Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A pénzmosási törvény végrehajtására vonatkozó 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet 18. § 11. pontjának, mely szerint a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele” a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítást köt, ide nem értve a szerződés teljes vagy részleges visszavásárlására vonatkozó ügyletet”, ellentmondani látszik a pénzmosás megelőzésére vonatkozó belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017 (VIII. 3.) NGM rendelet 1. számú melléklet 2.2. pontja, mely szerint a nyugdíjbiztosítási termék akkor minősíthető alacsony kockázati tényezőként, ha nem tartalmaz visszaváltási záradékot („2.2. nyugdíjbiztosítások, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni.” ).

Kérjük megerősíteni, és ezzel az NGM rendelet fenti pontja és az MNB rendelet közti összhangot biztosítani, hogy az NGM rendeletben írt „visszaváltási záradék” nem azonos fogalom a minden nyugdíjbiztosítási szerződés esetében irányadó, és a Ptk.-n alapuló felmondási joghoz kapcsolódó visszavásárlási jogosultsággal.

A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet és a 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet nem ellentétes egymással. Az új és hatékony kockázatalapú megközelítés kialakítását, amely figyelembe tudja venni a szektor specifikus kockázatokat, valamint az adott szolgáltató jellegét a többszintű és egymásra épülő szabályozás biztosítja (Pmt., NGM rendelet, MNB rendelet, belső szabályzat). Az NGM rendelet meghatározza azon alacsony kockázatra vonatkozó tényezőket, amelyek esetében a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat. Az NGM rendeletben meghatározott kockázati tényezők listája nem kimerítő, az azon szereplő tételek iránymutatásként szolgálnak a szolgáltató által elkészítendő belső kockázatértékeléshez és kockázatelemzéshez. Az NGM rendelet 3. §-a alapján a szolgáltató a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni, a Pmt. 27. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően elkészített belső kockázatértékelés felhasználásával. A korábban részletesen kifejtettek alapján az MNB kizárólag az MNB rendelet 18. §-ban szereplő esetekben teszi lehetővé az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazhatóságát.

A Ptk. 6:483. § (1) bekezdése alapján a szerződő fél - ha az első évi biztosítási díjat befizették --az életbiztosítási szerződést (a nyugdíjbiztosítás is életbiztosítás) írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja, azaz visszavásárolhatja. A Ptk. ezen rendelkezésétől fogyasztói szerződések esetében a Ptk. 6:456. §-a alapján tilos a szerződő fél hátrányára eltérni. Tehát érvényesen nem lehet kizárni, hogy a szerződő fél visszavásárolja a nyugdíjbiztosítást. Ezekben az esetekben azonban a visszavásárlást már normál ügyfél-átvilágítási kötelezettség alá lehet rendelni, amellyel csak a visszavásárlás nélküli esetekre biztosított az egyszerűsített átvilágítás lehetősége. Az MNB rendeletben meghatározott esetekben tehát lehetőség van az egyszerűsített ügyfél-átvilágításra azzal, hogy visszavásárlás esetén a Pmt. alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettségeken túlmenően további intézkedésekre is szükség van, tekintettel arra, hogy a visszavásárlás kockázatokat hordozhat magában.

(A feltett kérdéssel kapcsolatban változtatás nélkül közöljük az NGM Pmt. értelmezésével kapcsolatban adott véleményét, amelyet az MNB felügyeleti tevékenysége során saját jogi álláspontja kialakításakor maximálisan figyelembe vesz.)

***

A szolgáltató a hatályos jogszabályok alapján dönthet úgy, hogy a csoportos kockázati életbiztosítási szerződésekre az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási szabályokat alkalmazza, ha a biztosítottankénti díj összege nem haladja meg az éves 260.000,-Ft-ot, illetve az egyszeri díj a 650.000,-Ft-ot?

Jelenleg az MNB rendelet 18. §-ában szereplő esetekben lehetséges az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása. A rendelkezések későbbi kiterjesztésének lehetőségét a szolgáltatók visszajelzései alapján a jövőben fogja érdemben megvizsgálni az MNB. Amennyiben kellően alátámasztott az a tény, hogy a csoportos kockázati életbiztosítási szerződések alacsony pénzmosás, vagy terrorizmus finanszírozás kockázatot hordoznak, az MNB felülvizsgálja az MNB rendelet további kiegészítését.

***

Az MNB Rendelet 18. § 12. pontja szerint a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele lakás-előtakarékossági szerződét köt, amely alapján az éves elhelyezendő megtakarítás összege nem haladja meg a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti legmagasabb összegű éves állami támogatás maradéktalan igénybevételéhez szükséges összeget. Kérdés viszont, hogy az áthidaló kölcsönszerződéseket és lakáskölcsön-szerződéseket kötő ügyfelek esetében is élhet-e a lakás-takarékpénztár az egyszerűsített ügyfél-átvilágítással?

Az áthidaló kölcsönök minden esetben már átvilágított és a futamidő alatt folyamatosan monitorozott ügyfelek részére kerülnek folyósításra, hasonlóan a lakáskölcsönökhöz. Mivel ezen kölcsönök kondícióit, maximális felvehető összegét, futamidejét maga a lakás-előtakarékossági szerződés határozza meg, így ezek a kölcsöntermékek a lakás-előtakarékossági szerződés részének tekinthetők, ezt az álláspontot lehet levezetni a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. tv. 7. §-ból is, mely rögzíti, hogy a lakás-előtakarékossági szerződés betét- és hitelszerződés. Pénzmosási szempontból nyilvánvalóan ezek a hitelek is nagyon alacsony kockázatú termékek ügyféltől, földrajzi területtől, alkalmazott eszköztől függetlenül. A gyakorlatban azonban az ügyfélkör, a földrajzi terület és az alkalmazott eszköz is behatárolt, mert csak olyan ügyfelek vehetik igénybe, akik állami támogatásra jogosultak az Ltp. törvény (lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény) 21.§-a alapján. Mindezek alapján az áthidaló kölcsönszerződéseket és lakáskölcsön-szerződéseket kötő ügyfelek esetében élhet-e a lakás-takarékpénztár az egyszerűsített ügyfél-átvilágítással, ha a saját pénzmosási szabályzatában rögzíti ezeket az eseteket is a Pmt. 27.§ alapján elkészített kockázatértékelése alapján?

Az MNB álláspontja szerint az említett esetkörökben is alkalmazhat a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást. Az MNB javasolja azonban, hogy az említett eseteknek az összegyűjtését a szolgáltató mindig kösse össze a belső kockázatértékelési tevékenységével, tekintettel arra, hogy az ügyfél-átvilágítások átláthatóságát és a jogbiztonságot az biztosítja, ha a szabályok módosítására nem túl nagy gyakorisággal kerül sor.

***

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső szolgáltatók az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kötelesek kísérni, a Pmt. 12. § (1)-ben szereplők alkalmazandók-e, vagy helyette a Pmt. 15. § (1)-ben írtak alapján a Pmt. 11. § (1) szerint kell eljárni, vagyis a szolgáltató folyamatos monitorozási tevékenységet végzése elegendő, megfelelő gyakorlat?

A monitoring eljárás és a Pmt. 15. §-ában meghatározott adatrögzítés az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kötelező eleme. Az MNB álláspontja szerint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során elsősorban a Pmt. 11. § (1) bekezdése alapján kell eljárnia a szolgáltatónak. Az MNB megjegyezi azonban, hogy a nevesített kötelezettségek között nem vagylagos kapcsolat áll fenn, hanem a szolgáltatónak a hivatkozott valamennyi rendelkezésnek meg kell felelnie függetlenül attól, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez vagy sem. Tehát, amennyiben a szolgáltató arról döntött, hogy az ügyfél-átvilágítást okiratok bekéréséhez köti, annak naprakészségét biztosítania szükséges a Pmt. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján.

***

A Pmt. 7. § (5) bekezdése alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a 7. § (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Azok a szolgáltatók, akik egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végeznek, kötelesek-e ellenőrizni a 7. § (3) szerinti okiratok érvényességét? Amennyiben a 7. § (5) alapján kötelesek ellenőrizni az egyszerűsített átvilágítást végzők az okiratok érvényességét, akkor szükséges –e az okiratok érvényességét rendszerben rögzíteni és a 7. § (3) szerinti azonosságot igazoló okiratok lejártakor megkeresni az ügyfeleket?

A Pmt. 15. § (1) bekezdése alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során nem követeli meg, de nem is zárja ki a 7. § (3) bekezdés szerinti okiratok bemutatását. Amennyiben a szolgáltató úgy dönt, hogy a Pmt.-vel összhangban és a belső szabályzatában rögzítetteknek megfelelően okiratok bekéréséhez köti az ügyfél-átvilágítást, akkor köteles ellenőrizni az okiratok érvényességét is.

***

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfelek kötelesek kiemelt közszereplői, illetve tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tenni? Helyesen értelmezzük-e, hogy aki egyszerűsített átvilágításon esik át, azok esetében kizárólag a Pmt. 15. § (1)-ben meghatározott Pmt. 7. § (2) szerinti adatokat kell rögzíteni és az ügyfél sem PEP nyilatkozatot, sem tényleges tulajdonosi nyilatkozatot nem köteles tenni?

A Pmt. 15. § (1) bekezdés alapján a szolgáltató a belső szabályzatában rögzített egyszerűsített esetkörök esetében köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről rendelkezésére álló adataival, információival. Ezen felül köteles a 7. § (2) bekezdésben meghatározott adatokat rögzíteni, valamint a belső szabályzatában leírtaknak megfelelően, a személyazonosság igazoló ellenőrzés érdekében a 7. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok bemutatását kérheti. Tényleges tulajdonos, valamint kiemelt közszereplő nyilatkozatra a Pmt. értelmezése alapján csak azoknál az ügyfeleknél van szükség, akik nem tartoznak az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetkörei közé. Az MNB álláspontja szerint javasolt annak mérlegelése a Pmt. 11. § (1) bekezdése alapján, hogy az üzleti kapcsolat során esetlegesen felmerülő egyéb körülmény, vagy kockázati faktor nem indokolja-e (pl. amennyiben az ügyfél kiemelt közszereplő, vagy harmadik országból származó ügyfél) a magasabb kockázati szintre történő besorolást.

***

Biztosítók vonatkozásában kérjük annak megerősítését, hogy a kedvezményezett csak a 3,6 millió forint feletti összeg és csak a normál ügyfél-átvilágítás esetében köteles tényleges tulajdonosi, illetve PEP nyilatkozatot tenni!

Amennyiben az adott esetkör nem tartozik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás körébe, akkor végre kell hajtani a Pmt. 20. §-ban meghatározott kötelezettségeket is. Az MNB egjegyezi, hogy a Pmt. 20. §-a alapján az ügyfél és nem a kedvezményezett kötelezett a nyilatkozattételre. E nyilatkozattételnek meg kell történnie a kifizetéssel egyidejűleg, vagy azt megelőzően, amikor a biztosítás egészben, vagy részben engedményezésre kerül. Összeghatár e rendelkezések között nem kerül meghatározásra, mert a kötelezettség valamennyi kifizetésre értendő.

***

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén szükséges az okmányokról másolatot készíteni?

Az okmányokról másolatot készíteni a Pmt. értelmezése alapján csak azoknál az ügyfeleknél, ügyleti megbízásoknál szükséges, amelyek nem tartoznak az egyszerűsített ügyfélátvilágítás esetkörei közé. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring eljárás és a Pmt. 15. §-ában meghatározott adatrögzítés.

Az egyszerűsített ügyfél átvilágítás során a Pmt. 15. § (1) alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató okiratok bemutatását kérheti. Ebből a rendelkezésből jól látható, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a szolgáltató saját kockázatalapú mérlegelésétől függ, hogy sor kerül-e az átvilágítás során okiratok bemutatására. A két rendelkezés együttes vizsgálata alapján a szolgáltatónak a másolási kötelezettségét pedig kizárólag akkor lehetséges végrehajtani, ha saját döntése alapján az egyszerűsített átvilágítás során megkövetelte okiratok bemutatását.

Egyszerűsített átvilágítás során az okiratok másolásának kötelezettsége tehát a szolgáltató saját kockázatalapú mérlegelésén múlik. Abban az esetben azonban, ha a szolgáltató az okiratok bemutatása mellett döntött, akkor azokról további mérlegelés nélkül köteles másolatot készíteni egyszerűsített átvilágítás esetén is.

***

Hogyan világítandó át, milyen szabályok szerint a képviselő/meghatalmazott egyszerűsített átvilágítást végző szolgáltatók esetében? „A Pmt. 15. §-ban nevesített az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni” kitétel vonatkozik-e a képviselőre, meghatalmazottra is, vagyis esetükben is elegendő az egyszerűsített átvilágítás szabályainak megfelelően eljárni, amennyiben az adott ügylet egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatálya alá tartozik?

Az MNB álláspontja szerint az egyszerűsített esetkörökbe sorolt ügyfelekhez, ügyletekhez kapcsolóan a képviselő és meghatalmazott esetében is elegendő az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályainak megfelelően eljárni. Az ügyféllel „egyenértékűnek” tekinthetjük a kapcsolódó személyeket is.

***

Tekintettel, hogy a lakás-előtakarékossági szerződések többéves futamidejű szerződések, amennyiben egy lakás-előtakarékossági szerződésre egy ügyfél kettő éven keresztül nem helyez el betétet (de korábban már elhelyezett valamekkora összeget), így a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján) nem kell felhívnunk az ügyfeleket adataik változásában bekövetkezett közlésére?

Egyetértünk az Önök értelmezésével arra vonatkozóan, hogy a lakás-előtakarékossági szerződések többéves futamidejű szerződéseknek minősülnek, ennek megfelelően a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján a szolgáltatónak nem kell felhívnia az ügyfeleit az adataikban bekövetkezett változások közlésére. A Pmt. 12. § (5) bekezdése a többéves futamidejű ügyleteket egyértelműen felmenti az „alvószámlák figyelésének kötelezettsége alól”.

***

Ha nem állnak teljeskörűen, az egyszerűsített átvilágításnak megfelelően rendelkezésünkre az adatok a már meglevő - 2017.06.26. előtti, korábbi tv. hatálya alá tartozó - ügyfeleknél, akkor az ügyfél ügyletének megtagadása csak 2019.06.26. után alkalmazandó?

A 2019. június 25. napjáig hatályos szabályozás értelmében az ügyfél-átvilágítás eredményeinek 2019. június 26. napjára kellett teljeskörűen rendelkezésre állniuk, azaz a törvény egy kellően hosszú, két-éves átmeneti időszakot biztosított arra, hogy a már meglévő ügyfelek adatait a szolgáltatók kiegészítsék. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XLIX. törvény rendelkezései értelmében ez a határidő 2019. október 31. napjára változott. Ennek megfelelően a szolgáltató 2019. október 31. napját követően köteles az ügylet teljesítését megtagadni, ha az egyszerűsített-ügyfél átvilágítás során rögzítendő adatkör, az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás eredménye nem áll teljeskörűen rendelkezésre.

***