2023. január 18.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közzétette a 2022-es fogyasztói trendekről szóló jelentését, amelyben a fogyasztók és a kisvállalkozások pénzügyi állapotát vizsgálja a biztosítási és nyugdíj-megtakarítási termékek használatán keresztül. A jelentés megállapításait az EIOPA által megrendelt Eurobarométer-gyorsfelmérés eredményei és egyéb releváns források támasztják alá.
Az EIOPA fogyasztói trendekről szóló jelentéséből kiderül, hogy továbbra is alacsony a fogyasztók igényeinek megfelelő, megfizethető biztosítási- és nyugdíjtermékekhez való hozzáférés: az Eurobarométer felmérése szerint az európai fogyasztók több mint egyharmada nem rendelkezik semmilyen megtakarítási termékkel, és több mint fele aggódik amiatt, hogy nyugdíjas korában nem lesz elég pénze a kényelmes élethez. Jóllehet a biztosítási termékekhez való hozzáférés szélesebb körben elterjedtnek tűnik, az összes biztosítás nagy részét a kötelező gépjármű- és háztartási biztosítási termékek teszik ki, míg más biztosítási kategóriákat alig vesznek igénybe.
A romló makrogazdasági helyzet és az infláció meredek emelkedése nyomást gyakorol a fogyasztókra, akiknek esetleg el kell halasztaniuk emiatt a szükséges biztosítás megkötését, hátralékba kerülhetnek a rendszeres díjfizetéssel, vagy fel kell függeszteniük a nyugdíjpénztárakba történő önkéntes befizetéseket. A felmérés azt mutatja, hogy már jelenleg is a megfizethetőséggel kapcsolatos aggodalmak és költségvetési megszorítások azok a fő okok, amelyek miatt a fogyasztók és a kisvállalkozások nem kötnek új biztosításokat vagy nem újítják meg meglévő szerződéseiket. A vártnál magasabb infláció szintén negatív hatással van a fogyasztók reálhozamaira, csökkentve ezáltal a jövőben rendelkezésre álló jövedelmüket.
Mindezek fényében a fogyasztóbarát termékek és a termékforgalmazási folyamatok segíthetnek a fogyasztók pénzügyi helyzetének javításában. Miközben a jelentés megállapítja, hogy Európában e tekintetben pozitív fejlemények történtek, ugyanakkor továbbra is vannak olyan esetek, amikor a termékkialakítás nem megfelelő, és aggályok merülnek fel az egyes befektetési egységekhez kötött termékek ár-érték arányával kapcsolatban. A biztosítási- és nyugdíjágazat folyamatos digitalizációja a biztosítási- és nyugdíjtermékekhez, valamint -szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővüléséhez, olcsóbb szolgáltatásnyújtáshoz és jobb árképzéshez is vezet. Azonban a kiberkockázatok és az esetleges diszkriminatív árképzési gyakorlatok miatt szükséges a digitalizációs trendek szoros figyelemmel kisérése.
A jelentéshez használt adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években erőteljesen nőtt a fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező termékek értékesítése. Az ilyen típusú termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet miatt fontos annak biztosítása, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos állítások ne legyenek félrevezetőek vagy megalapozatlanok. Néhány nemzeti felügyeleti hatóság már jelezte, hogy piacán a zöldre festés (greenwashing) bizonyítékát találta, és a megkérdezett nemzeti felügyeleti hatóságok 58%-a nyilatkozott úgy, hogy felügyeleti intézkedéseket tervez a zöldre festés visszaszorítása érdekében.
A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy mind a biztosítási, mind a nyugdíj ágazatban hiányosságok mutatkoznak, ideértve a nemek közötti egyenlőtlenséget a biztosítási és nyugdíjtermékekhez való hozzáférés tekintetében. A fogyasztók és kisvállalkozások fele nem rendelkezik biztosítással természeti katasztrófák ellen, illetve a kis- és középvállalkozások több mint kétharmada nem rendelkezik kiberkockázatok elleni biztosítással. Az olyan rendszerszintű események mint a világjárványok, a szélsőséges időjárási események és a kibertámadások növekvő előfordulása azt eredményezheti, hogy az ezeket fedező biztosítások megfizethetetlenné vagy elérhetetlenné válnak. A magas árak és a szigorúbb kizárási feltételek annak kockázatát hordozzák magukban, hogy a fogyasztók és a kisvállalkozások kevésbé lesznek védettek és jobban ki lesznek téve a veszteségeknek.
Petra Hielkema, az EIOPA elnöke elmondta: „Az elmúlt évek során a politikai döntéshozók, a szabályozó hatóságok és a szolgáltatók is arra törekedtek, hogy a pénzügyi szolgáltatások hozzájáruljanak a fogyasztók és a vállalkozások pénzügyi jólétéhez, biztosításokkal segítve őket váratlan költségeik fedezésében, valamint jól megtervezett nyugdíjpénztári termékekkel, hogy nyugdíjcélú megtakarításokat képezzenek. Az eddigi eredmények ellenére továbbra is fennállnak bizonyos aggályok, és ezek kezelése a közelmúltbeli sokkhatások tükrében még fontosabbá vált. A megélhetési költségek jelenlegi válságára ágazatainkon belül úgy kell tekinteni mint egy, az értéklánc döntéshozóinak szóló felhívásra, hogy fogyasztóbarát megoldásokkal orvosolják az ismert problémákat, és ezáltal enyhítsék a megélhetésért küzdő emberekre és kisvállalkozókra nehezedő nyomást.”