2021. december 16.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közzétette a 2021-es biztosítói stresszteszt eredményeit, amelyben értékelte az ágazat ellenállóképességét egy elhúzódó COVID-19 forgatókönyvvel szemben egy „hosszabb ideig tartó alacsonyabb” kamatkörnyezetben.
A 2021-es biztosítói stresszteszt során az EIOPA tőke- és szolvenciaértékelést végzett, és első alkalommal vizsgálta a résztvevők stressz előtti és utáni likviditási helyzetét is. A teszt lehetővé tette a résztvevők számára, hogy a stresszhelyzet utáni pozíciójukat két különböző megközelítéssel számítsák ki: a rögzített mérleg szerinti megközelítéssel, gazdálkodási intézkedések nélkül, illetve a korlátozott mérleg szerinti megközelítéssel, ahol a reaktív gazdálkodási intézkedések megengedettek voltak. 19 résztvevő döntött ilyen intézkedések alkalmazása mellett.
Az előírt sokkokat a pénzügyi rendszert érintő aktuális kockázatok alapján modellezték, és azokat súlyosnak, de legalábbis valószínűnek ítélték. Ezek közé tartozik az úgynevezett „kettős csapás” hatása, amikor a kockázatmentes kamatláb és a kockázati prémiumok eltérő irányban mozognak, kiegészítve a világjárvány kitöréséből eredő biztosításspecifikus sokkokkal.
Eredmények
A COVID-19 világjárvány súlyos gazdasági és pénzügyi következményei ellenére az európai biztosítási ágazat erős tőkésítettségi szinttel indult a stresszteszten, amit a 2020 végi 217,9%-os tőkefeltöltöttségi mutató is bizonyít. A szolvenciamutatóban meglévő szilárd puffer lehetővé tette a résztvevők számára, hogy tompítsák a kedvezőtlen forgatókönyv okozta sokkot.
A gyakorlat tőkekomponense megerősítette, hogy az ágazat fő sebezhetőségei a piaci sokkokból, és különösen a kockázatmentes kamatláb és a kockázati prémiumok szétválasztásából, az úgynevezett kettős csapás forgatókönyvéből erednek.
A rögzített mérleg szerinti megközelítésben, ahol az előírt sokkhatásokkal szemben nem lehetett gazdálkodási intézkedéseket végrehajtani, az összesített szolvenciamutató 92,1 százalékponttal 125,7%-ra csökkent, és 9 vállalkozás került a 100%-os szabályozási küszöbérték alá.
Az eredmények javultak, amikor a résztvevők a korlátozott mérleg megközelítés keretében reaktív gazdálkodási intézkedéseket hozhattak. A meghozott intézkedések 13,6 százalékponttal, 139,3%-os összesített szolvenciamutatóra csökkentették a rögzített mérleg szerinti megközelítésben tapasztalt eredeti csökkenést, és ennek köszönhetően 7 résztvevőnek sikerült visszaállítani a stressz utáni szolvenciamutatót a 100% fölötti sávba. A biztosítási ágazat tehát bizonyította, hogy rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek a kedvezőtlen piaci és gazdasági hatásokkal való megbirkózáshoz szükségesek.
A kötelezettségekhez viszonyított eszköz-forrás többlet jelentős csökkenése ellenére egy résztvevő sem jelentett 100% alatti eszköz-forrás arányt, sem a rögzített, sem a korlátozott mérlegszemléletű megközelítés során. Ez megerősíti azt, hogy az ágazat képes a gazdaság és a piacok súlyosan kedvezőtlen alakulása közepette is teljesíteni a biztosított ügyfeleknek tett ígéreteit.
A Szolvencia II szabályozás részét képező hosszú távú garanciákra (LTG) vonatkozó intézkedések tompították a súlyos, de valószínűsíthető sokkok egy részét, ezzel korlátozva a résztvevők szolvenciamutatójának csökkenését. Mindazonáltal a stresszteszt azt is feltárta, hogy a piac egy része még mindig nagymértékben támaszkodik az átmeneti intézkedésekre, amelyeket – a hosszú távú garanciákkal ellentétben – 2032-ig fokozatosan ki kell vezetni. A vállalkozásoknak konkrét lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a Szolvencia I rendszerről a Szolvencia II-re való zökkenőmentes átállás érdekében bevezetett átmeneti intézkedésektől való függőségüket.
A stresszteszt likviditási összetevője azt mutatta, hogy a résztvevők likviditási helyzete kevesebb aggodalomra ad okot, mint a szolvenciapozíciók, tekintettel arra, hogy a szektor nagy mennyiségű likvid eszközzel rendelkezik. Az eredmények mégis azt mutatják, hogy a biztosítók nem támaszkodhatnak kizárólag készpénzállományukra a váratlan kiáramlások fedezése érdekében.
Petra Hielkema, az EIOPA elnöke szerint: „A stresszteszt megmutatta, hogy az európai biztosítók még a nehéz gazdasági körülmények között is képesek fenntartani pénzügyi stabilitásukat. Örülök, hogy a résztvevők nem számoltak be olyan stresszteszt utáni eszközpozícióról, amely veszélyeztette volna a biztosítóknak a biztosítottakkal szemben vállalt kötelezettségeit. E pozitív eredmények mellett azonban gyakran nagymértékben támaszkodnak az átmeneti intézkedésekre, amelyek 2032-ig fokozatosan megszűnnek. Az elkövetkező hónapokban a gyakorlat során felszínre került sebezhetőségek felé fordítjuk figyelmünket. Fel fogjuk szólítani a jogalkotókat, hogy vegyék fontolóra az egyéni eredmények nyilvánosságra hozatalának jogi követelménnyé tételét.”
A következő lépések
A 2021-es biztosítói stresszteszt értékes betekintést nyújt a felügyeletet ellátók számára az európai biztosítók tőke- és likviditási helyzetébe egy súlyos, de valószínű forgatókönyv megvalósulása esetén. Hasznos alapot nyújt továbbá a csoportfelügyeleti hatóságok és a résztvevők közötti utólagos párbeszédhez a napvilágra került gyenge pontok kezelése érdekében.
Az EIOPA és a nemzeti felügyeleti hatóságok tovább elemzik az eredményeket, azért, hogy teljesebb képet kapjanak az ágazat kockázatainak és sebezhető pontjainak megértésével kapcsolatban. Az EIOPA azt is felméri majd, hogy szükség van-e ajánlások kibocsátására a gyakorlat során azonosított vonatkozó aggályokkal kapcsolatban.
Háttér
Az EIOPA tőke- és szolvenciaértékelést végzett, amelyet most először kiegészített a résztvevők likviditási helyzetének elemzésével. A gyakorlatban 43 biztosítói csoport és 1 önálló vállalkozás vett részt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) biztosítási piacának mintegy 75%-át képviselik, megfelelő szintű nemzeti lefedettséggel.
Bár a stresszteszt elsősorban mikroprudenciális jellegű, a gyakorlat megtartja a korábbi stressztesztek nem megfelelés/elutasítás jellegét. Az EIOPA a stresszhelyzet utáni összesített egyéni pozíciókkal dolgozott, azért, hogy következtetni tudjon az ágazat általános ellenállóképességére és azonosítani tudja az ágazat sebezhető pontjait. A 2021. évi stressztesztben a résztvevők első alkalommal a stresszhelyzet utáni pozíciójuk kiszámításakor reaktív gazdálkodási intézkedéseket pl. kockázatcsökkentési stratégiákat is figyelembe vehettek.