Háttér
A COVID-19 (koronavírus) február óta tartó kitörése és globális terjedése jelentős azonnali társadalmi kihívásokat és a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat teremtett. Bár a gazdasági sokk hosszú távú mértékét még nem lehet számszerűsíteni, valószínűleg vissza fogja fogni a gazdasági tevékenységet.
A pénzügyi válság óta az európai bankok megerősítették tőkehelyzetüket, megfelelő likviditási puffert alakítottak ki, és javították a mérlegükben szereplő eszközök minőségét. Az uniós bankok intézkedéseket hoztak az üzletmenet-folytonosság és ügyfeleik megfelelő kiszolgálásának biztosítása érdekében, azonban jelen helyzetben működési kihívásokkal szembesülnek, ezért alaptevékenységeikre és kritikus funkcióikra kell összpontosítaniuk. A felügyeletek a bankokkal közösen dolgoznak a háztartási és vállalati szektornak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás fenntartása, valamint az ügyfelek alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében.
Az EBA az illetékes nemzeti hatóságokkal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt közös erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben enyhítsék a bankok azonnali működési terheit. Az EBA azt ajánlja az illetékes hatóságoknak, hogy adott esetben teljes mértékben használják ki a szabályozási keret rugalmasságát a bankszektor támogatása érdekében.
A bankok alaptevékenységekre való összpontosításának támogatása
A bankok előtt álló működési kihívások kezelését kell prioritásnak tekinteni. Az EBA úgy határozott, hogy az uniós szintű stressztesztet 2021-re halasztja. Ez lehetővé teszi a bankok számára, hogy alaptevékenységeikre és azok folytonosságára összpontosítsanak, ideértve ügyfeleik támogatását is. 2020-ban az EBA további uniós szintű átláthatósági gyakorlatot végez annak érdekében, hogy naprakész információkat nyújtson a piaci szereplők számára a bankok kitettségeiről és eszközminőségéről.
Ezen túlmenően az EBA azt ajánlja az illetékes hatóságoknak, hogy gyakorlatias és rugalmas módon tervezzék meg a felügyeleti tevékenységeket, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is, és adott esetben halasszák el azokat, amelyeket nem alapvető fontosságúnak ítélnek meg. Az illetékes hatóságok bizonyos mozgásteret is biztosíthatnak a bankoknak a felügyeleti adatszolgáltatás egyes területeire vonatkozó beküldési határidők tekintetében, anélkül, hogy kockára tennék a bankok pénzügyi és prudenciális helyzetének szoros nyomonkövetéséhez szükséges alapvető információkat.
A meglévő szabályozásba már beépített rugalmasság kihasználása
A szabályozási keret számos rendelkezése biztosítja, hogy a bankok megfelelő tőke- és likviditási tartalékokat építsenek fel. Ezen pufferek – a makroprudenciális puffereket is beleértve – célja a veszteségek fedezése és az, hogy a bankok visszaesés esetén is biztosítani tudják a gazdaságnak történő folyamatos hitelnyújtást. A bankoknak emellett körültekintő osztalék- és egyéb nyereségfelosztási politikát kell követniük, ideértve a változó javadalmazásra vonatkozó előírásokat is.
Az illetékes hatóságokat adott esetben arra ösztönzik, hogy teljes mértékben használják ki a meglévő szabályozási keretbe már beépített rugalmasságot. Erre példa az EKB bankfelügyeletének azon döntése, mely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a 2. pillér követelményeit az elsődleges alapvető tőkétől (CET1) eltérő tőkeinstrumentumokkal fedezzék. A P2G egy másik módja a prudenciális szabályozás anticiklikusságának biztosítására, és annak lehetővé tételére, hogy a bankok a szükséges támogatást tudják nyújtani a háztartási és vállalati szektor számára.
A likviditásfedezeti ráta (LCR) szintén a stresszhelyzetek kezelése érdekében került bevezetésre. A felügyeleteknek kerülniük kell minden olyan intézkedést, amely a finanszírozási piacok széttöredezéséhez vezethet.
Alapvető fontosságú, hogy a kitettségek besorolása pontosan és megfelelő időben tükrözze az eszközminőség romlását. A nemteljesítő és átstrukturált kitettségek kezeléséről szóló EBA iránymutatás végrehajtása azonban rugalmasságot hordoz magában, és az EBA eseti alapon szoros párbeszédet szorgalmaz a felügyeletek és a bankok között a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiáikról is.
Az EBA szoros kapcsolatban áll az Európai Rendszerkockázati Testülettel a mikroprudenciális és makroprudenciális intézkedések teljes körű összehangolásának biztosítása érdekében.