Nyilvános konzultáció indul a 2022-es emlékérme-kibocsátási program tematikájáról

Az 1222-ben II. András király által kiadott Aranybulla a magyar alkotmányjog korai évszázadainak meghatározó alapdokumentuma, melyet a székesfehérvári országgyűlésen tettek közzé. A királyi függőpecséttel ellátott okirat rögzítette először a magyar nemesség jogait. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén, az úgynevezett plicaturán függött. A pecsét különféle oklevelek és okiratok hitelesítésének fő eszköze volt a középkorban, amely a 14. századra már kizárólagossá vált. Az aranybulla – tágabb értelemben – azt az aranyból készült pecsétet jelenti, melyet III. Bélától kezdődően a magyar királyok használtak a kiemelten fontos okmányok hitelesítésére, megerősítésére. 2022-ben ünnepeljük az Aranybulla kibocsátásának a 800. évfordulóját, mely alkalmat az MNB különleges, mini arany emlékérmével kombinált színesfém emlékérmével tenne emlékezetessé.  

Hunyadi Jánost 1446 júniusában választották Magyarország kormányzójává, azonban az országot a törvényes király, V. László vezette. Az országgyűlés a királyéhoz hasonló hatalommal ruházta fel Hunyadi Jánost, aki ezáltal szabadon gyakorolhatta a pénzverés jogát. A pénzverést igyekezett egységessé tenni, azonban 1453-ig párhuzamos pénzverés folyt, mivel V. László és Hunyadi nevére is egyidejűleg vertek pénzt hatalmi konfliktusok miatt. Hunyadi pénzveréssel kapcsolatos szándékait az 1447-es budai országgyűlés döntései tükrözik: az aranyforint értékét 200 dénárban állapították meg, az idegen pénzek verését és külföldi pénzek forgalmát betiltották. A 2012-ben indult Középkori magyar aranyforintok sorozat következő, 7. tagjaként Hunyadi János aranyforintja arany emlékérme kibocsátását tervezi az MNB. A sorozat eddigi elemei: I. Károly, I. Lajos, Mária, Zsigmond, Albert, I. Ulászló aranyforintja. A sorozat eddigi darabjainak megfelelően 1 dukát (3,491 g) súlyú, valamint négyszeres súlyú piedfort arany emlékérme kerülne kibocsátásra. 

Jövőre 22. alkalommal kerül megrendezésre a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala, a FIFA Labdarúgó Világbajnokság, melyet ezúttal Katarban tartanak. A négyévente megrendezésre kerülő kupa először 1930-ban, a dél-amerikai Uruguayban került megrendezésre. A futballtorna története során két alkalommal - 1942-ben és 1946-ban - a második világháború miatt nem volt megtartva. A soron következő labdarúgó világbajnokság különlegessége, hogy a rendezvény megtartásához a katari államnak legalább hét új stadiont kell megépítenie, melyek mobilelemeit a torna befejezését követően olyan országok számára tervezik eladni, ahol nagy népszerűségnek örvend a sportág. A kibocsátással a tematika hivatalos nemzetközi értékesítési programjába illeszkedő emlékérme jelenhetne meg. Ebből az alkalomból ezüst és annak színesfém változatát tervezi kibocsátani a jegybank. 

Dr. Karikó Katalin kutatóbiológusnak, biokémikusnak, az mRNS alapú vakcinák technológiáinak szabadalmaztatójának köszönhető, hogy az egész világot érintő koronavírus elleni védőoltás előállítása gyorsabb ütemben folyhat. A szervezetünkben géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS (mRNS) szállítja az információkat arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján kiderült, hogy a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberi szervezetbe injekciózott szintetikusan előállított mRNS is. A sejtek ennek megfelelően elkészítik a testidegen vírusfehérje szükséges szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust. Az mRNS alapú vakcinák alapjául szolgáló magyar találmány illetve feltalálója előtt tisztelegve a jegybank MNB ezüst és színesfém emlékérmék kibocsátását tervezi 2022-ben.

Nemes Nagy Ágnes 1922-ben Budapesten született. Egészen diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított, de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven. Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismerésére a Kossuth-díjat (1983). Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából az MNB ezüst és azok színesfém emlékérme változatának kibocsátását tervezi 2022-ben. A kibocsátással a műfajban eddig kis számban jelen lévő, nők előtt tisztelgő emlékérmék száma is növelhető, illetve illeszkedik a magyar irodalom kiemelkedő alakjai tematikai gyűjtői sorba is.

Richter Gedeon magyar gyógyszerész, a modern hazai gyógyszeripar megteremtője. 1907-ben hozta létre az első magyarországi gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az első világháborúban kapott jelentős szerepet. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszer szabadalma volt. A második világháború elején a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A magyar gyógyszeripar legmeghatározóbb szereplője születésének 150. évfordulója alkalmából az MNB ezüst és azok színesfém emlékérme változatának kibocsátását tervezi a jövő évben.

Hugonnai Vilma grófi, földbirtokosi családból származott, 1879. február 3-án a Zürichi Egyetemen avatták orvossá. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. 1880 februárjában tért haza Magyarországra. Diplomája elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött, hiszen az akkori rendeletek nem tették lehetővé a nők számára a felsőoktatási rendszerben való részvételt. Végül 1897. május 14-én Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Házassága felbontását követően írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául. Hugonnai Vilma születésének 175., halálának 100. évfordulója alkalmából ezüst és azok színesfém emlékérme kibocsátását tervezi 2022-ben. 

Kertész Imre (1929 – 2016) magyar író, műfordító 2002-ben első magyarként nyerte el az irodalmi Nobel-díjat „írói munkásságáért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra. A középiskola elvégzését követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát, felsőfokú végzettséget nem szerezhetett. Első regénye már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, a nyolcvanas és kilencvenes években a kritikusok a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolták. Kertész Imre irodalmi Nobel-díja átvételének 20. évfordulója alkalmából ezüst és annak színesfém emlékérme változatát tervezi az MNB kibocsátani a „Magyar származású Nobel-díjasok” sorozat folytatásaként.

Lax Péter magyar származású amerikai matematikus 1926. május 1-én született Budapesten. A matematikaprofesszor elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozik, kutatási területei között pedig a parciális differenciálegyenletek elmélete, folyadékdinamika, számításelmélet emelkednek ki. Matematikai Wolf-díját 1987-ben szerezte az analízis és alkalmazott matematika területén elért kiemelkedő eredményeiért. Lax Péter matematikai Wolf-díja átvételének 35. évfordulója alkalmából ezüst és annak színesfém emlékérme változatát tervezi az MNB kibocsátani egy új, a „Magyar származású Wolf-díjas matematikusok” sorozat első darabjaként.

Békésy György (1899 – 1972) magyar származású biofizikus 1961-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az emberi hallószerv működéséről készített kutatásaiért, a belső fül, a csiga (belső fülben található szerv) ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Tanulmánya során Békésy megmutatta, hogy a belsőfül, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya is. Ezáltal a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének visszhangjával. Bebizonyította, hogy a csigában nemlineáris-hullám halad végig, mely a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el a maximumát. Ezen felül megmutatta azt is, hogy a keletkező hanghullám szimplán a gyújtó szerepét tölti be a hangérzet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez a csigában található elektrokémiai források biztosítanak energiát. Békésy György halálának 50. évfordulója alkalmából ezüst és annak színesfém emlékérme változatát tervezi az MNB kibocsátani a „Magyar származású Nobel-díjasok” sorozat folytatásaként.

Az elmúlt évek során számos alkalommal jelentkezett gyűjtői igény azzal kapcsolatban, hogy az MNB bocsásson ki egy, a magyar megyéket, megyeszékhelyeket bemutató emlékérme-sorozatot. Eredetileg a királyi vármegyék egy-egy vár körül szerveződtek, így - természetes módon - ezek a várak egyben az adott területek székhelyéül is szolgáltak. Egy 1723-ban született előírás által a megyék egy-egy állandó székhelyet jelölhettek ki, de annak kiválasztásáról maguk dönthettek. Ez a rendszer az évszázadok alatt szinte teljesen átalakult, mivel 1990 óta országgyűlési határozat rendelkezik a megyék nevéről és székhelyéről. Az MNB alfabetikus sorrendet követve tervezi bemutatni a magyar megyéket és megyeszékhelyeket, ezáltal elsőként Bács-Kiskun megyéről, illetve székhelyéről, Kecskemétről készül emlékérme. Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területtel rendelkező megyéje, az ország területének 1/12 részét teszi ki. A terület honfoglalás kori lakottságát nemcsak a feltárt sírok, hanem az ebből a korból származó helynevek is megőrizték. A 11. századi alapítású vármegyék közül a mai Bács-Kiskun megye területére Pest és Bács vármegyék egyes részei jutottak. Szent István király két érseksége közül az egyik Kalocsán létesült (ma Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, Kecskemét társszékhellyel). A megyeszékhelye 2022-ben ünnepli a Városháza felavatásának 125. évfordulóját, amely a kibocsátásnak további aktualitást ad.

Friedman 1912. július 31-én született New Yorkban, magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként. A Rutgers Egyetemen szerzett matematikából diplomát. Az egyetemen töltött idő alatt eszmélt rá, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat a nagy gazdasági világválságból. Doktori címét a Columbia Egyetemen szerezte, 1946-tól a Chicagói Egyetemen tanított. 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-emlékdíjat. A magyar származású közgazdász születésének 110. évfordulója alkalmából ezüst és annak színesfém emlékérme változatát tervezi az MNB, amely a 2020. évi Harsányi János emlékérmét követően a tematikai sorozat 2. darabja. 

A Király Kis Miklós című népmesében a címben megnevezett főhős útnak indul, hogy visszaszerezze a sárkányok által elrabolt napot, holdat és csillagokat. A küzdelem során számos feladatot kiválóan megold, komoly tudatosságról tesz tanúbizonyságot. Útja során azonban hibát követ el, ennek következtében pedig elveszíti azt, amit kemény harcokban megszerzett. Ez a bukás a lelki-szellemi emelkedést, a fejlődést hordozza magában. A különleges formában, alakban megjelenő segítők, támogatók nagyon sokszor erőteljes szimbolikus értelmet hordoznak abban az értelemben is, hogy az olvasó – mesehallgató – figyelmét a megszokott életkörnyezetről „elirányítják”, így adva aktualitást ma is a mesének. A színesfém emlékérme az MNB „Magyar népmesék” emlékérme-sorozat folytatása lenne.

A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerték, napjainkban ritkán látható nyájak, csordák mellett. A fajtát sokáig nem különböztették meg a pumitól és a pulitól. Hosszú ideig az a tévképzet terjedt el, hogy a mudi a pumi és a puli kereszteződéséből jött létre, pedig egyikre sem hasonlít. A mudi feltehetően spicc jellegű kutyákból alakult ki körülbelül két-háromszáz évvel ezelőtt. Első pillantásra egyszerű keveréknek tűnhet, mivel szőre rövidebb a többi pásztorkutyáénál. Eredeti szerepe a juhászokhoz és pásztorokhoz kötötte, intelligens, tanulékony, szolgálatkész, munkabíró és hosszú életű fajta. A „Magyar pásztor- és vadászkutya fajták” című sorozat folytatásaként színesfém emlékérme kibocsátását tervezi a jegybank. 

2022. évet Székesfehérvár saját emlékévvé nyilvánította a város alapításának 1050., illetve a városhoz köthető Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából. 972-ben Géza fejedelem alapította Székesfehérvárt a Gaja- és Séd patakok által táplált mocsárvilágból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbikán, a mai Belváros legmagasabb pontján fejedelmi székvárat és templomot építtetett. Később fia, Szent István bővíttette a várat, illetve királyi bazilikát és az esztergomi érsekség tekintélyével vetekedő prépostságot alapított. Mindezek mellett különleges jogokat adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát. A város magyar történelemben betöltött kivételes jelentőségére, valamint a 2022-ben esedékes jeles évfordulóra tekintettel az MNB színesfém emlékérme kibocsátásával tervezi folytatni a „Nemzeti Emlékhelyek” sorozatot.