2021. március 15.
Az Európai Bankhatóság (EBA) két jelentést tett közzé a kockázattal súlyozott eszközök (RWA-k) következetességéről mindazon EU-beli intézményekre kiterjedően, amelyek felhatalmazással bírnak, hogy 2020-ra belső módszereket alkalmazzanak a tőkekövetelmények számításához. A jelentések kiterjednek az alacsony és magas nemteljesítési arányú portfóliókra (LDP-k és HDP-k) vonatkozó hitelkockázatra, valamint a piaci kockázatra. Az eredmények megerősítik, hogy a kockázati súlyok különbözőségeinek nagyobbik része a portfóliók összetételével magyarázható. E benchmarkolási gyakorlatok alapvető felügyeleti és konvergenciaeszközök az indokolatlan következetlenségek kezeléséhez és a belső modellekbe vetett bizalom helyreállításához.
Hitelkockázati gyakorlat
A 2020-as benchmarkolási gyakorlat folyamán gyűjtött adatok horizontális elemzésének összefoglalását a hitelkockázati jelentés tartalmazza. A hitelkockázatra vonatkozó 2020-as rendszeres benchmarking elemzések eredményei nagyon hasonlóak a legutóbbi gyakorlatokéhoz. Ez a banki portfóliók és a belsőmodell-eredmények általános stabilitása jelének tekinthető. Csakúgy, mint a múltban, az intézmények általános belső minősítésen alapuló módszer szerinti kitettségében megfigyelt különbözőségek (a teljes követelmény mutatót[1] illetően) többnyire a nemteljesítő és teljesítő kitettségek különböző részarányával és az egyes intézmények portfólió-összetételével magyarázható (vagyis a belső minősítésen alapuló (IRB) kitettségek kitettségi osztályok közötti eltérő megoszlásával). A HDP és az LDP esetén is az összes különbség mintegy 60%-át e két mozgatórugó magyarázza.
Továbbá a jelentés tartalmaz egy újonnan bevezetett elemzést a speciális hitelezési kitettségek (SLE) részportfólióiról. Ebből az elemzésből kiderül, hogy a belső minősítésen alapuló módszer szerint számított kockázattal súlyozott eszközértékek különbségei a speciális hitelezési kitettségekre vonatkozóan elsősorban a bankok közötti egyenlőtlen eloszlásból erednek az SLE kitettségek típusa és volumene tekintetében. Kiemelt jelentőségű lehet mindemellett az SLE-k számára elérhető négy különböző szabályozói módszer alkalmazásából (standard módszer – SA, belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata – FIRB, belső minősítésen alapuló módszer fejlett változata – AIRB és a felügyeleti slotting módszer) eredő különbözőségek vizsgálata. A várakozással összhangban az elemzés azt mutatja, hogy az SLE-kitettségek átlagos kockázati súlya alacsonyabb az AIRB szerinti kitettségek esetén az FIRB kitettségekhez vagy a felügyeleti slotting módszer szerintiekhez képest.
Ugyanígy elemzés készült a nagyvállalatok (LCOR) portfólióinak újonnan bevezetett felosztására vonatkozóan, amely megerősíti, hogy e benchmarkolási kitettségi osztály nemteljesítéskori kitettségének (EAD) mintegy háromnegyede várhatóan a FIRB módszerhez tartozik majd a felülvizsgált bázeli reform szerint.
Piaci kockázati gyakorlat
A 2020-as gyakorlat ugyanazon instrumentumokat vette figyelembe, amelyeket 2019-ben alkalmaztak; ezek többnyire hagyományos pénzügyi eszközök. Ez a stabilitás elősegítette a benchmarkportfólió megértését, és hozzájárult a teljes szórás megfigyelt mérséklődéséhez.
Ugyanakkor portfólió szinten a változatosság növekszik a kockázati mutató komplexitásával, és a stresszhelyzeti kockáztatott érték, a járulékos nemteljesítési kockázati tőkekövetelmény, valamint a teljes árkockázat (a korrelációkereskedés belső modelljében) a szórás magasabb szintjeit mutatja. Az árupiaci kitettségek kivételével az eszközosztályokra vonatkozóan a kockáztatott érték teljes változékonysága (18%, a 2019-es gyakorlatban 21% volt) alacsonyabb, mint a stresszhelyzeti kockáztatott érték változatossága (29%, a 2019-es gyakorlatban 30% volt). Az összetettebb mutatók, például a járulékos nemteljesítési kockázati tőkekövetelmény (IRC) és a teljes árkockázat (APR, a korrelációkereskedés belső modelljében) magasabb szintű szórást mutat (49%-ot, illetve 45%-ot, szemben a 2019-es 54%-kal és 37%-kal).
A kvantitatív elemzést kiegészítette egy kérdőív az illetékes hatóságok részére a gyakorlatban részt vevő bankokról. Jóllehet az okok többségét azonosították, és intézkedések történtek a hipotetikus RWA-k nem kívánt különbözőségeinek csökkentése érdekében, e lépések eredményességét csak folyamatos elemzéssel lehet értékelni.
DOKUMENTUMOK
EBA-jelentés a 2020-as hitelkockázati benchmark gyakorlat eredményeiről
Melléklet – Ábrakészlet a 2020-as hitelkockázati benchmark gyakorlatból
EBA-jelentés a 2020-as piaci kockázati benchmark gyakorlat eredményeiről
Az EBA angol nyelvű közleménye
LINKEK
Felügyeleti benchmark gyakorlatok
[1] Global Charge, GC = (RWA + EL*12,5)/EAD