elemeit, és a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozóan intézkedési tervet kell kidolgozniuk. Az MNB által kijelölt hitelintézeteknek és a postának a kritikus infrastrukturális elemek körét és az intézkedési tervet évente felül kell vizsgálniuk, és a kritikus elemek listáját, valamint az intézkedési tervet az adott év június 30-ig az MNB részére meg kell küldeniük. Az MNB által ki nem jelölt hitelintézeteknek a felülvizsgálatot háromévente kell elvégezniük.

A címletváltás 

Címletváltás: forintbankjegyek és -érmék más címletű forintbankjegyekre és -érmékre történő átváltása. 

A hitelintézetek és a posta a pénztárt üzemeltető fiókjaikban kötelesek az ügyfelek számára címletváltást végezni. A címletváltás keretében a forgalomban lévő forintbankjegyekből és -érmékből egy alkalommal legfeljebb 50 darabot kötelesek átváltani.

A hitelintézetek és a posta számára lehetőség van arra, hogy a címletváltást bizonyos korlátozások, illetve feltételek mellett végezzék, illetve a szolgáltatásért díjat számítsanak fel. A címletváltás végzésének feltételeiről és díjáról kötelesek a fiókjaikban jól látható helyen elhelyezett, valamint az internetes honlapjukon könnyen hozzáférhető módon közzétett hirdetmény útján tájékoztatni az ügyfeleiket.

A forgalomból bevont bankjegyek és érmék, valamint a nehezen felismerhető és sérült bankjegyek és érmék átváltása

Forintbankjegyek és -érmék átváltása:

• a forgalomból bevont forintbankjegyeknek és –érméknek a hitelintézetek és posta által a jegybanktörvény 23. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül végrehajtott, azonos címletű forgalomképes forintbankjegyekre és -érmékre történő cseréje, valamint a pénztárral nem rendelkező fiókokban lévő bankjegy-befizető, illetve -visszaforgató gépeken keresztül számlára történő befizetése,

• a nehezen felismerhető és sérült forintbankjegyeknek és –érméknek a hitelintézetek és a posta által végrehajtott, azonos címletű forgalomképes forintbankjegyekre és -érmékre történő cseréje.

  A hitelintézetek és a posta a jegybanktörvény 23. § (3) bekezdése alapján a forgalomból bevont bankjegyeket a bevonás napjától számított 3 évig, a forgalomból bevont érméket 1 évig kötelesek díjmentesen törvényes fizetőeszközre átváltani.

  A forintbankjegyek és –érmék átváltását a pénztárral rendelkező valamennyi hitelintézeti és postai fiókban végezni kell. A pénztárral nem, de bankjegy-befizető vagy -visszaforgató géppel rendelkező fiókokban a jegybanktörvény 23. § (3) bekezdésében meghatározott ideig biztosítani kell a forgalomból bevont bankjegyek átváltásának lehetőségét a gépen keresztül bankszámlára történő befizetés fogadásával. Az átváltás (a forgalomból bevont bankjegyek bankjegy-befizető, illetve -visszaforgató gépen keresztül számlára történő befizetésének elfogadása kivételével) számla meglétéhez, illetve más szolgáltatás igénybevételéhez nem köthető, és az átváltásért díj nem számítható fel. Az ügyfeleket az átváltás igénybevételének lehetőségéről a fiókokban jól látható helyen elhelyezett, valamint az internetes honlapon könnyen hozzáférhető módon közzétett hirdetmény útján tájékoztatni kell.

  A hitelintézetek és a posta az olyan hiányos forintbankjegyet, amelynél nem állapítható meg egyértelműen, hogy a benyújtott forintbankjegyrész(ek) mérete meghaladja-e az 50%-ot, kötelesek az ügyfelüktől átvenni, és szakértői vizsgálat céljából az MNB részére továbbítani. Az olyan hiányos forintbankjegyet, amelynek a felülete egyértelműen megállapíthatóan nem haladja meg az 50%-ot, a hitelintézetek és a posta kötelesek az ügyfelüktől térítésmentesen átvenni, és megsemmisítés céljából az MNB-nek továbbítani.

Hamisgyanús bankjegyek, érmék kezelése

• A készpénzhamisítás megelőzése, ill. visszaszorítása céljából az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök szakértői vizsgálatát. A hamisítás elleni védelem érdekében    

• a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek a hamisgyanús bankjegyet vagy érmét szakértői vizsgálat céljából a hitelintézeteknek, a postának vagy az MNB-nek átadni;

• az ATM-et, ügyfél által kezelt bankjegyvizsgáló gépet üzemeltető egyéb gazdasági szereplők kötelesek az általuk fellelt hamisgyanús bankjegyet szakértői vizsgálat céljából a velük szerződött pénzfeldolgozó szervezetnek, ennek hiányában egy hitelintézetnek vagy az MNB-nek átadni;

• a hitelintézetek és a posta kötelesek a magánügyfelektől a hamisgyanús bankjegyeket, érméket jegyzőkönyv kíséretében átvenni, valódiságukat megvizsgálni, majd 20 munkanapon belül - az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel – továbbítani az MNB részére;

• a pénzfeldolgozók és a pénzforgalmazók kötelesek a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt hamisgyanús bankjegyeket és érméket, illetve az ügyfél által kezelt gépből származó és az általuk elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített bankjegyet – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel a felleléstől, illetve az ügyfél által kezelt gépbe való befizetéstől számított 20 munkanapon belül – átadni vagy megküldeni az MNB-nek.

  A jegybanki szakértői vizsgálat szerint valódinak minősített forintbankjegy és –érme ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet és érmét – az eredményről szóló értesítéssel egyidejűleg – az MNB visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének vagy megbízottjának.