2022. december 12.

  • Az európai értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálata lehetőséget nyújt az értékpapírosításra vonatkozó prudenciális keretrendszer hatékonyságának és kockázatérzékenységének javítására.
  • Az európai felügyeleti hatóságok ezért célzott módosításokat javasolnak a bankok tőkekereteire vonatkozóan.
  • Véleményük szerint azonban az értékpapírosítás prudenciális kereteinek megváltoztatása önmagában nem jelentene olyan megoldást, amely biztosítaná az értékpapírosítási piac újjáélesztését.

A három európai felügyeleti hatóság (EBA, EIOPA és ESMA) közös szakvéleményt tett közzé válaszul az Európai Bizottság 2021 októberében kiadott, az értékpapírosítás prudenciális keretrendszerének felülvizsgálatára vonatkozó tanácsadási felhívására. Az európai felügyeleti hatóságok üdvözlik a jelenlegi felülvizsgálatot, amely lehetőséget nyújt a jelenlegi keretrendszer teljesítményének értékelésére, és támogatja az uniós értékpapírosítási piac újjáélesztésére irányuló célkitűzést. A szakvéleményben szereplő célzott javaslatok a bankok tőkekereteinek következetességét és kockázatérzékenységét kívánják javítani, ugyanakkor a szakvélemény szerint a bankok likviditási kereteit és a (viszont)biztosítók prudenciális kereteit a jelenlegi formájukban kell megőrizni. Az európai felügyeleti hatóságok azonban úgy vélik, hogy az értékpapírosítás prudenciális kereteinek újrakalibrálása önmagában nem jelentene olyan megoldást, amely biztosítaná az értékpapírosítási piac újjáélesztését.

A szakvélemény két részből áll: a bankok tőke- és likviditási követelményeire vonatkozó szabályok közelmúltbeli teljesítményének és megfelelőségének értékeléséből, valamint a (viszont)biztosítókra alkalmazandó értékpapírosítási tőkekeretek felülvizsgálatából.

Szakvélemény a bankrendszerről

Az európai felügyeleti hatóságok a következő ajánlásokat teszik a bankok tőkére vonatkozó keretszabályozásával kapcsolatban:

  • néhány technikai jellegű gyorsintézkedés, amelyek célja a keretrendszer következetességének és áttekinthetőségének javítása;
  • egy jelentősebb, de még mindig célzott ajánlás, amely elismeri az értékpapírosítást kezdeményezőkkel kapcsolatos mérsékelt modell- és ügynöki kockázatot azáltal, hogy megfelelő biztosítékok mellett csökkenti az értékpapírosítást kezdeményezők által megtartott előresorolt ügyletrészsorozatok kockázati súlyának alsó határát. Az ajánlás különösen arra helyezi a hangsúlyt, hogy ez miért támogathatja a jelentős kockázatátruházási piac további növekedését prudens módon, azáltal, hogy elősegíti a rugalmas értékpapírosítások kibocsátását a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül;
  • általános kérdések merülnek fel a keretrendszert alátámasztó értékpapírosítási kockázati súlyokra vonatkozó képletekkel kapcsolatban, ahol – a szakvélemény szerint - további munkára van szükség a következtetések levonásához.

A bankok likviditási kereteit illetően az európai felügyeleti hatóságok úgy vélik, hogy a meglévő keretrendszert a jelenlegi formájában kell fenntartani. A felügyeleti adatok szerint a hitelintézetek nem támaszkodnak az értékpapírosításokra a likviditási stresszhelyzetekben. Ezen túlmenően a likviditásfedezeti mutató (LCR) stresszhelyzetben történő teljesítményét illetően – beleértve a Covid19-világjárványt is – nincs olyan új bizonyíték, amely indokolná az LCR körültekintő újrakalibrálását.

Szakvélemény a biztosítási ágazatról

Az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításra vonatkozó keretrendszer 2019-es bevezetése nem volt jelentős hatással a (viszont)biztosítók befektetési döntéseire. A beérkezett információk és az elvégzett elemzés alapján az európai felügyeleti hatóságok szakvéleménye arra a következtetésre jut, hogy a Szolvencia II keretrendszer a jelek szerint nem befolyásolja az uniós értékpapírosítással kapcsolatos biztosítási tevékenységet. Továbbá nincs elegendő bizonyíték arra a következtetésre, hogy a Szolvencia II-ben az értékpapírosítási pozíciókhoz kapcsolódó felárkockázatra vonatkozó jelenlegi tőkekövetelmények nem felelnek meg a célnak.

A meglévő kalibrációs módszereknek a Szolvencia II átfogó keretrendszerével és a bankokra vonatkozó tőkekövetelmény-rendelet (CRR) értékpapírosítási kereteivel való összhangját illetően az európai felügyeleti hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy bár néhány változtatás megvalósítható lenne, ezek potenciális hatékonysága az értékpapírosítási piac újjáélesztésében továbbra is bizonytalan, és csak bonyolultabbá tennék a rendszert. A fentieket figyelembe véve az európai felügyeleti hatóságok nem javasolják a Szolvencia II jelenlegi keretrendszerének módosítását az értékpapírosítás prudenciális kezelése kapcsán.

Kiegészítő megjegyzések

Az európai felügyeleti hatóságok hangsúlyozzák, hogy további elemző munkára van szükség az értékpapírosítási piacot mozgató releváns tényezők átfogó, holisztikus megértése érdekében, amelyek közül néhány nem tartozik a prudenciális keretek hatálya alá, beleértve a közelmúlt monetáris politikai környezetét, vagy az átvilágítási és átláthatósági követelmények szerepét.

E célból ajánlott, hogy az európai felügyeleti hatóságok továbbra is nyomon kövessék az újabb adatokat, amint azok rendelkezésre állnak.

Az ESMA emellett megkezdte az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó közzétételi sablonok felülvizsgálati folyamatát, amelynek részeként meg fogja vizsgálni, hogy be lehet-e vezetni a sablonokba nagyobb arányosságot.

Háttér és jogalap

A tőkepiaci uniós cselekvési terv részeként az EU Bizottsága jelenleg az uniós értékpapírosítási keretrendszer felülvizsgálatának folyamatában vesz részt, és ezzel összefüggésben 2021 októberében tanácsadási felhívást intézett az európai felügyeleti hatóságok Közös Bizottságához. A felhívás arra vonatkozóan kér szakvéleményt, hogy a bankokra és (viszont)biztosítókra vonatkozó tőke-, illetve a bankokra vonatkozó likviditási követelményekre vonatkozó hatályos szabályok hogyan működnek a keretrendszer eredeti célkitűzéséhez, vagyis ahhoz képest, hogy prudens alapon járuljanak hozzá az uniós értékpapírosítási piac újjáélesztéséhez.

DOKUMENTUMOK

A Közös Bizottság szakvéleménye az értékpapírosítás prudenciális kereteinek felülvizsgálatáról (vezetői összefoglaló)

A Közös Bizottság szakvéleménye az értékpapírosítás prudenciális kereteinek felülvizsgálatáról (bank)

A Közös Bizottság szakvéleménye az értékpapírosítás prudenciális kereteinek felülvizsgálatáról (biztosítás)

Az európai felügyeleti hatóságok közös közleménye az EBA honlapján

LINKEK

Intézkedési felszólítások

Értékpapírosítás és fedezett kötvények