A Magyar Közlöny 2016. évi 11. számában 2016. január 29. napján kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet (Díjrendelet) módosításáról szóló 2/2016. (I. 29.) MNB rendelet (Rendelet), amely 2016. február 29. napján lép hatályba és az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16011.pdf

A Rendelettel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő tájékoztatást adja.

I. Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetésével érintett újabb hatósági eljárások

A Rendelet a fent megjelölt időpontot követően több hatósági eljárásra kiterjeszti az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget.

A. Tőkepiaci közvetítők nyilvántartásba vétele

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti függő ügynök és további közvetítő, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) szerinti közvetítő nyilvántartásba vételére irányuló eljárásért /Bszt. 111-116. §, Kbftv. 112. §/ a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj a nyilvántartásba venni kívánt személyenként/társaságonként 30.000 forint, akkor is, ha az ügyfél egyszerre több közvetítő nyilvántartásba vétele iránt terjeszt elő kérelmet.

B. Kibocsátói engedélyezés

A kibocsátásokkal kapcsolatos hatósági eljárások közül hat eljárás típus vonatkozásában került sor igazgatási szolgáltatási díj bevezetésére.

  1. A nyilvánosan forgalomba hozott, sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megszüntetése iránti kérelem /a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 60. §/ esetén eljárásonként 50.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
  2. A sorozatban kibocsátott értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálásához szükséges kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) és hirdetmény közzététele iránti kérelem /Tpt. 36. § (1) bekezdés/ esetében az igazgatási szolgáltatási díj összege eljárásonként 1.100.000 forint. Mindez nem vonatkozik a zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához és szabályozott piacra történő bevezetéséhez szükséges kibocsátási tájékoztatókra, esetükben az 5. pont szerinti igazgatási szolgáltatási díj alkalmazandó.
  3. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéshez szükséges nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelem /Tpt. 68. § (1) bekezdés és 79. § (1) bekezdés/ esetében az igazgatási szolgáltatási díj összege eljárásonként 800.000 forint, függetlenül a vételi ajánlat kötelező vagy önkéntes jellegétől.
  4. A befektetési alapok egyesülésének, illetve szétválásának engedélyezésére irányuló kérelem /Kbftv. 82. § (1) bekezdés, 86. § (1) bekezdés, 100. § (2) bekezdés/ esetében eljárásonként 300.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, függetlenül az érintett befektetési alapok számától. Természetesen az egyesülés, szétválás következtében szükséges kezelési szabályzat módosítás kapcsán az eljárás keretében külön igazgatási szolgáltatási díjat már nem kell fizetni.
  5. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának jóváhagyására (ez gyakorlatilag az alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyezési eljárást jelenti) /Kbftv. 72. § (1) bekezdés, 103. § (2) bekezdés / irányuló kérelem esetén az igazgatási szolgáltatási díj összege befektetési alaponként vagy esernyőalapok esetében részalaponként 200.000 forint.
  6. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére irányuló kérelem /Kbftv. 72. § (3) bekezdés/ esetében az igazgatási szolgáltatási díj befektetési alaponként 50.000 forint (tehát esernyőalap esetében is csak 50.000 forint az érintett részalapok számától függetlenül). Nem kell azonban igazgatási szolgáltatási díjat fizetni abban az esetben, ha a kezelési szabályzat módosítására kizárólag jogszabály-módosítás következtében vagy az MNB előírása miatt kerül sor!

II. Technikai tudnivalók

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése a hatósági eljárás lefolytatásának feltétele. A díjat az eljárás megindításával, azaz a kérelem benyújtásával egyidejűleg

– az MNB 19017004-01673000-30900007 számú számlájára történő utalással –

meg kell fizetni és az ezt alátámasztó dokumentumot a kérelem mellékleteként be kell nyújtani.

A fent felsorolt kibocsátásokkal kapcsolatos hatósági eljárások esetében ezt – a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra figyelemmel – az átutalási bizonylat pdf formátumú példányának az elektronikus űrlaphoz történő csatolásával teljesíti a kérelmező.

Adószámmal vagy adóazonosító jellel rendelkező ügyfeleknek a Díjrendelet 20. § (2) bekezdése értelmében az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljárást kezdeményező ügyfél nevét, adószámát vagy adóazonosító jelét, valamint az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megnevezését.

A Díjrendelet 20. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az adószámmal nem rendelkező ügyfeleknek az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megindítását követően – kérelmükre – az MNB Számviteli igazgatósága (elérhetősége: igszolgdij@mnb.hu) azonosító kódot ad ki. Az azonosító kódot az ügyfél nevének és az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megnevezésének feltüntetésével együtt az átutalási megbízás közlemény rovatába kell beírni a díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez.

A fentiektől eltérően a befektetési alapokkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a befektetési alap egy befektetési jegy sorozatának ISIN azonosítóját vagy a befektetési alap nyilvántartási számát (lajstromszám) kérjük azonosító kódként feltüntetni.

Az átutalási bizonylat benyújtása hiányában az MNB határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése iránti hiánypótlási felhívás teljesítése esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a hiánypótlási felhívás ügyszámát és az ügyfél adószámát vagy adóazonosító jelét, adószámmal nem rendelkező ügyfél esetében az MNB által kiadott azonosító kódot (befektetési alap esetében ISIN azonosítót vagy lajstromszámot).

A hiánypótlásra kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetén az MNB a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 31. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárást megszünteti.

A tévesen megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat, valamint túlfizetés esetén a díjtöbbletet az MNB az erre irányuló kérelem benyújtásától, illetve a téves díjfizetés, illetve a túlfizetés tényének hivatalból történő megállapításától számított 15 napon belül visszatéríti.

Ha a visszatérítés kérelemre történik, a kérelemben meg kell jelölni a visszatérítés kezdeményezésének okát, az ügyfél nevét, adószámát vagy adóazonosító jelét, adószámmal nem rendelkező ügyfél esetében az MNB által kiadott azonosító kódot (befektetési alap esetében ISIN azonosítót vagy lajstromszámot), az ügyszámot, az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megnevezését és annak a fizetési számlának a számlaszámát, amelyre a kérelmező a visszatérítendő díj átutalását kéri. Az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését az MNB a kérelmező által megjelölt fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

Hivatalból történő visszatérítés esetén az MNB az igazgatási szolgáltatási díj téves megfizetése, illetve a túlfizetés tényének megállapítását követően arra a fizetési számlára történő átutalással teljesíti a visszatérítést, amelyről az igazgatási szolgáltatási díj összege az MNB részére átutalásra került.

Abban az esetben, ha az MNB az engedélykérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, az az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére nem képez jogalapot.

Amennyiben viszont az MNB függő hatályú döntése jogerőre emelkedik, az MNB a Ket. 71/A. § (8) bekezdésére figyelemmel intézkedik a kérelmező által megfizetett igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése iránt.