2023. február 9.
Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA), az EU pénzügyi piacokat szabályozó és felügyelő hatósága ma közzéteszi a 2023-as év első trendekről, kockázatokról és sérülékenységekről szóló jelentését (TRV). Összességében az ESMA hatáskörébe tartozó kockázatok továbbra is magasak, és a befektetőknek fel kell készülniük a további piaci korrekciókra.
Verena Ross elnök elmondta:
„A pénzügyi piacok a 2022. második félévben az általános változékony környezet ellenére figyelemre méltóan stabilak maradtak. Bár a gazdasági hangulat 2023 elején pozitívabbá vált, önbizalomra nincs okunk. Az ESMA a hatáskörében a legmagasabb szinten tartja az általános kockázatértékelést.
Az ESMA hatáskörébe tartozó magas kockázatok és a törékeny piaci likviditás összejátszása próbára teheti a pénzügyi rendszer ellenállóképességét a lehetséges jövőbeli sokkokkal szemben.”
2022 második felét a gazdasági tevékenység lassulása, a magas infláció, a pénzügyi feltételek globális szigorodása, a geopolitikai környezet, valamint a tőkeáttételhez és a likviditáshoz kapcsolódó perifériás kockázatok megjelenése, továbbá a kriptotérben alkalmazott üzleti gyakorlatok miatti növekvő aggodalmak uralták. Ezek maradnak a jelenlegi helyzetben az uniós pénzügyi piacok kockázatainak meghatározó mozgatórugói.
Főbb megállapítások:
Általános kockázatértékelés: A fertőzési és működési kockázatok nagyon magasnak tekintendők, csakúgy, mint a likviditási és piaci kockázatok. A hitelkockázat továbbra is magas, és várhatóan emelkedni fog, tükrözve az állami és vállalati eladósodással kapcsolatos növekvő aggodalmakat. Az értékpapírpiacok és a vagyonkezelés kockázatai továbbra is jelentősek. Az infrastruktúrával és a fogyasztókkal kapcsolatos kockázatok egyaránt magasak maradnak, bár most már romló kilátásokkal, míg a környezeti kockázatok továbbra is növekednek.
Piaci környezet: A pénzügyi feltételek globális szigorodása súlyosan érinti a gazdasági tevékenységet, miközben az infláció továbbra is nagyon magas. Az energiapiacok volatilitása az általános árcsökkenés ellenére erős maradt. A strukturális sebezhetőségek miatt a piacok és a résztvevők ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy a piacokat érő sokkokat felerősíthetik a likviditási kínálat és kereslet egyensúlytalanságai.
Értékpapírpiacok: A részvényárak változékonyak voltak 2022 második félévében, a piacok részben visszanyerték a 2022 harmadik negyedévi veszteségeket a viszonylag stabil inflációról és a pozitív vállalati eredményekről szóló hírek alapján.
Vagyonkezelés: Az uniós alapkezelői szektorban a legtöbb pénztártípus esetében kiáramlás és alacsony teljesítmény volt tapasztalható 2022 második félévben, mivel a kezelt vagyon a globális pénzügyi válság óta a legjelentősebb visszaesést szenvedte el. A kereskedelmi ingatlanalapok lejárati eltérései továbbra is fennállnak, és a brit kötvénypiaci zavarok hatása a tőkeáttételes LDI-alapokra 2022 második félévében megerősítette az alapok likviditási kockázatkezelésével és a túlzott tőkeáttétellel, valamint az erős rendszerszintű összefonódásokból eredően a fertőzési kockázatokkal kapcsolatban meglévő aggodalmakat.
Fogyasztók: A gazdasági bizonytalanság közepette a befektetői hangulat továbbra is gyenge. Az infláció fékezi a reálbefektetések hozamát, és hozzájárul a háztartások megtakarításainak csökkenéséhez.
Infrastruktúrák és szolgáltatások: A központi elszámolás volumene tovább nőtt, mivel az EU központi szerződő felei által a származtatott kamatláb és árupiaci ügyletekre vonatkozóan érvényesített biztosítékok az alapul szolgáló eszközök árának és volatilitásának emelkedésével együtt nőtt, miközben az energiapiac tekintetében megfigyelhető volt bizonyos mértékű elmozdulás az ETD-kről a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre.
Piaci alapú finanszírozás: A tőkepiaci finanszírozás 2022-ben erőteljesen csökkent, és a Covid-19-hez kapcsolódó, 2020 eleji piaci stressz óta először fordult negatívba. Az aktivitás visszaesése a nagyfokú befektetői bizonytalansággal, a vállalatokra vonatkozó szigorúbb hitelezési előírásokkal, a magas vállalati adósságszintekkel és a külső finanszírozás általános költségének gyors növekedésével függ össze az euróövezetben.
Fenntartható finanszírozás: A nettó nulla kibocsátás melletti elköteleződés egyre inkább a figyelem középpontjába került, mivel az energiaválság veszélyezteti a szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzéseket. Tágabb értelemben a zöldrefestés egyre inkább előtérbe került, miközben a befektetők úgy tűnik, hogy a termékek között fenntarthatósági szempontok alapján tesznek különbséget, amit az SFDR 9. cikk szerinti alapokba történő folyamatos nettó beáramlás is tükröz. Ennek ellenére az ESG-piacok tovább növekedtek, és ez a tendencia ellenállónak bizonyult az általánosabb piaci fejleményekkel szemben is.
Kriptovaluták és pénzügyi innováció: A kriptovaluta-eszközök értékelése mostanra csaknem 70%-kal csökkent az előző évhez képest, ami a makrogazdasági tényezőknek és több, 2022-ben bekövetkezett magas szintű összeomlásnak tudható be. A korábban az egyik legnagyobb központosított kriptotőzsde, az FTX közelmúltban bekövetkezett csődje néhány jelentős piaci korrekciót eredményezett a kripto-eszközök körében. A kriptoszektoron belüli fertőzés jelentős volt, ami a kulcsfontosságú kriptoeszközök további áresésében és a szolgáltatók csődjeinek továbbgyűrűzésében mutatkozott meg. Tekintettel az uniós piaci szereplők alacsony kitettségére, eddig nem voltak észlelhetők a kriptopiaci zavaroknak az uniós pénzügyi szektorra és a reálgazdaságra esetlegesen gyakorolt jelentős, továbbgyűrűző hatásai.