Tőkepiaci monitoring
A tőkepiaci tranzakciók folyamatos megfigyelése komplex statisztikai modellek alkalmazásával valósul meg, mely során az MNB figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatok alakulását abból a szempontból, hogy felmerül-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a – befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező – nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok. A monitoring tevékenység során az MNB figyelemmel kíséri továbbá a short ügyletekről szóló rendelet előírásainak megtartását, valamint üzemelteti a mindenki számára elérhető, https://kozzetetelek.mnb.hu/ címen elérhető weboldalt, amelyen többek között szerepelnek – az egyes társaságok vonatkozásában nyilvántartott – nettó short pozíciók. Az MNB a befektetők védelmében – folyamatos piacmonitoring tevékenysége, valamint a hozzá érkező fogyasztói bejelentések, illetve hatósági jelzések alapján – egyes szervezetek esetében a honlapján a „Befektetői figyelmeztetések” linken elérhető oldalon hívja fel a figyelmet arra, hogy e szervezetek az MNB – ott feltüntetett tevékenységre vonatkozó – engedélyével nem rendelkeznek.
Tőzsdei kibocsátók felügyelete
Az MNB ellenőrzi a kibocsátók közzétételeit a jogszabályban foglaltaknak való megfelelés vonatkozásában (például: éves jelentés, féléves, illetve negyedéves jelentések; saját részvény tranzakciók; nyilvános kötvény kibocsátások; alaptőke nagyság és szavazatszám, illetve saját részvény állománnyal kapcsolatos jelentések). A tőkepiac iránti bizalom megóvása és növelése érdekében fontos, hogy a tőzsdei kibocsátók közzétételei pontos és a valóságnak megfelelő képet nyújtsanak a befektetők számára a kibocsátó társaságok működésével kapcsolatban (vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet; kockázatok és működési bizonytalanságok), a vonatkozó jogszabályok és nemzetközi számviteli standardok betartása mellett.
A tőkepiac egyes szereplőinek felügyelete
Az MNB a vonatkozó jogszabályokban rögzített keretek között ellátja a befektetési vállalkozások által vezetett csoportok, a befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, a kereskedési helyszínek, a központi értéktár, a központi szerződő fél funkcióit ellátó intézmény, a befektetési alapkezelők és a befektetési alapok, illetve a hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek, valamint a külföldi befektetési vállalkozások és befektetési alapkezelők fióktelepei tőkepiaci tevékenységének folyamatos felügyeletét. A kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket. A tőkepiaci felügyelt intézményeknél az MNB. tv.-ben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést is tartalmazó átfogó vizsgálatot, továbbá cél-, téma- és utóvizsgálatot végez.
Kibocsátási engedélyezési tevékenység - kapuőri szerep
Az MNB értékpapír nyilvános forgalomba hozatala,
szabályozott piacra történő bevezetése, illetve nyilvános értékesítésre történő
felajánlása esetén elbírálja a kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) és
annak kiegészítése, a hirdetmény közzétételének, illetve az ismertető
engedélyezésére irányuló kérelmeket.
Ezen tevékenység keretében az MNB a nyilvános tőkepiacra
kerülő termékek esetében kapuőri szerepet lát el. Ez azt jelenti, hogy az egyes
eljárásokban következetes joggyakorlatot folytat annak érdekében, hogy a
tőkepiacra való belépés az alábbi elvek mentén valósulhasson meg: A kapuőri szerep mellett, azzal gyakorlatilag párhuzamosan
megjelenő piaci érdekként fontos, hogy a kibocsátási, tőkepiaci
termékengedélyezés, mint jól működő és működtetett szolgáltatás valósulhasson
meg a piaci szereplők számára.
Piacfelügyeleti vizsgálatok
Az MNB tv. 90. § (1) bekezdésében írt esetekben, így különösen engedély nélkül, vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, piacbefolyásolás vagy bennfentes kereskedelem gyanúja esetén az MNB piacfelügyeleti eljárást indít a tényállás - döntéshozatalhoz szükséges mértékű - feltárása érdekében. Jogszabálysértés megállapítása esetén a tevékenységet az MNB a jogszabályoknak megfelelően szankcionálhatja. Az MNB piacfelügyeleti intézkedéspolitikája úgy lett kialakítva, hogy a pénz- és tőkepiac valamennyi szereplője számára garantálja a piaci devianciákat előidéző tevékenységekkel szemben a kellő visszatartó hatást, illetve a piaci visszaélések hatékony felderítését.