2024. január 31.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az EU pénzügyi piacokat szabályozó és felügyelő hatósága közzétette a 2024-es év első kockázati jelentését, amelyben ismerteti a pénzügyi piacokon jelenleg fennálló legfontosabb kockázati tényezőket.
Verena Ross, az ESMA elnöke elmondta:
„Az ESMA-nál egy olyan pénzügyi rendszert látunk, amely nagyfokú ellenálló képességről tett tanúbizonyságot. Ami a jövőt illeti, a piacok továbbra is nagyon érzékenyek lesznek, és a geopolitikai és makropénzügyi bizonytalanságok miatt továbbra is magas a piaci korrekciók kockázata. Ebben az összefüggésben a pénzügyi piacokba vetett bizalom fenntartása különösen fontos az ESMA számára, és kulcsfontosságú a befektetők védelmére irányuló feladataink teljesítéséhez.
A lakossági befektetők egyre gyakrabban a közösségi médián keresztül jutnak friss információkhoz, ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy a befektetőknek tisztában kell lenniük azzal a kockázattal, hogy hamis vagy félrevezető tájékoztatást kaphatnak ezeken a felületeken keresztül. Minden befektetőnek ellenőriznie kell a befektetési döntéseihez felhasznált információk megbízhatóságát és minőségét.
A pénzügyi stabilitásra és a befektetőkre hatással lesznek a megemelkedett kamatlábak, amelyek várhatóan hosszabb ideig magasak lesznek. Ez a környezet negatívan hat a hitelminőségre és az ingatlanok értékelésére. Végezetül a zöldrefestés azzal a kockázattal jár, hogy a pénzügyek szerepe korlátozottabbá válhat a fenntarthatóbb jövőre való áttérésben.”
A kockázati tényezőkön túlmenően az ESMA jelentése 2023 második felében a strukturális fejleményekről és a pénzügyi piacok kulcsfontosságú ágazatainak helyzetéről is naprakész tájékoztatást nyújt.
Szerkezeti változások
Piaci alapú finanszírozás: Az európai vállalatok tőkepiacokhoz való hozzáférése 2023 második félévében továbbra is főként a kötvénypiacokon és az értékpapírosított termékeken keresztül történt. A részvények elsődleges piacai kissé élénkültek, de az IPO-tevékenység a bizonytalan piaci feltételek miatt feszített volt. A vállalati kötvénykibocsátás továbbra is erős volt a 2023 második félévében. A vállalati kötvények kilátásait a 2024-től 2028-ig tartó jelentős közelgő lejárati hullám alakítja, a vállalati adósság fenntarthatósága továbbra is jelentős kockázatot jelent, különösen az alacsonyabb minőségű szegmensekben.
Fenntartható finanszírozás: Az elmúlt negyedévekben az ESG-befektetések elterjedése és az ESG-piacok növekedése több évnyi töretlen növekedést követően megtorpant. Az ESG-kötvények piaca lassabb ütemben nőtt, miközben a bruttó kibocsátási volumenek csökkentek. Az SFDR rendelet 9. cikk szerinti, fenntartható befektetési céllal rendelkező alapok 2023 negyedik negyedévében először szembesültek nettó kiáramlással, és felgyorsult a kiáramlás az SFDR 8. cikk szerinti, környezeti vagy társadalmi célkitűzéseket támogató alapokból, miközben az ESG-vel kapcsolatos kifejezések használata az alapok elnevezésében az alapok közötti megkülönböztetés kulcsfontosságú tényezője volt.
Pénzügyi innováció: A kriptoeszközök értékelése 2023-ban ismét magasabb volt, amit az a várakozás táplált, hogy a kripto ETF-ek megkapják az amerikai SEC jóváhagyását, ami 2024 januárjában meg is történt. Mégis, a kriptoeszközök teljes piaci kapitalizációja (1,5 milliárd euró) a 2021-es történelmi csúcsérték felét jelenti. A mesterséges intelligencia alkalmazása a pénzügyekben egyre szélesebb körben terjed, bár a célzottan AI-befektetési eszközök továbbra is korlátozottak.
Piacfelügyelet
Értékpapírpiacok: A részvények értékelése a 2023 első félévében mérsékelten emelkedett a 2024-es kamatcsökkentési várakozásokhoz kapcsolódó év végi események miatt. A volatilitás visszafogott maradt, miközben a vételi és eladási felárak növekedtek, ami a piaci feszült jellegére világított rá. 2023 vége felé a kötvénypiacok összességében csökkentek, az államkötvények és a vállalati kötvények hozamai decemberben jelentősen csökkentek. A magas hozamú értékpapírokat kibocsátó, nem pénzügyi vállalatok hitelminősége tovább romlott, különösen az ingatlanokhoz kapcsolódóan, a nemteljesítési ráták pedig növekedtek.
Eszközkezelés: Az uniós alapok teljesítménye és forgalma változékony volt 2023 második félévében. A befektetők a részvényalapokkal szemben a fix hozamú alapokat részesítették előnyben, és a pénzpiaci alapok kifejezetten jelentős beáramlást vonzottak a magasabb kamatlábak és a hozamgörbe megfordulása miatt. Összességében a kockázatok stabilizálódtak, de továbbra is magasak maradtak, különösen a likviditási és a hitelkockázat. Miközben az alapok kezelték a magasabb kamatlábakra való átállást, továbbra is aggályok merültek fel az ingatlanalapok eszközeinek értékelésével kapcsolatban a visszaeső piacon.
Fogyasztók: A fogyasztók körében a geopolitikai bizonytalanság és a visszafogott növekedés közepette a csökkenő infláció ellenére továbbra sem jó a hangulat. A magasabb kamatlábak mellett a fogyasztók közvetlenül és befektetési alapokon keresztül is növelték kötvényállományukat, és a lakossági befektetések átlagos teljesítménye javult 2023 harmadik negyedévében. A lakossági alternatív befektetési alapokon keresztüli ingatlanpiaci kitettségek kockázatot jelentenek.
Infrastruktúrák és szolgáltatások: A részvénykereskedelem volumene az alacsony volatilitás közepette enyhe csökkenést mutatott az előző évhez képest. A sikertelen elszámolások nagyjából stabilak maradtak 2023 második félévében, az első félévben tapasztalt csökkenés után. A pénzügyi szektorban globálisan továbbra is magas a kiberincidensek száma, a 2023 harmadik negyedévében látott csökkenés ellenére is.