2019. január 9.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az EU értékpapír-piaci szabályozó hatósága, közzétette a 2020-2022-ra vonatkozó stratégiai dokumentumát. A stratégiai dokumentum meghatározza az ESMA jövőbeli célkitűzéseit, és tükrözi az európai felügyeleti hatóságokra vonatkozó szabályozói keretrendszer felülvizsgálatát (ESAs Review) valamint az EMIR 2.2 rendeletet követően kibővített felelősségi- és hatáskörét, amelyek révén az ESMA nagyobb fókuszt helyez a felügyeleti konvergenciára, további közvetlen felügyeleti feladatokat fog ellátni és megerősödik a tőkepiaci unió kiépítésében betöltött szerepe.
A stratégia részletezi az ESMA azon tervezett tevékenységeit, amelyek célja az EU, annak polgárai, valamint tőkepiacai előtt álló kihívások kezelése, többek között a tőkepiaci uniót támogató, nagy lakossági befektetői bázis kialakítása, a fenntartható finanszírozás és a hosszú távú befeketések irányába nyitott piacok előmozdítása, a digitalizációból továbbá az EU nemzetközi finanszírozásban betöltött szerepéből eredő lehetőségek és kockázatok kezelése, , valamint a szabályozás arányos megközelítésének biztosítása.
Steven Maijoor, az ESMA elnöke a következőket nyilatkozta:
„Az ESMA első kilenc éve alatt olyan sikerekre tekinthet vissza, mint az egységes szabálykönyv kidolgozása, illetve, hogy az ESMA a hitelminősítő intézetek és a kereskedési adattárak hiteles felügyeleti szervévé vált.
„Az egyik fő prioritásunk az egységes szabálykönyv következetes és koherens végrehajtásának biztosítása. Az e területre vonatkozó új hatásköreink révén kockázatalapú megközelítést alkalmazunk majd a nemzeti hatóságokkal együttműködésben az EU-n belüli felügyeleti konvergencia tekintetében. Miközben (új feladatként) a kritikus referenciamutatókért, az adatszolgáltatókért, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekért is felelős közvetlen felügyeleti szervként tovább fejlődünk, kiemelten kezeljük azokat a területeket, amelyek a célkitűzéseink szempontjából a legnagyobb kockázatot jelentik.
„Az új stratégiai dokumentum meghatározza, hogy miként gyakoroljuk új hatásköreinket és teljesítsük új kötelezettségeinket a befektetők védelmének fokozása, valamint a stabil és megfelelően működő uniós pénzügyi piacok előmozdítására irányuló küldetésünk teljesítése érdekében.”
Új feladatok és hatáskörök
Az ESMA, az európai felügyeleti hatóságokra vonatkozó szabályozói keretrendszer felülvizsgálat, az EMIR 2.2 és egyéb közelmúltbeli jogalkotási fejlemények eredményeként létrejött új hatáskörei és feladatai a következők:
- Felügyeleti konvergencia — megerősített felügyeleti konvergenciaeszközök, például szakértői értékelések, kérdések és válaszok, közös felügyeleti intézkedések és uniós stratégiai felügyeleti prioritások, miközben egy uniós felügyeleti kézikönyv kidolgozása is zajlik;
- Befektetővédelem — összehangolja a lakossági befektetési termékekkel kapcsolatos próbavásárlásokat, lakossági kockázati mutatókat dolgoz ki, valamint összegyűjti, elemzi a fogyasztói tendenciákat, és azokkal kapcsolatban beszámolókat készít;
- Nemzetközi — a harmadik országok egyenértékűségi értékelésével kapcsolatos új feladatai, beleértve az egyenértékű harmadik országok szabályozási és felügyeleti fejleményeinek nyomon követését, az Európai Bizottság támogatását az egyenértékűségi határozatok előkészítésében, valamint a nemzetközi fórumokon betöltött megerősített szerepét.
- Szektorokon átívelő témák — az ESMA tevékenységi körébe be kell építeni a technológiai innovációt, a fenntartható finanszírozást és az arányosságot;
- Közvetlen felügyelés:
- harmadik országbeli központi szerződő felek;
- kritikus referenciamutatók, harmadik országbeli referenciamutatók és adatszolgáltatók 2022. január 1-jétől;
- az értékpapírosítási rendelet szerinti értékpapírosítási adattárak; valamint
- az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelet szerinti értékpapír-finanszírozási ügyletek.
Ezen új feladatok ellátása érdekében az ESMA munkatársainak létszáma 2022-ig 384-re emelkedik. Ennek nyomán egy frissített szervezeti ábra is megjelent, amely tükrözi a szervezet felépítésében bekövetkezett változásokat.