2022. évben kiadott

4/2022. Kell-e előírt stabil forrásellátottságot számolni a kötelező tartalék után? 3/2022. A kötelező tartalékráta mekkora része vonható ki stresszhelyzetben, mekkora része számít LCR szempontból likvidnek?

2021. évben kiadott

3/2021. Kell-e előírt stabil forrásellátottságot számolni az ’egyéb’ mérlegen kívüli kötelezettségek után?

2019. évben kiadott

4/2019. Mely kiáramlások fedezésére használható fel jelzálogbankok esetében a pótfedezet? 3/2019. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott értékpapírok a likviditásfedezeti ráta (LCR) számítása során figyelembe vehetők-e likvid eszközként?

2017. évben kiadott

2016. évben kiadott

2015. évig kiadott

  1. A C74 tábla (beáramlások) 190. sor (1.1.5) szerint a 30 napon belül lejá-ró értékpapírok 100%-os súly mellett beáramlanak. Viszont ha ezeket a papírokat feltüntetjük a likvid eszközök között is, akkor kétszeresen vesszük őket figyelembe. A Felügyelet szerint hogyan kellene prudensen kezelni ezeket a tételeket?
  2. A 4/2015.(III.31.) MNB ajánlás IV.11. pontja szerint az intézményeknek a megterhelt eszközökkel kapcsolatos közzétételt az előző tizenkét hóna-pot figyelembe véve, gördülő jelleggel meghatározott negyedéves ada-tok mediánértékei alapján javasolja. A közzétételt nem lehetne-e az MNB részére megküldött negyedéves adatok mediánértékei alapján elvégezni?
  3. A C74 tábla (beáramlások) 420. sor (1.4) szerint tekintettel kell lennünk olyan harmadik országokra, ahol devizaforgalmi korlátozásokat alkal-maznak vagy nem konvertilbilis a fizetőeszközük. Ezen országok teljes körű összegyűjtése meglehetősen erőforrás-igényes lenne a részünkről, nem is beszélve egy ilyen adatbázis rendszeres karbantartásáról. Van esetleg olyan publikus adatforrás, ahonnan a szükséges információ Önök számára is hitelesen kinyerhető?
  4. A stabil lakossági betét definíciójához kapcsolódóan hogyan kell értel-mezni a DA 24. cikk (2) bekezdés a) és c) pontját? Mi tekinthető aktív szerződéses kapcsolatnak? Mi tekinthető aktív terméknek?
  5. A devizában kibocsátott magyar állampapír likvid eszköznek minősül?
  6. Az OBA és BEVA által kibocsátott kötvények likvid eszköznek minősül-nek?
  7. A magyar piacon elérhető, a jövőben potenciálisan a Bank portfoliójába kerülő jelzáloglevelek Liquidity Coverage Ratio (LCR)-ban történő be-számításával kapcsolatban kérnénk a Felügyelet szíves állásfoglalását. Bankcsoportunkon kívüli kibocsátású jelzáloglevelekkel kapcsolatban szeretnénk megtudni, hogy a Felügyelet szerint beszámíthatók-e az LCR számlálójában High Quality Liquid asset-ként, amennyiben Bankunk mérlegébe kerülnének ilyen eszközök.
  8. Az MNB kéthetes betéteket véleményünk szerint a C 74 tábla 150 sorá-ba kell besorolni. Ezen sor beáramlási súlya 100%, ugyanakkor az MNB honlapján található, Az EBA ITS adatszolgáltatással kapcsolatos közér-dekű kérdések és válaszok nevű fájlban rögzítettek értelmében az MNB kéthetes betéteket csak 50%-os súllyal szabad beáramoltatni. Ennek következtében az lenne a kérdésünk, hogy az MNB-betéteket az új LCR-adatszolgáltatásban 100%-os vagy 50%-os súllyal kell beáramoltatni? Ez ugyanis nagyságrendjéből adódóan nagymértékben befolyásolja az LCR-mutató értékét. 
  9. Az MFB szeptember 30-án kibocsájtandó MFB201804/1 Kötvénye, mely 2015. október 1-jével a BÉT-re bevezetésre kerül és 4 banki árjegyző jegyez rá kötelezően árat, valamint L2-es besorolással fog rendelkezni az MNB fedezetértékelése szerint, hogyan kerül figyelembevételre az LCR mutatóban?
  10. Lehet-e likvid eszköznek tekinteni egy olyan értékpapírt, amely: • megfelel a LA közé sorolt értékpapírok követelményeinek (pl. USA kormányzati papírok) • de a Bank nem vásárolja meg ezeket, hanem a Head Office-tól köl-csönügylet keretében kerül be a könyveinkbe?
  11. A Bank stressz helyzetben az értékpapírokat eladhatja, de a kölcsön-szerződés lejártakor vissza kell adnia ezeket a HO-nak, vagyis ha eladta, akkor később újból meg kell vásárolnia a piacon.
  12. EBA AMM táblákat milyen devizára, milyen devizanemben kell küldeni?
  13. Az 1 napon belül lejáró MNB kéthetes betéteket likvid eszközök között kell-e jelenteni?
  14. C51.00 W táblában a likvid eszközök között, a 1.2 soron lehet-e jelenteni az MNB-nél vezetett fedezeti számlát a fogyasztói kölcsönszerződések miatt kötött ügyletekhez kapcsolódóan
  15. C5200.W táblában a 1.1.2 és 1.2.6.1 soraiban az EBA útmutató szerint "A 94/19/EK irányelv szerinti betétbiztosítási rendszernek vagy harma-dik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszerének hatálya alá tartozó betéteket" kell jelenteni (lakossági és a nem pénzügyit). A kér-dés az, hogy ezekben a sorokban csak azt az összeget lehet jelenteni amit az OBA fedez, tehát "elvi" szinten kell figyelni a betéteket vagy gyakorlatilag csak az az összeg kerülhet ide amit az OBA díjfizetés alapja (amit ténylegesen fedezni fog; lakossági, vállalati 100 ezer eur-ig, díj-csökkentő tételek figyelembevételével pl. vezető állású személyek, a korrekciók zárolt összeg.. stb).
  16. Az 52-es lap 1160-as sorában a Piaci érték oszlopban milyen értéket kell feltüntetni? Mi jelenleg a CSA partnerekkel kötött derivatív ügyletek összesített piaci értékét, ill. az EIB által nyújtott refinanszírozó hitelek mögött biztosítékként elhelyezett értékpapírok piaci értékét jelentjük (mert ezek képezik alapját a pótlólagos fedezetelhelyezési igényt szám-szerűsítő stressz számításoknak). Tekintve, hogy a derivatív ügyletek piaci értéke a Bank szempontjából negatív is lehet, előfordulhat, hogy – különösképpen devizális nézetben (a CSA marginolás EUR-ban történik) – negatív értéket kell a riportnak ezen cellájába betöltenünk. Ezt viszont nem engedik az új ITS sablon ellenőrző szabályai. A kérdés, hogy ez esetben mi a követendő eljárás, ill. mi a helyes töltési módja ennek a cellának. Ugyanebben a sorban a CRR 418. cikke szerinti érték oszlopa ugyanazt az összeget kell tölteni, mint a Piaci érték oszlopba?
  17. Az államháztartással szemben keletkező adó túlfizetés/követelés összege az LCR-ben tekinthető-e likvid eszköznek és ez alapján jelenthető-e a C51.040-es soron?Ha nem miként kell értelmezni, jelenteni ezt az állományt a likviditási riportokban?
  18. Kérdés, hogy az LCR számítás esetében mit értünk teljes notional alatt, csak a 30 nap alatt pénzáramlást jelentő derivatívokat vagy a teljes állo-mányt, függetlenül a lejárattól? A másik kérdés, hogy ebben az esetben is partnerenként nettósítva vegyük-e figyelembe az állományt vagy sem? Úgyis lehet értelmezni a fentebbi EBA-s Guideline-t, - ami egyébként a legéletszerűbbnek is tűnik -, hogy lejárattól függetlenül azon derivatívokat vegyük figyelembe, melyek marginolás alá esnek. 
  19. 61-es tábla 1.2.3.1.1 pontja: ugyanazt kell-e itt jelenteni, mint az 1B hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél? Amennyiben nem, hol kell jelenteni az MNB-vel szembeni kötelezettségeket? Helyes-e az a gyakorlatunk, hogy az NHP mögött zárolt MNB kitettségeket ezen a soron jelentjük a zárolás megszűnésének megfelelő lejárattal? Amennyiben nem helyes, hol kell ezeket a kötelezettségeket jelenteni?
  20. 61-es tábla 1.2.7 pontja: swapok ide tartoznak? Ha igen, helyes a lejárati láb aktuális értékét itt feltüntetni?
  21. 61 tábla 1.2.2.1 pontja: nem pénzügyi vállalkozás margin trading ügylete mögötti letétet itt kell-e jelenteni? Ha nem, hol? Ha igen, szerepeltethető-e rendkívül magas likviditásminőségű ügyletként?
  22. Óvadéki ill. Lombard hitelek fedezett kölcsönügyletnek ill. tőkepiac által vezérelt ügyletnek minősülnek-e?
  23. Az 52-es táblában a CRR 418.cikk szerinti érték a likviditás-kiáramlási szorzóval megszorzott érték? Ha nem, mi az és hol kell a kiáramlási szorzót alkalmazni?
  24. Az 52-es táblában hova kell beírni a zárolt DKJ-ket? (Szerintünk az 1.2.2.12.1 pontba, amennyiben a zárolás 30 napon belül feloldódik.) 
  25. Zárolt DKJ-k jelenthetők-e az 51-es tábla 2.2 pontja alatt? (Véleményünk szerint nem, mert ez ellentmondana a 416 (3) a)-nak. 
  26. Lombard hitelek mögött levő fedezetek likvid eszköznek tekinthetők-e? 
  27. Milyen kötelezettségeket kell az 52-es tábla 1.2.10 pontja alatt jelenteni (néhány konkrét példa segítene)? Folyósítási kötelezettséggel járó hitelkereteket hol kell szerepeltetni? 
  28. Mik a központi bank által elfogadható eszközök, mely dokumentumban vannak ezek felsorolva? 
  29. Hol van meghatározva a magas illetve a rendkívül magas hitelminőség fogalma?
  30. A kitöltési útmutató alapján itt kell jelenteni az összes mérlegben szereplő eszközt. Azonban stabil forrást igényelhetnek mérlegen kívüli tételek is (pl swapok, hitelkeretek). Ezeket hol kell (kell-e) szerepeltetni? Az 1.14 pontban kell szerepeltetni a folyósítási kötelezettséggel járó, le nem hívott hitelkereteket. A le nem hívott rész nem mérlegtétel, hogy lehet helye a táblában? 
  31. 60-as tábla 1.11 pontja: helyes-e itt szerepeltetni a swapokból eredő követeléseket? 
  32. 52-es tábla 1.2.10 pontja: jó-e, ha ebben a sorban jelentjük az uncommitted (folyósítási kötelezettséggel nem járó) hitelkereteket? Ha igen, milyen kiáramlási szorzóval? Ha nem, hol kell azokat jelenteni és milyen szorzóval?
  33. Az 52-es tábla 1.2.2.12.1 pontja alatt jelentjük az egy hetes lekötésű betéteket. Mivel ezeket újra kihelyezzük, az 53-as táblában is jelentjük. Ily módon a következő 30 napban ezek az eszközök 3-4-szer megfordulnak. Elég-e ennek ellenére egyszer figyelembe venni mind a beáramlásoknál, mind a kiáramlásoknál? 
  34. 52-es táblában a betétek esetén a felhalmozott kamat része-e a kitettségnek, kell-e szerepeltetni? 
  35. Piaci értéknek megfelelőek-e a Reuters adatok? 
  36. A CRR 418. cikkének megfelelő értékelés lehet-e az MNB fedezetértékelése, ahol ez létezik?
  37. Margin trading ügyletek fedezetei mekkora részben tekinthetők likvidnek, amennyiben annak tekinthetők, az 51-es táblában melyik soron kell jelenteni azokat? 
  38. Nostro számlákat helyes-e az 51. táblában az 1.1 alatt jelenteni, tekinthetők-e 100%-ban likvidnek? Overnight hiteleknél a kérdés ugyanez. 
  39. Mi alapján dől el, hogy valamely likvid eszközt kiegészítő adatszolgáltatás keretében kell-e jelenteni? 
  40. Segítséget szeretnék kérni az egyedi havi jelentéssel kapcsolatban (COREP_LCR_H –ITS). 
  41. A CRR 425(3) pontjában némi ellentmondás látszik az angol és a magyar szöveg között. 
  42. A retail betétek kategóriákba való sorolásánál melyik az elsődleges szempont? A CRR 421. cikk (1), (2), (3) bekezdései vonatkoznak ide, azonban az erre vonatkozó előírások nem egyértelműek. A Bank jelenlegi gyakorlata szerint első körben azt vizsgálja, hogy egy adott betét betétbiztosítás alá esik-e, az innen kieső betétek esetében vizsgáljuk tovább, hogy azok "kockázatos" faktorral (a retail betétekre kiadott EBA guideline alapján) rendelkeznek-e. Ha igen, akkor a megfelelő kategóriába besoroljuk (category 1, 2, 3). A kérdés tehát arra vonatkozik, hogy az OBA általi biztosítottság vizsgálata megelőzi-e a fentebb említett guideline-ban meghatározott kockázati faktorok vizsgálatát? 
  43. A CRR 421. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint 5%-os kiáramlási faktort lehet rendelni az olyan betétekhez, amelyet olyan folyószámlán tart az ügyfél, melyre rendszeres bérjövedelem érkezik. Mivel az ügyfeleknek nem kell nyilatkozniuk, hogy az adott számlára érkezik-e a bérjövedelmük, ezért ezen betéteket a banki rendszerekből nem lehet legyűjteni. A Bank az alábbi módon szeretné "megfogni" ezen tranzakciós számlákat: Legyűjtjük azon folyószámlákat, melyek esetében az ügyfelek nyilatkoztak az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségéről. Mivel egy ügyfél egy banknál tehet ilyen nyilatkozatot, ezért feltételezzük, hogy az ügyfelek azon folyószámlájuknál élnek ezzel a lehetőséggel, melyre jövedelmük is érkezik. 
  44. Hogyan kell értelmezni a CRR 421. cikk (5) bekezdésének b) pontját? (büntetőkamat fizetését) A Bank jelenlegi gyakorlata: A Bank úgy értelmezi ezt a bekezdést, hogy ha a betétes a lejárat előtt feltöri a betétjét és ezáltal elveszti a betét elhelyezésének napja és a kivonás napja között eltelt időre esedékes kamat teljes (!) összegét, akkor a Bank kizárhatja ezen betéteket az LCR számításból.
  45. A CRR előírásai szerint (422. cikk, (6) bekezdés és 425. cikk (3) bekezdés) a derivatív ügyletekből származó cashlow-kat valamennyi partner tekintetében nettó módon kell figyelembe venni. Az egyes deviza LCR-ek (HUF, EUR, CHF, stb.) esetén ez egyértelmű, azonban a teljes LCR (összes deviza) meghatározásakor nem mindegy, hogy hogyan határozzuk meg a nettó összegeket. A példa kedvéért: 2014. január 31-én egy ugyanazon ügyféltől egy EUR/CHF FX swapügyletetből és egy USD/EUR swapügyletetből az alábbi cashflow-k várhatóak 30 napon belül: - 1.000.000 EUR + 1.200.000 CHF - 1.000.000 USD + 770.000 EUR Tehát euróban -230.000, svájci frankban +1.200.000, dollárban pedig - 1.000.000 a nettó pozíció. Jelenleg mi az összes devizára számolt LCR esetében az alábbi módon határozzuk meg a nettó pozíciót: A 230.000 EUR és az 1.000.000 USD összege forintban a rövid pozíció és az 1.200.000 CHF forintosított összege a hosszú pozíció. Kérdés, hogy az összes devizára számított LCR mutatóban a különböző devizákban meglévő pozíciót nettósíthatjuk-e partnerenként? Azaz a példánál maradva a nettó pozíció a +1.200.000 CHF-(230.000 EUR+1.000.000 USD) forintosított értéke lenne. A Bank jelenlegi gyakorlata: A Bank jelenlegi gyakorlata szerint devizánként (partnerenként) elvégzi a nettósítást, majd pedig az (összes deviza) LCR-ben összeadja az egyes deviza LCR-ek esetén számolt rövid és hosszú pozíciókat a fentiekben leírt módon.
  46. A Növekedési és Hitelprogram (NHP) keretében az MNB-től felvett hitelnek azon részét, melyet 30 napon belül vissza kell törlesztenünk, hol tüntessük fel a számításokban? A példa kedvéért: 2013. december 1: 100 millió forintot folyósítunk egy KKV-nak 2014. február 15: a KKV a hiteléből 10 M Ft-ot visszatörleszt, ezzel arányosan bankunk is visszatörleszt MNB felé 10 M Ft-ot A kérdésünk ez utóbbi cashflow-ra vonatkozik, azaz a 2014. január végére vonatkozó LCR számításban az MNB felé visszafizetendő összeget melyik soron tüntessük fel, mint kiáramló tétel? A Bank jelenlegi gyakorlata: Megítélésünk szerint az NHP program keretében lehívott forrás egy olyan (CRR 192. cikk 3. pontjában meghatározott) kölcsönügylet, melynél a hitelező egy központi bank (422. cikk (2) bekezdés, e) pont). 
  47. A magyar állampapírok esetében a CRR nem ír elő minimális haircut-ot, mivel azok „Extremely High Liquidity and Credit Quality Assets” kategóriába tartoznak, így a pontos haircut-ok megállapítását az intézményekre bízza. Az MNB véleménye szerint megfelelő-e ebben az esetben az MNB által alkalmazott haircutok alkalmazása, mert szerintünk ez áll a legközelebb a tényleges likviditási értékhez?
  48. 1. kérdés: Értelmezésünk szerint a CRR szerinti „Extremely High Liquidity and Credit Quality Assets” az MNB értelmezése szerint megfelel a Bázel szerinti „Level 1” likvid eszközöknek (az európai környezethez való igazítással). Ugyanígy a CRR szerinti „High Liquidity and Credit Quality Assets” az MNB értelmezése szerint megfelel a Bázel szerinti „Level 2” likvid eszközöknek (az európai környezethez való igazítással). Elvi szinten helyes ez az értelmezés vagy csak átfedő kategóriákról beszélhetünk?
  49. 2. kérdés: A CRR szerinti „Extremely High Liquidity and Credit Quality Assets” nem állampapírok esetében a „credit quality step” 1-be eső eszközöket tartalmazza? A CRR szerinti „High Liquidity and Credit Quality Assets” nem állampapírok esetében a „credit quality step” 2 és 3-ba eső eszközöket tartalmazza?
  50. A CRR értelmezésében a likvid eszközöknél a pénztár soron a házipénztár és készpénzállomány mellett az elszámolási (nostro) számlák állományát is likvid eszközként kell feltüntetni vagy azok csak beáramlásként jelennek meg?
  51. Az MNB álláspontja alapján a devizában kibocsátott államkötvények nem jelenthetőek a deviza LCR táblában, mivel euróban nem repózhatóak (nem ECB repóképesek). Forintban ugyanezek a kötvények az MNB-nél repózhatóak. Ezek alapján, mivel hazai állampapírok, a forint és az összesített LCR táblában jelenthetőek L1 eszközként vagy külföldi állampapírokkal kell fedezni ezt a likviditási kockázatot? Ugyanezen az alapon a nem-EGT országok devizájában (USD, CHF) kibocsátott magyar államkötvények tekinthetőek L1 likvid eszköznek a forintos és az összesített jelentésbenAmennyiben az elkövetkező 30 napban pénzügyi intézménytől valószínűsítünk likviditás beáramlást, de az nem betétes és nem kezeljük a CRR 422. cikk (3), (4), (8) bekezdése szerint sem, úgy ezt a tételt melyik sorra sorolhatjuk az LCR 53-es táblájában?
  52. Az LCR likviditás kiáramlás számszerűsítésével kapcsolatban az CRR kimondja, hogy azon kiáramlások tekintetében, melyek nem tartoznak a 422., 423., 424. cikk hatály alá: „az intézmények legalább évente jelentést tesznek az illetékes hatóságok felé azon termékekről és szolgáltatásokról, melyek esetében az első albekezdésben említett valószínűség és nagyságrend jelentős; az illetékes hatóságok pedig meghatározzák az ezekhez rendelhető kiáramlásokat. Az illetékes hatóságok a 429. cikkben és az I. mellékletben említett, mérlegen kívüli, kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos termékek esetében legfeljebb 5 %-os kiáramlási arányt alkalmazhatnak. Az illetékes hatóságoknak legalább évente jelenteniük kell az EBH felé azokat a termék- és szolgáltatástípusokat, amelyek esetében az intézményektől származó jelentések alapján meghatározták a kiáramlásokat. Ebben a jelentésben a kiáramlások meghatározásához használt módszertant is be kell mutatniuk” (CRR 420. cikk (2)). Így ebben az esetben a 30 napon belül tervezett, gépjármű-finanszírozáshoz kapcsolódó, ügyfeleknek kínált pénzügyi lízing, hitel kihelyezések, valamint a kereskedőinknek, megítélt hitelkeretük terhére nyújtandó hitelek a CRR 420. cikk (2) bekezdése alapján kerülhetnek besorolásra? Ha igen, akkor az MNB mikorra bocsájtja rendelkezésünkre a kiáramlási szorzó táblát, mely alapján számszerűsíthető a likviditás kiáramlás? A szorzók meghatározásához szükséges egyéb információt, jelentést küldeni az MNB részére (ha igen, mikor, milyen tartalommal, formában), vagy a jelenlegi jelentések információtartalma elegendő ennek meghatározásához?
  53. Az LCR adatszolgáltatásban a likviditás beáramlások a likviditás kiáramlások 75%-ára korlátozottak. Ugyanakkor a CRR 425. cikk (1) bekezdése alapján a „az egyedi alapú felügyeletért felelős illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának függvényében az intézmény teljesen vagy részlegesen mentesítheti azokat a beáramlásokat, melyek esetében a pénzáramlás forrásának számító fél az intézmény anyaintézménye, vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyaintézmény egy másik leányvállalata vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolat fűzi az intézményhez”. Miként kell eljárni, ha ezt az engedélyt, jóváhagyást kérvényezni szeretné egy adott intézmény?