2025. május 19.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) ma közzétett egy új tanulmányt, amely kiemeli az egyértelműbb és fogyasztóbarátabb tájékoztatás fontosságát a lakásbiztosítások természeti katasztrófákra vonatkozó fedezetével kapcsolatban. Az EIOPA biztosítási termékismertetőkről (IPID) szóló elemzése azt mutatja, hogy bár sok biztosító gyakorlata jó az alapvető információk nyilvánosságra hozatalát illetően, továbbra is van mit javítani a fogyasztók megalapozottabb döntéshozatalának biztosítását illetően. A feltárt problémák némelyikéből kifolyólag a fogyasztók lehet, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy védettek-e bizonyos természeti katasztrófákkal, például árvizekkel, tüzekkel vagy földcsuszamlással szemben.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a természeti katasztrófák (natural catastrophes, NatCat) Európa-szerte, és a szélsőséges időjárási események miatt a biztosítással nem rendelkező háztartások jelentős veszteségek kockázatának vannak kitéve. Ugyanekkor az EIOPA statisztikái azt mutatják, hogy a kontinensen az elmúlt évtizedekben a természeti katasztrófákból eredő károk csak mintegy negyede volt biztosított.
Ez a nagy biztosításvédelmi hiányosság részben annak tudható be, hogy egyes vállalkozások és háztartások úgy döntöttek, hogy nem kötnek természeti katasztrófa-biztosítást, még akkor sem, ha azok rendelkezésre állnak, amint azt az EIOPA keresleti oldali tényezőkről szóló dokumentuma is feltárja. Mindazonáltal a tisztázatlan és homályos információk közzététele is hozzájárul ehhez a hiányossághoz, mivel így a fogyasztók tévesen azt feltételezik, hogy fedezve vannak a NatCat-kockázatokkal szemben – ez a jelenség „biztosítási illúzióként” ismert.
Ennek tükrében és figyelemmel a fedezet terjedelmére vonatkozó pontos információk fontosságára, az EIOPA nyolc európai országban elemezte az IPID-eket, valamint a lakásbiztosítási szerződések feltételeit.
Az eredmények számos bevált gyakorlatot tártak fel, azonban a nyelvezet és a kizárások terén van még mit javítani
Az eredmények megerősítik, hogy a jól megfogalmazott IPID-ek hasznosak lehetnek abban, hogy a fogyasztók jobban megértsék a biztosítások jellemzőit. Különösképp azonosítottak néhány jó gyakorlatot, amelyek elegendő és pontos tájékoztatást biztosítottak a fogyasztók számára, anélkül, hogy túlterhelték volna őket. Ezek közé tartoznak a NatCat veszélyeinek részletes rendszertanát tartalmazó általános szerződési feltételek, mely segíti a fogyasztókat azok megértésében.
Mindazonáltal az EIOPA azt is megállapította, hogy egyes megvizsgált IPID-ek homályos, pontatlan és inkonzisztens nyelvezetet használtak, vagy túlságosan nagymértékben támaszkodtak különálló szerződéses dokumentumokra, ami megnehezíti a fogyasztók számára a fedezettség és az alkalmazandó kizárások teljes terjedelmének megértését. A NatCat események meghatározásai biztosítótól függően szintén nagyon eltérőek voltak, vagy csak részben kerültek kifejtésre. Egyes IPID-ek például általános fedezet körében említették az „áradást”, azonban kizártak minden csapadékhoz kapcsolódó árvizet anélkül, hogy ezt egyértelműsítették volna. A kiegészítő fedezeti lehetőségek – gyakran ilyen módon forgalmazzák a NatCat-kockázatokra irányuló fedezettséget – néhol nem voltak egyértelműen választhatóként feltüntetve, így a fogyasztókban azt a hamis benyomást keltették, hogy a NatCat-kockázatok automatikusan részei annak.
A fedezettségi korlátokat – akár földrajzi, gyakorisági, akár a veszély típusához vagy a kár mértékéhez kapcsolódó – sem mindig kerültek egyértelműen közlésre. Egyes szabályzatok például csak ötévente egyszer kínáltak kifizetést jégeső okozta károkért, anélkül, hogy ezt a feltételt egyértelműsítették volna az IPID-ekben.
Petra Hielkema, az EIOPA elnöke szerint: „Az Európai Unióban az elmúlt években tapasztalt természeti katasztrófák növekvő száma rávilágít arra, hogy mennyire fontos, hogy a fogyasztók megértsék, rendelkeznek-e megfelelő biztosítási fedezettel. Az EIOPA konzisztensen olyan közzétételi dokumentumokat szorgalmazott, amelyek könnyen érthetők és világos áttekintést nyújtanak a fogyasztók számára – ideális esetben vizuális jelzésekkel megtámogatva. Elemzésünk megerősíti, hogy az IPID-ek megfelelő tervezés esetén hasznos eszközt jelenthetnek a termékek és szolgáltatások alapvető elemeinek magyarázatában. Örülök, hogy sikerült jó gyakorlatot azonosítani, azonban van még min javítani. Amikor a fogyasztók nehezen tudják megérteni, hogy az általuk vásárolt lakásbiztosítás mire terjed ki és mire nem, akkor a legjobb esetben is szükségtelen akadályokat teremtünk. A legrosszabb esetben azt kockáztatjuk, hogy hamis elvárásokat táplálunk, amelyek potenciálisan jelentős pénzügyi károkhoz vezethetnek katasztrófa esetén. Úgy gondolom, hogy a jelentésünkben szereplő pozitív példák arra ösztönzik majd a biztosítókat, hogy még jobban aknázzák ki az IPID-eket, és lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.”
Ezen a linken olvashatja el a tanulmányt
Megjegyzések
A biztosítási termékismertetők, avagy IPID-ek (Insurance Product Information Documents) szabványosított dokumentumok, amelyek világos és tömör módon adnak át a fogyasztóknak kulcsfontosságú információkat egy biztosítási termékről. A biztosítási értékesítésről szóló irányelv (Insurance Distribution Directive, IDD) értelmében az Európai Unió (EU) biztosítótársaságai számára előírja, hogy biztosítási termékismertetőt szolgáltassanak a nem-életbiztosítási termékekhez, például lakás-, gépjármű- és utazási biztosítások mellé.