Piacfelügyelet
nyomtatásTőkepiaci monitoring
A tőkepiaci tranzakciók folyamatos megfigyelése komplex
statisztikai modellek alkalmazásával valósul meg, mely során az MNB figyelemmel
kíséri a tőkepiaci folyamatok alakulását abból a szempontból, hogy felmerül-e
bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a –
befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező – nyilvános vételi ajánlattételi
kötelezettségre vonatkozó szabályok. A monitoring tevékenység során az MNB figyelemmel
kíséri továbbá a short ügyletekről szóló rendelet előírásainak megtartását,
valamint üzemelteti a mindenki számára elérhető, www.kozzetetelek.hu
címen elérhető weboldalt, amelyen többek között szerepelnek – az egyes társaságok
vonatkozásában nyilvántartott – nettó short pozíciók. Az MNB a befektetők
védelmében – folyamatos piacmonitoring tevékenysége, valamint a hozzá érkező
fogyasztói bejelentések, illetve hatósági jelzések alapján – egyes szervezetek
esetében a honlapján a „Befektetői figyelmeztetések” linken elérhető oldalon
hívja fel a figyelmet arra, hogy e szervezetek az MNB – ott feltüntetett
tevékenységre vonatkozó – engedélyével nem rendelkeznek.
Tőzsdei kibocsátók felügyelete
Az MNB ellenőrzi a kibocsátók közzétételeit a jogszabályban
foglaltaknak való megfelelés vonatkozásában (például: éves jelentés, féléves,
illetve negyedéves jelentések; saját részvény tranzakciók; nyilvános kötvény
kibocsátások; alaptőke nagyság és szavazatszám, illetve saját részvény
állománnyal kapcsolatos jelentések). A tőkepiac iránti bizalom megóvása és
növelése érdekében fontos, hogy a tőzsdei kibocsátók közzétételei pontos és a
valóságnak megfelelő képet nyújtsanak a befektetők számára a kibocsátó társaságok
működésével kapcsolatban (vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet; kockázatok és
működési bizonytalanságok), a vonatkozó jogszabályok és nemzetközi számviteli
standardok betartása mellett.
A tőkepiac egyes szereplőinek felügyelete
Az MNB a vonatkozó jogszabályokban rögzített keretek között ellátja a befektetési vállalkozások által vezetett csoportok, a befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, a kereskedési helyszínek, a központi értéktár, a központi szerződő fél funkcióit ellátó intézmény, a befektetési alapkezelők és a befektetési alapok, illetve a hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek, valamint a külföldi befektetési vállalkozások és befektetési alapkezelők fióktelepei tőkepiaci tevékenységének folyamatos felügyeletét. A kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket. A tőkepiaci felügyelt intézményeknél az MNB. tv.-ben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést is tartalmazó átfogó vizsgálatot, továbbá cél-, téma- és utóvizsgálatot végez.
Kibocsátási engedélyezési tevékenység - kapuőri szerep
Az MNB értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése, illetve nyilvános értékesítésre történő felajánlása esetén elbírálja a kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) és annak kiegészítése, a hirdetmény közzétételének, illetve az ismertető engedélyezésére irányuló kérelmeket.
Ezen tevékenység keretében az MNB a nyilvános tőkepiacra kerülő termékek esetében kapuőri szerepet lát el. Ez azt jelenti, hogy az egyes eljárásokban következetes joggyakorlatot folytat annak érdekében, hogy a tőkepiacra való belépés az alábbi elvek mentén valósulhasson meg:
- transzparens módon,
- a befektetők részéről történő megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információk birtokában történjen,
- a befektetők védelme, az értékpapírpiacok iránti bizalom erősítése, az értékpapírpiacok megfelelő működésének és fejlődésének biztosítása, mint jogszabályban meghatározott cél mind teljesebben valósulhasson meg.
A kapuőri szerep mellett, azzal gyakorlatilag párhuzamosan megjelenő piaci érdekként fontos, hogy a kibocsátási, tőkepiaci termékengedélyezés, mint jól működő és működtetett szolgáltatás valósulhasson meg a piaci szereplők számára.
Piacfelügyeleti vizsgálatok
Az MNB tv. 90. § (1) bekezdésében írt esetekben, így
különösen engedély nélkül, vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység,
piacbefolyásolás vagy bennfentes kereskedelem gyanúja esetén az MNB piacfelügyeleti
eljárást indít a tényállás - döntéshozatalhoz szükséges mértékű - feltárása
érdekében. Jogszabálysértés megállapítása esetén a tevékenységet az MNB a
jogszabályoknak megfelelően szankcionálhatja. Az MNB piacfelügyeleti
intézkedéspolitikája úgy lett kialakítva, hogy a pénz- és tőkepiac valamennyi
szereplője számára garantálja a piaci devianciákat előidéző tevékenységekkel
szemben a kellő visszatartó hatást, illetve a piaci visszaélések hatékony
felderítését.