2025. június 27.

Az Európai Bankhatóság (EBH) a mai napon közzétette 2025 tavaszi kockázatértékelési jelentését (RAR) , amely tartalmazza az Európai Unió/Európai Gazdasági Térségben jelenlevő (EU/EGT) bankok finanszírozási terveinek elemzését és a tavaszi kockázatértékelési kérdőívet (RAQ) is.

Az EBH kockázatértékelésének legfontosabb megállapításai

• 2024 év végén a bankok tőkehelyzete továbbra is robosztus volt, miközben a nyereségek historikusan is magas szintet értek el. A megnövekedett bizonytalanság és a pénzügyi piaci volatilitás veszélyeztetheti ezek fenntarthatóságát.

• A likviditás továbbra is bőséges és jóval meghaladta a minimumkövetelményeket, bár a magas volatilitás miatt felerősödhetnek a kockázatok.

• Az EU/EGT bankjainak hitelkockázata növekedhet az olyan ágazatokkal szembeni kitettség miatt, melyekre hatással vannak a vámok vagy a geopolitikai események okozta, ellátási láncot érintő zavarok.

• A működési kockázatok nőnek, elsősorban a kiberfenyegetések erősödése és a csalással összefüggő tevékenységek terjedése miatt.

• Finanszírozási terveik alapján az EU/EGT bankok az eszközállományuk érdemi bővülését a betétállományuk felhasználásával és fedezett kötvények kibocsátásával tervezik elősegíteni.

• Az EU/EGT bankok kitettségeinek jelentős részét érinthetik az éghajlatváltozás átállási és fizikai kockázatai, bár ezen a téren számottevő eltérés van az egyes bankok és országok között

A geopolitikai fejlemények széleskörű hatásai

  • A geopolitikai feszültségek és politikai bizonytalanságok továbbra is jelentősek. Az elmúlt negyedévekben a pénzügyi piacok egyik fő mozgatórugója a volatilitást növelő geopolitikai kockázat volt. A növekvő vámok negatívan befolyásolhatják az EU gazdaságait. A vámok különösen az exportorientált ágazatokra lehetnek hatással. Például, számos EU/EGT bank feldolgozóipari kitettsége jelentős.
  • A geopolitikai feszültségek a finanszírozási igényeket és a hitelezési dinamikát is befolyásolhatják.
  • A működési kockázatok drámai mértékben megnövekedtek, nem utolsósorban a növekvő geopolitikai feszültségek miatt, a politikai változások pedig súlyosbíthatják az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos kihívásokat.

A bizonytalanságok a hitelkockázat potenciális növekedéséhez vezetnek

  • Az NPL-állomány 375 milliárd euróra növekedett (a 2023-as 365 milliárd euróról), az NPL-ráta enyhén, 1,88%-ra nőtt.
  • A Stage 2-es hitelek aránya minden eddiginél magasabbra emelkedett (az összes hitel 9,7%-a), elsősorban a lakossági hiteleknek köszönhetően.
  • Az eszközminőség-indikátorok romlása és a megnövekedett geopolitikai bizonytalanság ellenére az alacsonyabb kamatkörnyezet és az ingatlanpiacok stabilizálódása javította a bankok kilátásait.

A tőkepufferek és a bankok jelenlegi jövedelmezősége erősíti a szektor stabilitását

  • 2024-ben a CET1-ráta 16,1% volt, a kockázattal súlyozott eszközállomány 5%-kal bővült, ennek megfelelően nőtt a CET1 tőke is.
  • 2024-ben az EU/EGT bankjainak profitja körülbelül 9%-kal nőtt, a ROE 10,5% volt (2023-ban 10,4%).
  • Az alacsonyabb kamatok miatt csökken a bankok kamatmarzsa, ami erősödő nyomást helyez a nettó kamateredményre. A bankok ugyanakkor sikeresen növelték díj-, és kereskedési eredményüket.
  • A finanszírozási tervek azt mutatják, hogy a bankok idén a hitel- és betéti kamatok csökkenésére számítanak.
  • Az erős tőkepufferek és a magas jövedelmezőség miatt a bankok növelni tudták kifizetéseiket, amelyek 2024-ben elérték a 92 milliárd eurót (a kifizetési arány 51%s).

További eszközállomány-növekedés várható, miközben erős marad az összekapcsoltság a nem banki pénzügyi intézményekkel

  • A bankok eszközállománya 3,2%-kal, összesen 28,2 billió euróra növekedett elősorban azért, mert jelentősen nőtt a fennálló hitelek és előlegek állománya (amit elősegített az alacsonyabb kamatok miatt növekvő kereslet) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-portfólió.
  • Az EU/EGT bankok hároméves finanszírozási tervei 2025-re az eszközállomány 1,7%-os növekedését vetítik előre, 2026-ban és 2027-ben pedig ennél is nagyobb növekedést várnak.
  • Az EU/EGT bankjainak nem banki pénzügyi intézményekkel való összekapcsoltsága jelentősen hozzájárulhat a piaci zavarok továbbterjedéséhez, a kitettség a teljes konszolidált banki eszközállomány 10,1%-a.

A bankok fedezett kötvényeket és az ügyfélbetéteket használják fel az eszközállomány növelésének finanszírozásához

  • 2024-ben az EU/EGT bankjainak kötelezettségei 3%-kal, 26,2 billió euróra növekedtek; a negyedik negyedévre a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az összes kötelezettség 20,3%-át, a lakossági betétek a31,1%-át, a nem pénzügyi vállalatok betétei pedig a17,2%-át tették ki.
  • Az előrejelzések szerint az éves kibocsátási volumenek az elkövetkező három évben jelentősen növekedni fognak, a 2024-es alacsony kibocsátási szint után a bankok a fedezett kötvények kibocsátásának számottevő növelését és ügyfélbetét-állományuk bővítését tervezik.
  • Mindezen pozitív várakozásoka piac megnövekedett volatilitása miatt azonban kihívásokba ütközhetnek.

A likviditási pufferek továbbra is bőségesek, de egyedi kockázatokat hordoznak

  • A legfontosabb likviditási mutatók alapján az EU/EGT bankjainak helyzete kedvező, a likviditásfedezeti ráta 163,4%, a nettó stabil forrásellátottsági ráta 127,1% volt.
  • A megterhelt eszközök aránya éves összehasonlításban további 50 bázisponttal csökkent, és elérte a 24,1%-ot.
  • A likviditási pufferek összetétele módosult, mivel a bankok a jegybanki tartalékokat állampapírral, fedezett kötvényekkel és 2. szintű eszközökkel helyettesítették.
  • A bizonytalan piaci környezet és a jegybankok szigorodó monetáris politikái egyes bankok számára megnehezíthetik az erős likviditási pozíciók fenntartását, beleértve a külföldi pénznemben denomináltat is.

A működési kockázatok kihívást jelentenek az EU/EGT bankszektora számára

  • A működési kockázatok továbbra is magasak, melyet a digitalizáció, a technológiai fejlődés és a fokozódó geopolitikai feszültségek befolyásolnak.
  • A csalások, a jó hírnevet érintő események és a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok (a pénzmosásellenes aggályokat is ideértve), valamint a digitalizáció és a technológiai fejlődés, illetve az ezekhez kapcsolódó kiberkockázatok a működési kockázat jelentős összetevői.
  • Tovább nőtt a sikeres kibertámadások száma, miközben nőtt a működési kockázati RWA, ami rávilágít arra, hogy a működési kockázat milyen fontos eleme a bankok teljes kockázati térképének.

Eredeti közlemény: LINK

Dokumentumok

Kockázatértékelési jelentés – 2025. tavasz [digitális]

Kockázati jelentések és egyéb tematikus dokumentumok

Kockázatértékelési kérdőív, 2025. tavasz – Vizualizációs eszköz

Sajtókapcsolatok

Franca Rosa Congiu, press@eba.europa.eu