Azon országok, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem vonatkozásában hiányos jogi és intézményi kerettel rendelkeznek, illetve a pénzmozgások ellenőrzése terén nem kielégítő szabályrendszert alkalmaznak, komoly fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerének megfelelő működése szempontjából. A kockázatok hatékony kezelése érdekében a pénzmosásról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt). hatálya alá tartozó szolgáltatóknak a 4. pénzmosás elleni irányelv és az az alapján kiadott magyar szabályozás, valamint a felügyeleti elvárások szerint az alábbi intézkedéseket kell alkalmazniuk.

A Pmt. elvárásai (a pénzmosás elleni irányelv alapján)

  • a szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik – Pmt. 16. § (1) bek. a) pont és 16/A. §,
  • A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt
    • a szolgáltató a következő intézkedéseket köteles alkalmazni: a belső szabályzatában meghatározott további információk rendelkezésre bocsátását kérni (az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra; az üzleti kapcsolatra; az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására; a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira vonatkozóan); az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését vezető jóváhagyásához kötni; valamint az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban végrehajtani;
    • a szolgáltató a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a belső szabályzatában meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése; jelentéstételi kötelezettség bevezetése; vagy a belső szabályzatában meghatározott korlátozások alkalmazása; valamint
    • a hitelintézet és a pénzügyi szolgáltató köteles: a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval létesített levelező kapcsolatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
  • a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések átvétele során a szolgáltató nem jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül (kivéve, ha az a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepe és leányvállalata, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak) – a Pmt. 22. § (4)-(5),
  • továbbá a Pmt. 62. § rendelkezései kitérnek az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatók csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikájára, beleértve azon eseteket, ahol a fióktelep és leányvállalat harmadik országban található.

A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt szolgáltatóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt egyes kötelezettségei végrehajtásának részletszabályairól, valamint e szolgáltatóknak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszere kidolgozásának és működtetésének minimumkövetelményeiről szóló 14/2025(VI.16.) (MNB rendelet) elvárásai

  • A szolgáltató a Pmt.-ben meghatározottakon kívül fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazzon, amennyiben ügyfele olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel – 12. § (1) b),

  • A szolgáltató szűrést végez a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletekre – 19. § (1) b).

  • A szolgáltató belső kockázatértékelésének elkészítésekor figyelembe veszi az üzleti tevékenység földrajzi területét. Amennyiben azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi, vagy az ügyfelei jelentős részének származási országa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország, szolgáltató ezt akkor is figyelembe kell, hogy vegye kockázatértékelésében, ha a csoportszintű kockázatértékelés nem tesz említést róla. – 21. § (4) bek. 

  • A szolgáltató az üzletági tevékenységei kockázati tényezőinek beazonosítása, valamint a kockázatok kezeléséhez szükséges intézkedések meghatározása során a Pmt. 27. §-ában foglaltakon túl az üzleti tevékenység földrajzi területeit is figyelembe kell, hogy vegye, különösen, ha azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi, vagy az ügyfelei jelentős részének származási országa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország – 24. § o) pont,

 

Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok

I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki.

 

Sorszám

Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország

1.

Afganisztán

2.

Algéria

3.

Angola

4.

Bolívia

5.

Brit Virgin-szigetek

6.

Kamerun

7.

Elefántcsontpart

8.

Kongói Demokratikus Köztársaság

9.

Haiti

10.

Kenya

11.

Laosz

12.

Libanon

13.

Monaco

14.

Mianmar/Burma

15.

Namíbia

16.

Nepál

17.

Dél-Szudán

18.

Szíria

19.

Trinidad és Tobago

20.

Vanuatu

21.

Venezuela

22.

Vietnám

23.

Jemen

  

II. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF által kidolgozott cselekvési terv végrehajtásához technikai segítségnyújtást igényelnek. Ezek az országok szerepelnek az FATF nyilvános nyilatkozatában.

Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország
1. Irán

 

III. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek, mivel sorozatosan elmulasztották a feltárt hiányosságok kezelését. Ezek az országok szerepelnek az FATF nyilvános nyilatkozatában.

Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország
1. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

 

IV. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyeket nem azonosítottak az FATF általi cselekvési felhívás vagy fokozott nyomon követés hatálya alá tartozóként, de amelyeknek tagságát az említett nemzetközi standardalkotó szervezetben felfüggesztették.

Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország
1. Oroszországi Föderáció

Kapcsolódó EU rendeletek