A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB, jegybank) 1968 óta rendszeresen bocsát ki forint emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. A jegybank az emlékérmék kibocsátásával szeretné felhívni a figyelmet közös értékeinkre, és hozzájárulni a méltó megemlékezéshez. Ezért az MNB a 2019. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében bárki véleményt nyilváníthat a kibocsátandó forint emlékérmék témáját illetően.
Az MNB a 2019-ben kibocsátandó forint emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is figyelembe véve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására.
A nyilvános konzultáció időpontja:
2018. február 5-28.
Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több szervezet (a Magyar Nemzeti Múzeum, a Miniszterelnökség, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Balassi Intézet, a Magyar Pénzverő Zrt., a Nemzeti Örökség Intézete – a továbbiakban: NÖRI –, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításához.
A beérkezett javaslatok alapján, figyelembe véve a megkezdett gyűjtői sorozatok folytatását is, a 2019. évi emlékérme-kibocsátási program tematikáját az alábbi tartalommal bocsátja a jegybank nyilvános konzultációra:
ARANY EMLÉKÉRME TEMATIKA
Árpád-házi Szent Piroska (1088 táján – 1134. augusztus 13.)
Szent László (1077–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya, II. Komnénosz János bizánci császár felesége. Szülei halálát követően Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, majd az ország diplomáciai érdekeit követve a bizánci trónörökös felesége lett. Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Konstantinápoly egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a vele egybeépített 50 ágyas karitatív kórházat, mely a későbbi arab és európai kórházak építésekor is mintául szolgált. A katolikus és az ortodox egyházban is szentként tisztelik.
A 2017-ben Szent Margittal indult, az Árpád-házi magyar szenteket bemutató sorozat következő tagjaként Árpád-házi Szent Piroska tiszteletére arany emlékérme kibocsátását tervezi az MNB.
EZÜST EMLÉKÉRME TEMATIKÁK
Aktuális évfordulók, események
A Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója (1844. július 2.)
A Himnusz a magyarság nemzeti éneke, 1989 óta Magyarország Alaptörvénybe iktatott állami himnusza. Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg a Himnuszt, amelynek eredeti címe Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költeményt 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc. A darab ősbemutatójára 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban került sor.
Az évforduló nemzeti és zenetörténeti jelentősége okán, valamint a 2018-as kibocsátású, a Szózat megzenésítésének 175. évfordulójáról megemlékező emlékérme analógiáján az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.
Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója (Munkács, 1844. február 20.) és / vagy Benczúr Gyula születésének 175. évfordulója (Nyíregyháza, 1844. január 28.) a Magyar festők sorozat folytatásaként.
Munkácsy Mihály a XIX. századi magyar festészet nemzetközileg is elismert alakja. Romantikusan realista festőként alkotott, életképei szociográfusi érzékenységgel, pontosan ragadták meg az európai és a magyar társadalom életének, falusi és városi közösségeinek jellegzetes karaktereit.
A legrangosabb magyar képzőművészeti díj is Munkácsy művészete előtt tiszteleg 1950-es alapítása óta.
Benczúr Gyula már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Az első magyar művészképző, a Benczúr-mesteriskola alapítója, és haláláig igazgatója. A romantikus festészet kiemelkedő alakja, leginkább monumentális történelmi témájú festményei tették híressé. Számos külföldi díj nyertese.
A születési évfordulók kapcsán az MNB a korábbi években megjelent, magyar festőket bemutató emlékérméi tematikai sorozatának[1] folytatásaként ezüst emlékérmék kibocsátását tervezi.
Reguly Antal születésének 200. évfordulója (Zirc, 1819. július 11.) – a magyar földrajz- és néprajzkutatókat bemutató sorozat indító elemeként.
XIX. századi nyelvtudós, néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. Az oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét, miközben értékes nyelvészeti anyagot is gyűjtött. Az Urál-hegység egyik csúcsa ma is őrzi Reguly nevét.
Expedícióit követően 1847-ben a Magyar Tudományos Akadémia hazánk első néprajzi kiállítását szervezte meg a Reguly Antal által összegyűjtött tárgyakból. Magyarországon etnográfiai, embertani kutatásai is jelentősek. Elsőként használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában a palócok földjén.
Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi, amely akár egy új, a magyar földrajz- és néprajzkutatókat bemutató emlékérme-sorozat nyitó darabja is lehet.
150 éves a Földtani Intézet
Az 1869-ben, Magyar Királyi Földtani Intézet néven alapított intézmény Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Magyar Állami Földtani Intézet néven 2012. április 1-jével beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe, napjainkban pedig Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat néven működik.
Állami költségvetésből finanszírozott feladatainak végrehajtásával független, hiteles szakértői segítséget nyújt a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére a földtan, geofizika, bányászat, illetve a klímapolitika területén. Tevékenységéhez tartozik a hazai ásványi erőforrásokkal, felszín alatti vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata. Kiemelten kezeli a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést.
A Lechner Ödön által tervezett, műemlékvédelem alatt álló szecessziós székházának építési munkálatai 120 évvel ezelőtt fejeződtek be.
A kettős évforduló kapcsán Az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.
250 éves a szervezett orvosképzés Magyarországon – Semmelweis Egyetem
Mária Terézia 1769. november 7-én kelt rendelete alapján létrejött a nagyszombati egyetem orvosi fakultása, ami a szervezett orvosképzés kezdetét jelentette Magyarországon. Nagyszombaton 1770-ben öt tanszékkel és 40 hallgatóval kezdte meg működését az első magyar orvosegyetem. Az intézmény 1777-ben Budára települt, majd Pestre helyezték. A budapesti egyetemből 1951-ben kivált az orvostudományi kar és azóta önálló egyetemként működik, 1969 óta Semmelweis nevét viseli.
Az évforduló tudománytörténeti jelentőségére tekintettel az MNB ezüst emlékérme kibocsátást tervezi.
Kodály-koncepció – az UNESCO szellemi kulturális örökséget bemutató sorozat részeként
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja mai magyar zenei köznevelésnek, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is.
A Kodály-koncepció 2016-ban került jó megőrzési gyakorlatként az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Magyarország így három örökség-elemmel (Mohácsi busójárás, Matyó hímzéskultúra, Solymászat) és két jó megőrzési gyakorlattal (Táncház módszer és Kodály koncepció) szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökséghez kapcsolódó listáin.
2019-ben az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi a 2011-ben megkezdett, Szellemi kulturális örökség emlékérme-sorozat részeként. (A sorozat korábban megjelent érméi: 2011. Mohácsi búsójárás, 2012. Magyar táncház módszer)
Magyar vizsla – Jellegzetes hazai állat-és növényfajokat bemutató sorozat indításaként (évforduló nélkül)
A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Jelentős állományai vannak Nyugat-Európában illetve az Amerikai Egyesült Államokban. 1935-ben került fel a hivatalosan elismert fajok listájára.
Elegáns megjelenés, könnyed felépítés, harmonikus mozgás jellemzi. Kedves, engedelmes természetű, intelligenciájával a vizslák közül is kiemelkedik. Sokoldalú, nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, házőrzésre ugyanakkor nem alkalmas.
A magyar vizsla érmével a tervek szerint egy a jellegzetes hazai állat- és növényfajokat bemutató, ezüst emlékérme-sorozatot indít 2019-ben az MNB.
SZÍNESFÉM EMLÉKÉRME TEMATIKÁK:
Aktuális évfordulók, események:
Esztergom, Várhegy és Víziváros – Nemzeti emlékhelyek sorozat folytatásaként
A NÖRI aktív közreműködésével 2014-ben indult a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat, amely indítása óta évente egy taggal bővül. (2014. Somogyvár-Kupavár, 2015. Mohács, 2016. Rákoskeresztúri Újköztemető, 2017. Kossuth tér, 2018. Fiumei úti sírkert).
Az esztergomi várhegy a magyar államiság és a magyarországi kereszténység történetének egyik legfontosabb emlékhelye, a Magyar Katolikus Egyház központja. Géza fejedelmi székhelye, I. Szent István szülőhelye, itt alapította az első magyar érsekséget. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is Magyarország egyik meghatározó szellemi és művészeti központja volt. A török háborúk során a középkori város nagyrészt megsemmisült. A 19. századi érsekek reprezentatív elképzelései nyomán született meg az új egyházi központ az ország legnagyobb székesegyházával, a Bazilikával és a Vízivárosban álló Prímási Palotával.[2]
A kibocsátás apropóját az adja, hogy az esztergomi bazilika zárókövének elhelyezésével (1869. november 1.), 150 évvel ezelőtt fejeződtek be a főszékesegyház építési munkálatai.
Az emlékérme a tervek szerint - a sorozat részeként - bronzpatinázott színesfém kivitelben jelenne meg.
Kandó Kálmán születésének 150. évfordulója (Pest, 1869. július 8.) – a magyar tudósokat, feltalálókat bemutató sorozat folytatásaként.
Kandó Kálmán magyar mérnök, a vasútvillamosítás nemzetközi hírű úttörője. Munkásságával lehetővé vált a gyorsabb, biztonságosabb és környezetbarátabb vasúti közlekedés. Nevéhez fűződik a nagyfeszültségű, háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozó áramú vontatás és a fázisváltó kidolgozása. Ő tervezte meg az olaszországi Telina-völgyben lévő vasútvonal villamosítását, amely egyben a világ első nagy-feszültségű váltakozó árammal működő vasútvonala is.
A színesfém emlékérme kibocsátását a 2006-ban indult, a magyar felfedezőket és találmányok bemutató színesfém sorozat 12. tagjaként tervezi az MNB.
Amennyiben a 2019. évi emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot kíván tenni, azt legkésőbb 2018. február 28-ig teheti meg, a következő módokon:
Levélben:
Magyar Nemzeti Bank
Kommunikációs és pénzügyi ismeretterjesztési igazgatóság
1850 Budapest
Elektronikus levélben:
emlekermekonzultacio@mnb.hu
Az MNB mérlegeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat, és azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz. Az MNB az észrevételekre egyedileg nem reflektál.
[1] Az 1976-ban indított Magyar festők sorozat részeként a kezdő évben Derkovits Gyula, Szinyei-Merse Pál és Munkácsy Mihály tiszteletére jelent meg emlékérme, egy évvel később a sorozat Mányoki Ádám és Rippl-Rónai József munkásságának állított emléket. 2014-ben Spányi Béla, 2015-ben Csók István tiszteletére jelent meg a tematikához kapcsolható emlékérme.
[2] Forrás: nori.gov.hu