2021. május 27.

  • Az uniós bankszektor kockázati költsége (CoR) a 2019. decemberi 0,45%-ról 2020 júniusára 0,82%-ra emelkedett, míg az egyesült államokbeli bankok kockázati költsége ugyanebben az időszakban 0,54%-ról 2,16%-ra ugrott.
  • A kockázati költség eltérő alakulását a két régióban a pandémia makrogazdasági hatásában, az egyesült államokbeli és az uniós bankszektor hitelállományának összetételében, valamint a várható hitelezési veszteségekre (ECL) vonatkozó számviteli elszámolási módszerekben mutatkozó különbségek magyarázzák.

Az Európai Bankhatóság (EBA) a témában megjelent tanulmányában összehasonlítja az Egyesült Államok és az EU céltartalékképzési gyakorlatát a COVID-19 világjárvány csúcspontján. A tanulmány a pandémia makrogazdasági hatásában, a bankszektor hitelállományában és a számviteli szabályokban mutatkozó különbségeket vizsgálja, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy az egyesült államokbeli bankok kockázati költsége 2020 első felében miért volt sokkal magasabb az uniós bankokhoz képest, majd ezt követően miért csökkent gyorsabb ütemben.

Az elmúlt 13 év adatait vizsgálva, egy gazdasági sokkot követően az uniós bankok hitelezési veszteségekre képzett céltartalékai általában kevésbé volatilisek, mint az egyesült államokbeli bankoké. Ehhez hasonlóan, 2020 első két negyedévében az egyesült államokbeli bankok kockázati költsége jóval magasabb volt, mint az uniós bankoké. 2020 második felében azonban az egyesült államokbeli bankok kockázati költsége gyorsabban csökkent, mint uniós társaiké.

A világjárványnak a makrogazdasági változókra gyakorolt hatása segít megmagyarázni a kockázati költségben mutatkozó különbségek egy részét. Az Egyesült Államokban a pandémia korai szakaszában nagyobb volt a munkanélküliség növekedése, ami hozzájárulhatott a kockázati költség uniós bankokhoz viszonyított erőteljesebb emelkedéséhez. A kockázati költség 2020 második felében bekövetkező gyorsabb csökkenését ugyanakkor az USA gyorsabb gazdasági felépülése magyarázhatja.

Az előzetes elemzés az egyesült államokbeli bankok kockázatosabb hitelállomány-összetételét is kimutatja. Az Egyesült Államokban magasabb az olyan portfólióknak a teljes hitelállományhoz viszonyított aránya, amelyeket potenciálisan jobban érintenek a társadalmi távolságtartási és elszigetelési intézkedések, így például a kereskedelmi ingatlanok vagy a fogyasztási hitelek. Ez további magyarázatot adhat a járvány kezdetén realizált magasabb kockázat költség-értékre.

Az eltérő számviteli szabályok szintén eltéréseket eredményezhetnek a kockázati költségben. A CECL standard szerint a bankok az összes pénzügyi eszközre vonatkozóan élettartami várható hitelezési veszteséget számolnak el, míg az IFRS 9 standard szerint a Stage 1 kategóriában lévő hitelekre 12 hónapos várható hitelezési veszteség kerül elszámolásra. A válság kezdetekor az IFRS 9 értékvesztési modellje feltehetően a kockázati költség növekedését eredményezte, mivel a hitelek a Stage 1 kategóriából a Stage 2 vagy Stage 3 kategóriába kerültek átsorolásra, amelyre vonatkozóan élettartami várható hitelezési veszteséget számoltak el. Ez a hatás azonban kevésbé tűnik jelentősnek, mint a CECL standard valamennyi pénzügyi eszközre történő alkalmazásának hatása.

DOKUMENTUMOK

LINKEK