Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Szabályzatok, segédletek

nyomtatás

BELSŐ SZABÁLYZAT

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. § (1) bekezdése, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a hatályuk alá tartozó szolgáltatók kötelesek belső szabályzatot készíteni.

A Pmt., valamint a Kit. hivatkozott rendelkezései szerint készítendő belső szabályzat szerepelhet közös, vagy külön dokumentumban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egységes szabályzatot készít a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére, valamint a belső szabályzat elkészítéséhez szükséges segédlettel támogatja a Pmt. 1. § (1) bekezdés a-e) pontjában meghatározott tevékenységet ellátó szolgáltatók működését.

A tevékenységtípusonként kidolgozott, 2020. március 30. napjával hatályon kívül helyezett mintaszabályzatok az alábbi linken keresztül érhetők el.

A 2020. március 30. előtt kiadott archív mintaszabályzatok

BELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jelleg és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján belső kockázatértékelést készíteni. A belső kockázatértékelést a szolgáltatónak írásban kell rögzítenie, naprakészen tartania és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátania az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.

A belső kockázatértékelés elkészítése során a kockázatok megállapítása és értékelés céljából azonosítani és értékelni kell az egyes kockázati tényezőket, valamint a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet kell kialakítani a kockázatok kezelése és csökkentése érdekében. Ehhez a szolgáltató a Pmt. 27. § (6) bekezdése alapján köteles figyelembe venni a Nemzeti Kockázatértékelés (NRA) eredményét.

Az MNB a piaci szereplők szakmai támogatása érdekében az MNB felügyelete alatt álló szolgáltatók részére – egy „sorvezetőként” elkészített, kockázati tényezőket tartalmazó – mintadokumentumot dolgozott ki, mely az alábbi linken érhető el:

Belső kockázatértékelés és jelentés mintadokumentum

Az MNB célja a mintadokumentum elkészítésével a szolgáltatók abban való támogatása, hogy egy komplex anyagba ágyazottan bemutassa a kockázatértékelés során figyelembe veendő szempontokat, legfontosabb tartalmi elemeket. Az MNB felhívja azonban a szolgáltatók figyelmét, hogy a mintadokumentum nem helyettesíti a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet, azt minden esetben a szolgáltatóra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, és alkalmazott eszköz alapján meghatározott belső kockázatok ismeretében, azokkal arányosan kell elkészíteni.

Az NRA igényléssel kapcsolatos részletes információk ezen hivatkozáson keresztül érhetők el. 

A kockázatértékeléssel kapcsolatban beérkezett szolgáltatói kérdéseket, illetve ezek vonatkozásában megfogalmazott felügyeleti és jogalkotói állásfoglalásokat a következő felületen publikáltuk:

Jogértelmezési kérdések és válaszok / kockázatértékelés

EGYÉB

Összetett tulajdonosi szerkezet

Az MNB – a Pénzügyminisztériummal, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveivel együttműködésben – útmutatót készített az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához. Az útmutató célja,  hogy segítse a szolgáltatókat a Pmt. szerinti, az ügyfél tényleges tulajdonosával kapcsolatos kötelezettségük végrehajtásában.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók kötelesek az ügyfél-átvilágítási kötelezettség keretében az ügyfelek tényleges tulajdonosi struktúrájának feltérképezésére és ellenőrzésére. A szolgáltatóknak a tényleges tulajdonos azonosítása során a Pmt. tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciója valamennyi pontjának való megfelelést szükséges vizsgálniuk. A tényleges tulajdonos(ok) ismerete elengedhetetlen annak érdekében, hogy a szolgáltató az ügyfelével kapcsolatos pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázat szintjét meghatározhassa, és megfelelő döntést hozhasson a kockázatcsökkentő intézkedésekről. 

Az útmutató segítséget nyújt a törvény szerinti kötelezettségek teljesítésében, elsősorban a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelekre vonatkozik, tájékoztatást ad arról, hogy miként határozható meg a tényleges tulajdonos az összetett tulajdonosi struktúrákban.

Az útmutató tájékoztató jellegű, nem szolgálhat a törvényi előírások megfelelésének alátámasztásaként, nem minősül felügyeleti jogi álláspontnak.

 

Segédlet alapítványi ügyfelek tényleges tulajdonosának meghatározásához

A Pmt. 3. § 38. pont d) alpontja alapján alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy,

da)  aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db)  akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc)  aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:397. § (1) bekezdése szerint a kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve és az alapítvány vagyonát, pénzügyeit illetően a kuratórium egészének van döntési jogosítványa, ezért a kuratórium valamennyi tagját tényleges tulajdonosként kell kezelni. A kuratóriumi tagok aktuális listája lekérdezhető a következő honlapon keresztül: https://civilsznev.birosag.hu/

Adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke

Az alábbi honlapon megtalálható az az Európai Unió által létrehozott lista, mely tartalmazza azokat az országokat, akik nem működnek együtt az EU által meghatározott adózási irányelvekkel. A lista nem negatív tartalmú „szégyenlista”, inkább tájékoztató a többi ország számára, illetve a listán szereplő országokat kívánja ösztönzni az adózási változásokra.

Az oldal tartalmazza a jegyzékbe vételi eljárás lépéseit, rövid összefoglalót arról, hogyan készül a jegyzék.

Az oldalról letölthetők a vonatkozó rendeletek, a Tanács következtetései a felülvizsgálatokról, jelentéseket, eljárási eredményeket.

https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-ju

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem