1. Milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell elvégezni fokozott ügyfél-átvilágítás során? Milyen kapcsolat van a fokozott ügyfél-átvilágítás, a vezetői jóváhagyás esetei és a megerősített eljárás között? 

A fokozott ügyfél-átvilágításban kezelendő magas kockázatú ügyfelek esetében alkalmazandó intézkedéseket a Pmt. 16. §-a tartalmazza. Az ilyen esetekben a Pmt. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja és 16/A. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján kötelező a kijelölt felelős vezető jóváhagyása és a megerősített eljárás alkalmazása is.

E körben nem hagyható figyelmen kívül a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 22. § (3) bekezdésében a vezetői jóváhagyás, illetve a 23. § (3) bekezdésében a megerősített eljárás kötelező esetkörei alóli általános kivételszabály sem, mely megfelelő kockázatértékelés mellett lehetőséget biztosít a vezetői döntés, illetve a megerősített eljárás mellőzésére. Megjegyzendő, hogy a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet elvárásain túlmenően a szolgáltató kockázatértékelése is eredményezheti az ügyfél magas kockázati besorolását, és így a fokozott ügyfél-átvilágítást.

***

2. Miképpen értelmezendő a Pmt. 16. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő „stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származás”?

E jogszabályhelyek alkalmazásában a „származást” a lehető legszélesebb körben kell értelmezni, nem szűkíthető az állampolgárságra, székhelyre. Származásnak kell tekinteni az ügyfél bármilyen kimutatható, pénzmosási szempontból jelentőséggel bíró kapcsolatát – legyen az személyes vagy üzleti – stratégiai hiányosággal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országgal. Adott esetben - az összes körülményre figyelemmel - ennek megítélése egyedi döntés függvénye is lehet. 

***

3. A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. sz. mellékletében a földrajzi kockázati tényezők között felsoroltak egyenértékűek-e a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal, vagy ahhoz képest szűkebb vagy tágabb kört ölelnek fel?

A Pmt. 3. § 31. pontja értelmében stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak azok minősülnek, melyeket az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelete ekként határoz meg.

Erre tekintettel a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet alkalmazásában, ahol a jogszabály a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országot említi (pl. fokozott ügyfél-átvilágítás, vezetői jóváhagyás kötelező esetei), ott a fentiek szerint meghatározott országokat kell alapul venni. Mindazonáltal a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján ennél tágabb körben is meghatározhat olyan országokat, melyeket a stratégiai hiányos országokkal egyenértékű kockázatúnak ítél, és ennek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmaz esetükben.  

***

4. Miképpen felel meg a szolgáltató a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 17. § (2) bekezdésében írt azon követelmények, hogy a kijelölt felelős vezető döntésének dokumentáltsága biztosítsa a következetességet, folyamatos figyelemmel kísérhetőséget és az ellenőrizhetőséget?

Az üzleti kapcsolat létrehozásának a kijelölt felelős vezető jóváhagyásához való kötése a jogszabályban meghatározott kockázatok egyedi elbírálását, illetve az ilyen kockázatok vállalásával járó felelősség telepítését célozza. Az ilyen egyedi döntések meghozatala során figyelembe vett körülmények és azok értékelésének megfelelő dokumentálása egyfelől támogatja a szolgáltató belső kockázatértékelésének megalapozottságát, másfelől az esetleges személyi, munkaköri változások ellenére is biztosítható a szolgáltató pénzmosás megelőzési tevékenységének egyenletes (jobb esetben javuló) minősége. Minthogy a kijelölt felelős vezető jóváhagyása esetén a négy szem elve csak korlátozottan érvényesül, miközben az így meghozott döntés jelentős következményekkel jár, a megfelelő dokumentáltság mind a szolgáltató integritása, mind a felügyeleti feladatok ellátása tekintetében különös jelentőséggel bír.

A kijelölt felelős vezető jóváhagyásának dokumentálási előírásait a szolgáltatónak fentiekre figyelemmel kell kialakítania.

***

5. A 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 19. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok és a megerősített eljárás alkalmazásának 1 éves időtartama miképpen számítandó?

A megerősített eljárást eredményező értékhatárok elérése tekintetében figyelemmel kell lenni az egymással ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízással (Pmt. 3. § 37. pont és 6. § (2) bek.), az ügyelti megbízásokat rendszeresen adó ügyfél által és az üzleti kapcsolat keretében kezdeményezett tranzakciókra. Különös tekintettel arra, hogy megerősített eljárás (mint fokozott monitoring kötelezettség) csak üzleti kapcsolatban vagy ügyleti megbízást rendszeresen adó ügyfél vonatkozásában értelmezhető (ld. 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 2. § 6-7. pont).

Ugyan a Pmt. nem határozza meg, hogy ki minősül ügyleti megbízást rendszeresen adó ügyfélnek (így azt a szolgáltatóknak maguknak kell megtenni), azonban a Pmt. 14/A. § (6) bekezdése értelmében ezen ügyfelek monitoringját az üzleti kapcsolatokra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Amennyiben tehát a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 19. § (1) bekezdésében írt értékhatárt az ügyfél több ügyleti megbízással éri el, a szolgáltatónak az ilyen ügyfeleket szükségszerűen „ügyleti megbízást rendszeresen adó” ügyfélként kell kezelnie, hogy a megerősített eljárás kötelezettsége értelmezhető/teljesíthető legyen.

A megerősített eljárás 1 éves időtartamát minden esetben a megerősített eljárás alkalmazására okot adó körülmény bekövetkezésétől (pl. tranzakciók értékhatárt elérő összértéke) kell számítani azzal, hogy az értékhatár számítása elölről (0 Ft-ról) kezdődik. Amennyiben ezen időszak alatt az adott ügyfél vonatkozásában ismét vagy újabb megerősített eljárást megalapozó körülmény áll be, az 1 éves időtartam e körülménytől újra kezdődik.

***

7. Alkalmaznia kell-e a szolgáltatónak a Pmt. 13. § (8) bekezdésében foglalt intézkedéseket, ha a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 20. § (4) bekezdésében szereplő elvárásokat az ügyfél közreműködésének hiányában nem tudja végrehajtani?

A szolgáltatónak alkalmaznia kell a Pmt. 13. § (8) bekezdésében foglalt intézkedéseket, azaz „[h]a a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot”.

***

8. Mi az elvárás a Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elvárások teljesítése érdekében?

(E kérdésben az MNB változtatás nélkül közli a Pénzügyminisztérium álláspontját)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 16. § (1) bekezdése (a kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából) a magas kockázatú ügyfelek esetében mondja ki a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján magas kockázatúnak kell tekinteni, ha az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy.

A Pmt. ügyfél-átvilágítási rendelkezései kapcsán 2020. novemberétől lefolytatott szakmai egyeztetési folyamat eredményeképpen a Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontjának (2021. május 22-én hatályba lépett) módosítása rögzíti, hogy kivételt képez a fokozott ügyfél-átvilágítás alól, ha a többségi állami tulajdonú vállalat 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa, azaz vezető tisztségviselője a kiemelt közszereplő.

A Pmt. 3. § 38b. pontjának megfelelően többségi állami tulajdonú vállalatnak minősül: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat.