2023. október 12.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) jelentést tett közzé a környezeti és társadalmi kockázatoknak a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális keretrendszerében betöltött szerepéről. A jelentés kockázatalapú megközelítést alkalmazva értékeli, hogy a jelenlegi prudenciális keretrendszer hogyan ragadja meg a környezeti és társadalmi kockázatokat. Célzott fejlesztéseket javasol a környezeti és társadalmi kockázatoknak az 1. pillérbe történő integrálásának felgyorsítása érdekében. A javasolt fejlesztések célja, hogy támogassák a fenntarthatóbb gazdaságra való átállást, ugyanakkor biztosítsák a bankszektor ellenállóképességét.

A környezeti és társadalmi kockázatok átalakítják a bankszektor kockázati profilját, és várhatóan idővel még inkább hangsúlyossá válnak. Ezek hatással vannak a pénzügyi kockázatok hagyományos kategóriáira, például a hitel-, a piaci és a működési kockázatokra. Ezért a környezeti és társadalmi tényezők hatással lehetnek mind az egyes intézményeket érintő kockázatokra, mind a teljes pénzügyi rendszer pénzügyi stabilitására.

A jelentés az 1. pillér kockázati kategóriáinak kockázatalapú továbbfejlesztését javasolja. Emellett a makroprudenciális eszközök lehetséges alkalmazásával kapcsolatos megfontolásokat is kidolgozza. A jelentés kifejti, hogy az EBA ebben a szakaszban miért nem támogatja egy zöld támogató faktor vagy egy barna büntető faktor bevezetését. Az ilyen korrekciós tényezők alkalmazása kihívásokat jelent a tervezés, a kalibrálás és a meglévő 1. pilléres keretrendszerrel való összetett kölcsönhatás tekintetében.

Ennek fényében, a következő három év során az EBA ajánlásokat tesz a tőkekövetelményekről szóló felülvizsgált rendelet és a tőkekövetelmény-irányelv (CRR3/CRD6) végrehajtásának részeként meghozandó rövid távú intézkedésekre.

Az EBA elsősorban a következőket javasolja:

  1. A környezeti kockázatoknak bevonása a stressztesztelési programokba mind a belső minősítésen alapuló (IRB), mind a kereskedési könyv alapvető felülvizsgálatának (FRTB) keretében alkalmazott belső modell alapú megközelítés (IMA) keretében.
  2. A környezeti és társadalmi tényezők bevonásának ösztönzése a hitelminősítő intézetek által végzett külső hitelminősítésbe.
  3. A környezeti és társadalmi tényezők bevonásának ösztönzése az átvilágítási követelmények és az ingatlanfedezetek értékelésének részeként.
  4. Az intézmények kötelezése annak megállapítására, hogy a környezeti és társadalmi tényezők a működési kockázati veszteségek kiváltó okait jelenthetik-e.
  5. A környezettel kapcsolatos koncentrációs kockázati mérőszámok fokozatosan kifejlesztése a felügyeleti jelentés részeként.

Közép- és hosszabb távú távlatban, a jelentés az 1. pillér keretrendszerének lehetséges módosításait is bemutatja, amelyek tükrözik a környezeti és társadalmi kockázatok növekvő jelentőségét. Ezek a következők:

  1. A forgatókönyv-elemzések lehetséges alkalmazása a prudenciális keretrendszer előretekintő elemeinek megerősítése érdekében.
  2. Az átállási tervek szerepe a jövőben az 1. pillér keretrendszer további kockázatalapú fejlesztésének részeként.
  3. Annak újraértékelése, hogy az IRB felügyeleti képlet és a hitelkockázatra vonatkozó megfelelő sztenderd módszer (SA) felülvizsgálata megfelelő-e a környezeti kockázati elemek jobb figyelembe vétele érdekében.
  4. A környezetvédelemmel kapcsolatos koncentrációs kockázati mérőszámok bevezetése az 1. pillér keretrendszerében.

A prudenciális kereten kívüli egyéb szakpolitikai kezdeményezéseknek megfelelően az EBA folytatja a környezeti és társadalmi kockázatok integrálásának erősítését a szabályozási keretrendszer valamennyi pillérén belül.

Jogalap és háttér

Az EBA az 575/2013/EU rendelet, azaz a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) 501/c cikke, valamint a 2019/2033/EU rendelet, azaz a befektetési vállalkozások prudenciális követelményeiről szóló rendelet (IFR) 34. cikke értelmében megbízást kapott annak értékelésére, hogy indokolt-e a jelentős környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekkel érintett CRR szerinti eszközökkel (beleértve az értékpapírosítottakat is) vagy tevékenységekkel kapcsolatos kitettségek, illetve az IFR szerinti, a környezeti vagy társadalmi tevékenységekhez szorosan kapcsolódó eszközök külön prudenciális kezelése.

A jelentés a környezeti kockázatoknak a prudenciális keretrendszerben betöltött szerepéről szóló, 2022 májusában közzétett EBA-vitaanyagban bemutatott elvekre épül.

DOKUMENTUMOK

Jelentés a környezeti és társadalmi kockázatok szerepéről a prudenciális keretrendszeren belül

Az EBA angol nyelvű közleménye

HIVATKOZÁSOK

Fenntartható pénzügyek