2025. augusztus 1.
Az Európai Bankhatóság (EBA) ma közzétette a 2025-ös EU-szintű stresszteszt eredményeit, amely 17 uniós és EGT-ország 64 bankját érintette, melyek együttesen az EU bankszektorának mintegy 75 százalékát fedik le (teljes eszközállomány alapján). Az eredmények megerősítik, hogy az európai bankok még egy súlyos feltételezett gazdasági visszaesés esetén is ellenállóak maradnának. A szimulált forgatókönyv a globális makropénzügyi környezet erőteljes romlását foglalja magában, amelyet a geopolitikai feszültségek kiújulása, a kereskedelem széttagoltsága – beleértve a vámok növekedését – és tartós kínálati sokkok jellemeznek. Az uniós bankok a hipotetikus szcenárióban elszenvedett 547 milliárd eurós veszteség[1] ellenére is erős tőkehelyzetben maradnának, és képesek lennének továbbra is támogatni a gazdaságot.
Főbb megállapítások
A stresszteszt kedvezőtlen forgatókönyve szerinti tőkecsökkenés 370 bázispontot tesz ki, ami a forgatókönyv végén 12%-os CET1 arányt eredményez[2]. A gyakorlat időhorizontja alatt keletkező bevételek segítenek a bankoknak részben ellensúlyozni veszteségeiket, és a 2023-as gyakorlathoz képest alacsonyabb tőkevisszaesést eredményeznek.
A bankok az elmúlt évekhez képest magasabb jövedelmezőséggel és tőkével kezdik a gyakorlatot. A bankok kockázatérzékenyebbek, és magasabb nominális veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor a jövedelemtermelés révén jobb abszorpciós képességgel rendelkeznek. A bankok nagyobb sebezhetőséget mutatnak a hitel- és a piaci kockázat terén, amelyek a stresszteszt veszteségeinek fő okozói.
Az egyes kedvezőtlen forgatókönyvek eltérő módon érintik a gazdasági ágazatokat. A bankok javítottak azon képességükön, hogy differenciálják a kedvezőtlen forgatókönyvek ágazatonkénti hatását, de még mindig szükség van modellezési erőfeszítéseik további javítására.
Az uniós bankok erős teljesítménye a 2025-ös EU-szintű stresszteszt során megnyugtató, mindazonáltal a megfelelő tőkeszint fenntartása továbbra is alapvető fontosságú az uniós bankrendszer biztonságának garantálásához.
A bankok az elmúlt évekhez képest magasabb jövedelmezőséggel és tőkével kezdték a gyakorlatot
- 2024-ben az uniós bankok 10,5%-os sajáttőke-arányos megtérüléssel közel rekordmagas jövedelmezőségi szintet értek el. A magas nettó jövedelem jelentős tartalékot biztosít a veszteségek elviseléséhez kedvezőtlen forgatókönyv esetén.
- A tőkeszintek 2024-ben is erősek maradtak, és a CET1 tőkemutató 16%-ra emelkedett.
- Az eszközök minősége jó és stabil maradt. A nemteljesítő hitelek aránya 1,9% volt, a stage 2-es hitelek enyhe növekedése mellett.
A kedvezőtlen forgatókönyv a súlyos recessziót a geopolitikai feszültségek fokozódásával és világszerte erősödő protekcionista kereskedelempolitikával ötvözi
- A kedvezőtlen forgatókönyv az EU reál-GDP-jének erőteljes csökkenését feltételezi, amely a 2024-es kiindulási ponttól a stresszteszt időtávjának 2027-es végéig -6,3%-ot ér el, miközben az EU munkanélküliségi rátája ugyanebben az időszakban 5,8 százalékponttal nő.
- EU-szinten ez a forgatókönyv súlyosabb, mint a globális pénzügyi válság (GFC), és lényegesen súlyosabb, mint a közelmúltbeli makrogazdasági fejlemények.
A magas bevételek segítenek ellensúlyozni a veszteségeket
- A kedvezőtlen forgatókönyv szerint a nettó bevételek 2027 végére 509 bázisponttal növelik a tőkemutatót, ami lényegesen több, mint a legutóbbi gyakorlatban (+365 bázispont). Ez a jobb jövedelemtermelő képességnek köszönhető, mind a nagyobb nettó kamatbevétel (NII), mind a nettó díj- és jutalékbevétel (NFCI) révén. Ugyanakkor az adminisztratív költségek a magas NII és NFCI jelentős részét ellensúlyozzák.
- A hitelezési veszteségek CET1-arányra gyakorolt negatív hatása (437 bázispont) nagyobb, mint az előző stressztesztben. A piaci kockázati veszteségek CET1 mutatóra gyakorolt hatása 108 bázispontot, a működési kockázati veszteségek pedig 61 bázispontot tesznek ki.
- A bankok a gyakorlatot a kedvezőtlen forgatókönyv szerint 12% feletti CET1-mutatóval zárják 2027 végére, ami összességében 370 bázispontos csökkenést jelent.
A hitelezési veszteségek egyes portfóliókra koncentrálódnak
- A bankok jó eszközminőséggel kezdik a stressztesztet, bár az elmúlt két évben a stage 2-eskitettségek emelkedtek, a stage 3-as fedezeti arányok pedig csökkentek.
- A hitelkockázati veszteségek összesített szinten 394 milliárd eurót tesznek ki, szemben a 2023-as stressztesztben szereplő 347 milliárd euróval.
- A nem pénzügyi vállalatok kitettségeihez kapcsolódó veszteségek az összes hitelezési veszteség mintegy felét teszik ki. A veszteségek portfóliónként eltérőek: a fogyasztás hitelek, a kkv-k és a kereskedelmi ingatlanhitelek rendelkeznek a legnagyobb várható veszteségrátával.
A kedvezőtlen forgatókönyv narratívája feltárja az ágazati kitettségek sebezhetőségét
- A vállalati kitettségek legnagyobb részét (19,5%), míg a nem pénzügyi vállalatok összes veszteségének 15,5%-át az ingatlantevékenységek teszik ki.
- A sebezhetőségek a forgatókönyv során jelentkeznek – a kezdeti alacsonyabb eszközminőség nagyobb veszteséggel jár.
- A kereskedelemintenzív ágazatokkal szembeni kitettségek és a globális értékláncokra jobban támaszkodó ágazatok jobban érintettek.
- Az ágazati modelleket gyakrabban használó bankok kockázatérzékenyebb előrejelzésekkel rendelkeznek, de további modellfejlesztési erőfeszítésekre van szükség.
Ellenálló nettó kamatbevétel a kedvezőtlen forgatókönyv mellett is
- A nettó kamatbevétel (NII) maximálisan 19%-kal csökken a kötelezettségek eszközökhöz képest gyorsabb átárazódása miatt.
- Az NII helyreáll, ahogy a bankok átárazzák az eszközeiket, de a fordított hozamgörbe korlátozza az NII teljes helyreállását a magasabb kamatbevételek révén.
- A lakossági fókuszú bankok nagyobb NII-ellenálló képességet mutatnak a nagy betétállománynak köszönhetően, amely korlátozza a forgatókönyv kamatköltségekre gyakorolt kedvezőtlen hatását.
- A betétesek kamatérzékenysége és a kamatemelések hitelkamatlábakra való áthárítására való korlátozott képesség lefelé mutató kockázatokat jelenthet.
Az árjegyzési tevékenységből származó bevételek hozzájárulnak a piaci kockázati veszteségek csökkentéséhez
- A kedvezőtlen forgatókönyv 1. évében az azonnali piaci kockázati veszteségek 183 milliárd eurót tesznek ki (-203 bázispont), ami 16%-kal magasabb, mint a 2023-as gyakorlatban (157 milliárd euró).
- A bankok azonban az árjegyzési tevékenységből származó bevételeik révén a teljes veszteségek akár 50%-át is ellensúlyozni tudják, így a 3 éves piaci kockázati veszteségek 98 milliárd euróra (-108 bázispont) csökkentek.
- A hitelfelárak a piaci kockázati veszteségek fő mozgatórugói (45%), különösen a magas piaci kockázati kitettségű bankok esetében (CA-adv, közel 60%). A veszteségek egyenletesen oszlanak meg a kamatlábak, a részvényárfolyamok és az alapok esetében.
- A piaci kockázati portfólióban lévő állampapír-állományokból származó veszteségek 55 milliárd eurót tesznek ki (61 bázispont), amelynek 64%-a a tőkén keresztül érinti a bankokat (FVOCI).
Eltolódás a nagy üzletviteli kockázati veszteségekről az egyéb működési kockázati veszteségekre
- A kedvezőtlen forgatókönyv szerinti összes kumulatív működési veszteség 54,8 milliárd euró, 61 bázispontos negatív tőkehatással.
- A bankok arra számítanak, hogy a közeljövőben csökkenni fognak a lényeges üzletviteli problémákból származó veszteségek.
A legfontosabb eredmények összefoglalása[3]
Átláthatóság és hozzájárulás a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamathoz
Az EBA közzétette a stresszteszt részletes, banki szintű eredményeit, beleértve mind a kiindulási helyzetre, mind az alap- és a kedvezőtlen forgatókönyvek szerinti előre jelzett eredményekre vonatkozó átfogó adatokat.
Bár az EU-szintű stresszteszt nem alkalmaz előre meghatározott minimumküszöböt, a 2. pillér szerinti felügyeleti értékelés kritikus inputjaként szolgál. Az eredmények támogatni fogják az illetékes hatóságokat annak értékelésében, hogy a bankok képesek-e stresszhelyzetben teljesíteni a prudenciális követelményeket, és szilárd alapot biztosítanak a felügyeletek és az egyes intézmények közötti párbeszédhez. Ezek a megbeszélések a rendszeres felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat (SREP) részeként a tőkemegfelelési és osztalékfizetési tervekre terjednek ki.
Megjegyzések a szerkesztőknek
A banki szintű eredményekről részletes információk, beleértve az interaktív eszközöket is, a 2025-ös uniós szintű stresszteszt honlapján találhatók.
A 2025-ös uniós szintű stresszteszt 17 uniós és EGT-ország 64 bankját érinti, amelyek az uniós bankszektor eszközeinek 75%-át fedik le. Ez a stresszteszt lehetővé teszi a felügyelők számára, hogy hároméves távlatban, egy alap- és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint is felmérjék az uniós bankok ellenálló képességét. A bankok teljes mintája az EBA módszertanának 1. mellékletében található.
Az EU-szintű stressztesztet az EBA kezdeményezi és koordinálja, és az EU illetékes hatóságaival, köztük a Bankunió tekintetében az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) együttműködve végzi.
Az EBA közös módszertant dolgoz ki, és felelős a gyakorlat eredményének kommunikálásáért. A kedvezőtlen forgatókönyvet az ERKT és az EKB közösen dolgozza ki, az alapforgatókönyvet pedig a nemzeti központi bankok szolgáltatják. Az illetékes hatóságok, köztük az EKB bankfelügyelete az euroövezeti bankok esetében, felelősek annak biztosításáért, hogy a bankok helyesen alkalmazzák a közös módszertant. Különösen a bankok feltételezései, adatai, becslései és eredményei, valamint az ezekből eredő felügyeleti intézkedések megbízhatóságának és megalapozottságának értékeléséért felelősek.
Az EU-szintű stresszteszt az EBA módszertanának és a két forgatókönyvnek a bankok általi végrehajtásán alapul, a bankfelügyeletek szoros felügyelete mellett („korlátozott alulról felfelé irányuló” gyakorlat). A stresszteszt egyes részei felülről lefelé irányuló előrejelzésekre támaszkodnak, vagy központosításra kerültek. A 2025-ös módszertan fejlesztései közé tartozik a nettó kamatbevétel (NII) előrejelzésének központosítása egy felülvizsgált NII alkalmazási körrel és egy, az arányosság elvét fokozottan figyelembe vevő, kockázatérzékenyebb piaci kockázati megközelítéssel. A változtatások a stresszteszt-keretrendszer felülvizsgálatára vonatkozó középtávú terv részét képezik.
A 2025. január 1-jétől alkalmazandó uniós bankszabályozási csomagról szóló rendelet (CRR3/CRD VI) tükröződik a 2025-ös uniós szintű stresszteszt módszertanában és sablonjaiban, amelyeket azonban továbbra is kockázati gyakorlatként kell értelmezni, nem pedig a szabályozási változások hatását felmérő gyakorlatként. A tőkekövetelmény-rendelet (CRR3) fokozatosan kerül bevezetésre, átmeneti rendelkezések alkalmazásával a 2033-as teljes végrehajtásig. A jelentés az alkalmazandó CET1 tőkemutatókra, azaz az „átmeneti mutatókra” összpontosít, figyelembe véve a CRR3-ban meghatározott valamennyi alkalmazandó átmeneti rendelkezést a forgatókönyv három évében. A teljesség kedvéért a gyakorlat eredménye a teljes végrehajtás feltételezése, azaz a „teljes mértékben megvalósított mutatók” mellett is közzétételre kerül (további részletekért lásd a jelentés 2.4. szakaszát).
Az alappályára és a kedvezőtlen forgatókönyvekre vonatkozó részletes információk az ERKT által készített jegyzetben találhatók.
Az EBA 2025-ös stressztesztjének módszertana megtalálható az EBA honlapján.
[1] Ezek a teljes hitel-, piaci és működési kockázati veszteségek.
[2] Ez az alkalmazandó tőkemutatókra és a stresszteszt hatásaira vonatkozik, amelyek az összes alkalmazandó CRR3 átmeneti rendelkezés (azaz az „átmeneti tőkemutatók”) figyelembevételével kerültek kiszámításra. A CRR3 végrehajtásával kapcsolatos további részleteket lásd a jelentés 2.4. szakaszában.
[3]A banki előrejelzések a 2025. január 1-jétől, a CRR3 alkalmazásának időpontjától alkalmazandó szabályozási rendszeren alapulnak. A mutatók átmeneti alapon kerülnek megadásra. A rendelet fokozatos bevezetése átmeneti intézkedések révén megkönnyíti a bankok alkalmazkodását az új keretrendszerhez, amely 2033-tól lesz teljes mértékben alkalmazandó.
Dokumentumok
A 2025-ös uniós szintű stresszteszt eredményeinek digitális közzététele
2025-ös uniós szintű stresszteszt – Eredmények
2025-ös uniós szintű stresszteszt – GYIK
2025-ös uniós szintű stresszteszt – Prezentáció
Kapcsolódó tartalom
Sajtókapcsolatok
Franca Rosa Congiu, press@eba.europa.eu +33 1 86 52 7052