2020. március 2.
Az Európai Bankhatóság (EBA) közzétette az intézmények 3. pillér szerinti nyilvánosságra hozatalának értékeléséről szóló jelentését, amelynek célja a bevált gyakorlatok és a javításra szoruló területek azonosítása. Bár az EBA általánosan előrelépést érzékelt az intézmények prudenciális közzétételei terén, bizonyos gyakorlatok azonban továbbra is akadályozhatják kockázati profiljuk összehasonlíthatóságát, veszélyeztetve a piaci fegyelmet, mint végső célkitűzést.
Az intézmények 3. pillér szerinti nyilvánosságra hozatalának kulcsszerepe van a piaci fegyelem előmozdításában az érdemi prudenciális információk nyilvános közzétételén keresztül. Egy részletes és összehasonlítható prudenciális közzétételi előírásokat tartalmazó közös 3. pilléres keretrendszer meghatározása és végrehajtása jelentős lépés a prudenciális információk felhasználói között fennálló információs aszimmetriák csökkentése felé. E jelentés célja, hogy értékelje a 3. pillér keretébe tartozó elvárások intézmények általi végrehajtását, valamint azonosítsa azokat a bevált gyakorlatokat és javításra szoruló területeket, amelyek segíthetik az intézményeket saját közzétételi folyamatuk javításában, és amelyek jelentősen hozzájárulnak az EBA 3. pillérrel kapcsolatos szakpolitikai munkájához.
Az EBA elismeri, hogy az intézmények jó úton haladnak a konzisztencia és az összehasonlíthatóság elérése felé a közös közzétételi formátumok bevezetése révén, amelyekhez minőségi magyarázatok is társulnak, elősegítve a prudenciális információk érthetőbb közlését. Azonban van még min javítani, különösen a következő hiányosságok akadályozhatják a felhasználókat az információkhoz való hozzáférésben, azok megértésében és összehasonlításában:
- az információ kihagyása az okok megjelölése nélkül;
- a 3. pillér szerinti jelentések nem egyértelmű azonosítása és elhelyezése, ami akadályozza a felhasználókat abban, hogy megtalálják azokat;
- a 3. pillér szerinti jelentések és egyes adatszolgáltatás keretében jelentett információk szerkezetének inkonzisztenciája, különösen a kvalitatív információk esetében;
- az időközi jelentések túlzott egyszerűsítése az év végi jelentésekhez képest;
- a kvantitatív információk egyeztetésének hiánya a közzétételi táblák között, vagy következetlen számítási módszerek a kvantitatív adatsorokban.
Az EBA megjegyzi azt is, hogy bár a környezettel, a társadalommal és az irányítással (ESG) kapcsolatos információk továbbra is szűkösek és diffúzak, az intézmények lassan beépítik stratégiai menetrendjükbe a fenntarthatósági megfontolásokat, és felismerik a környezetet és az éghajlat-változást érintő kockázatokat, mint újonnan felmerülő veszélyeket.
Az EBA angol nyelvű sajtóközleménye