Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Kockázatos befektetések

nyomtatás

Tájékoztató az online devizakereskedési lehetőségek kockázatairól

Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedtek el a pénzügyi szolgáltatási körben az online kereskedési platformok, más szóval olyan, bárki számára elérhető internetes felületek, amelyeken otthonról a számítógép segítségével viszonylag egyszerűen be lehet kapcsolódni valamilyen pénzügyi eszköz kereskedésébe. Ennek kísérőjelensége, hogy egyes szolgáltatók olyan hirdetéseket jelentetnek meg, amelyben gyors, kényelmes és szinte kockázatmentes meggazdagodást ígérnek, amennyiben online devizakereskedésbe (forex kereskedésbe) kezd a képernyő előtt ülő.

A csábító hirdetésekkel mindig legyünk nagyon elővigyázatosak, mert a nagy nyereség lehetőségének ígérete jelentős kockázatokat rejthet a tőkepiaci üzletkötésekben járatlan érdeklődők számára. A kockázatokra való figyelemfelhívást ezek a hirdetések gyakran mellőzik, vagy csak a kisbetűs részben jelenítik meg azt.

Mi az a forex (FX), CFD piac?

A devizakereskedési (más néven foreign exchange vagy forex) piac egy globális méretű tőkepiac, ahol a világhálón keresztül a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal történik általában magas tőkeáttétellel. Az online kereskedési platformokon az ügyfél megbízást közvetlenül adhat, a befektetési szolgáltató rendszerein keresztül automatikusan is végrehajthatja. A forex ügyletek lehetnek azonnaliak (spot, rolling spot) (pl. euróvétel aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (határidős ügylet) (pl. euróvétel következő év februárjában).

A CFD (Contract For Differences) ügyletek jellemzően befektetési szolgáltatók által kínált tőkeáttételes ügyletek, nincs határozott lejáratuk és szólhatnak deviza mellett részvényre, indexre, vagy különböző nyersanyagokra is. A befektető a tranzakció nyitó és záró árának különbségére tesz fogadást, amikor CFD ügyletet köt.

Miben áll az ilyen ügyletkötések kockázata?

1. Tőkeáttétel hatása

Az online FX és CFD ügyletek jellemzően többszörös tőkeáttétellel rendelkeznek. Ez lényegében azt jelenti, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is tud a befektető olyan ügyleteket kötni, amelynek értéke a letét összegét többszörösen – akár tízszeresen vagy százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel a kis piaci árfolyammozgások hatását nagymértékében felerősíti, így például 1 forintos ármozgás százszoros tőkeáttétel mellett 100 forintnyi változást fog jelenteni a befektetés értékében. Ezt az előnyt reklámozzák a hirdetések is: „50 euróval, akár 5000-t is nyerhet”. Ugyanakkor ez a másik irányban is így működik, tehát nem csak többszörös hozam, de többszörös veszteség is bekövetkezhet, ha tartani akarjuk a pozíciónkat.

Bár az ilyen ügyletek rendelkeznek jövőbeni lejárattal, esetleg lejárat nélküliek, a nyereségek és a veszteségek jellemzően azonnal jóváíródnak a befektető letétjében.

A piaci mozgások felnagyítása következtében befektetett tőkénket gyorsan elveszíthetjük kedvezőtlen árfolyammozgás esetén. Bár léteznek veszteségkorlátozó eszközök (ún. stop-loss megbízások), szélsőséges piaci helyzetben nem biztos, hogy ezek elérik szándékolt hatásukat. Ez azt is eredményezheti, hogy a befektetésen felül további tartozásunk keletkezik.

Minél magasabb a tőkeáttétel, annál magasabb a veszteség lehetősége is! Ha ilyen ügyletet köt, előzetesen mindig érdeklődjön brókernél, vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a veszteség korlátozására és milyen körülmények között számíthat az ilyen eszközök védelmére.

2. Az árfolyamok gyors változása

Az mára mindenki számára egyértelmű, hogy a devizaárfolyamok rendkívül gyorsan ingadozhatnak. Az árfolyamok alakulása számtalan tényezőtől (politika, piaci környezet, spekulatív piaci mozgások stb.) függ, melyek hatása és iránya nehezen megjósolható. Ez a bizonytalanság fokozottan érvényes rövid távon, így a piaci folyamatok akár egyik pillanatról a másikra számunkra kedvezőtlen irányt vehetnek, amivel elveszítjük pénzünket.

3. Árjegyzés

A termékek – devizapárok – árát a platformot működtető cég szabja meg, amely eltérhet a devizák hivatalos árától, vagy egyéb más szolgáltató árfolyam adataitól. Az ár emellett nem is egységes, azaz a cég különböző típusú befektetőknek (pl. kisbefektetők, szakmai befektetők) különböző áron kínálhatja ugyanazt a terméket.

Az árjegyzéshez szorosan kapcsolódva, a devizakereskedéssel foglalkozó szolgáltatókat működési elvük szerint két fő csoportra oszthatjuk: a ”dealing desk” szolgáltatók és „non dealing desk” szolgáltatók.

Az MNB tapasztalatai szerint a hazai szolgáltató kör által közvetített külföldi deviza piaci szolgáltatók nagy része „dealing desk” elven működi. Ez azt jelenti, hogy jelen esetben a külföldi szolgáltató haszna a spread, és az ügyfelek pozícióival szemben a külföldi szolgáltató áll (amikor a befektető elad, a szolgáltató vesz, azaz mindig az ügyféllel ellentétes pozíciót veszi fel a szolgáltató). Ezek a deviza ügyletkötések nem kerülnek ki a bankközi deviza piacra, és így előfordulhat, hogy árfolyam újraárazásra kerül sor. Alacsony spreadek a jellemzőek, a kisbefektető számára vonzó lehet a nagy tőkeáttétel, illetve a kis letéti igény. Az üzleti modell jellegéből adódóan nagyobb veszélyt jelentenek, nagy összegeket költenek marketingre.

Ezzel szemben a „non dealing desk” szolgáltatók hozzáférést biztosítanak a bankközi devizapiachoz, hasznuk jellemzően az ügyfeleknek felszámított díjakból adódik, tehát úgy képeznek hasznot, hogy nem „játszanak” az ügyfelek ellen.

4. Magas kereskedési költségek - ösztönzők

Ügyelni kell a kereskedési költségekre is. A gyakori pozíciónyitás és zárás, tőkeáttétel változtatása általában költségekkel jár. A felvett pozíció tartása szintén finanszírozási költségekkel jár. A kereskedési költségek jelentősen csökkenthetik befektetésének értékét, ezért előzetesen tájékozódjon azokról is.

Nem az ügyfeleket érinti közvetlenül, azonban érdemes azt is megemlíteni, hogy sok esetben a hazai szolgáltatók nagyban érdekeltek a külföldi szolgáltatókkal való együttműködésben, ugyanis az ügyfeleik által generált forgalom után jutalék visszatérítésben részesülnek.

Mi jellemző az online ügyeletkötésekre?

Az online platformok sajátossága, hogy egy rendkívül gyorsan változó piachoz 0-24 órán keresztül biztosítanak hozzáférést. Abefektető itt egyedül köthet üzletet, és így a tapasztalatlan ügyfeleket nem segíti befektetési szakértő. Azt is érdemes tudni, hogy nagyszámú professzionális befektető is jelen van ezeken a piacokon, akiknek tudásszintje és kereskedési képességei messze meghaladják a kezdő lakossági befektetők ismereteit, az ügyletkötések során tehát e személyek tapasztalataival is „versenyre” kell kelni.

Devizakereskedés kockázata – konkrét példa napjainkból

2015. január 15-én a Svájci Nemzeti Bank (SNB) váratlanul feladta a több mint három éven át fenntartott devizavásárlási programját, amiben felvállalta, hogy nem engedi az euró árfolyamát az 1,2000 szint alá gyengülni a svájci frankkal szemben, vagyis az 1,2000 árfolyamon korlátlan mennyiségben hajlandó eurót vásárolni és svájci frankot eladni. Miután a piac 2012-ben néhány hónapig tesztelte az svájci jegybankot illetve az általa meghatározott árfolyam küszöböt, a piaci szereplők elfogadták és tényként kezelték azt, hogy az EUR/CHF árfolyam nem eshet az SNB által meghatározott szint alá. Ezt követően befektetők, a piaci kockázatokat alulértékelve, a frank erősödésével szemben vettek fel pozíciókat valahányszor a helvét deviza az SNB által meghatározott szint közelébe erősödött.

Mivel az EUR/CHF keresztárfolyama a piaci fundamentumok által diktált trend (frank felértékelődés annak „menekülődeviza” karaktere miatt) és a svájci jegybank által meghatározott árfolyamszint közé szorult, a piac volatilitása lecsökkent, ezért egyre magasabb tőkeáttétellel kellett pozíciókat vállalni az elvárt mértékű nyereség eléréséhez. A befektetők az online devizakereskedési platformokon egyre inkább elérhető egyre magasabb, akár 1:200 tőkeáttétellel nyitottak EUR vételi pozíciókat a svájci frank erősödésével szemben, rolling-spot, CFD vagy opciós termékekben. Ugyanakkor az online devizabrókerek az euró magasabb kamatszintjéből adódó pozitív kamatkülönbözetet (rollover) naponta jóváírták a frank eladással szemben euró vételi pozíciót egy napnál tovább tartó befektetők számláján. Habár ez a kamatkülönbözetből eredő nyereség igen alacsony mértékű volt, a befektetők azt – az SNB által fenntartott küszöbárfolyam miatt – kvázi kockázatmentesnek tekintették és egyre nagyobb pozíciókat vállaltak a csökkenő kamatnyereség kiaknázásához.

A svájci jegybank 2015. január 15. napján tett bejelentése után az EUR/CHF árfolyam pár perc alatt gyakorlatilag átmenet nélkül esett az 1,2000 feletti szintről a 0,8500 szint alá. A fő devizapárok (angolul majors) esetében egy ilyen egyedülálló árfolyammozgás percek alatt a befektetésük többszörösét elérő veszteséget jelentett az addig könnyű nyereséget termelő frank eladási pozícióban lévő befektetők számára. A helyzetet súlyosbította az, hogy rövid idő alatt tömegével aktiválódtak a veszteségminimalizáló megbízások (stop-loss) minek következtében a kereskedési rendszerek hosszab-rövidebb időre leálltak. Konkrét példával élve, egy 5,000 euró tőkével rendelkező számla 1:50 tőkeáttétel mellett történő teljes kihasználása esetén, az 1,2000 árfolyamküszöbtől az 1,000 árszintig (paritásig) történő ár-elmozdulás a tőkére vetített 10-szeres(!), vagyis 50 ezer eurós veszteséget jelent. Ugyanakkor a hirtelen árelmozdulás és a kereskedési rendszerek leállása miatt sok esetben a stop-loss megbízások csak a 0,9000 szint közelében teljesültek. A befektetők és a brókercégek által elszenvedett tetemes veszteségek pontos felmérése napokat vett igénybe.

Ne tévesszen meg senkit az, hogy magyar nyelvű honlapja van a szolgáltatónak, ez még nem jelenti azt, hogy a szolgáltató Magyarországon van bejegyezve vagy, hogy a szolgáltatót az MNB engedélyezte és felügyeli. Az engedéllyel rendelkező, Magyarországon bejegyzett szolgáltatókról információt kaphat az MNB honlapján, vagy ügyfélszolgálatán (tel: 06-80-203-776).

A kereskedési tevékenység megkezdése előtt mindig győződjön meg arról, hogy a szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel a tevékenység végzésére!

AZ ONLINE KERESKEDÉS LEGFŐBB KOCKÁZATAI TEHÁT:

  • Fennáll annak a kockázata, hogy Ön részben vagy egészben elveszíti az alapletétet, sőt annak akár többszörösét is, ha fenn kívánja tartani a pozícióját.

  • A devizaárfolyamok gyorsan változhatnak és mozgásuk előre nem kiszámítható, amely jelentős kockázatokat hordoz.

  • A csábító ajánlatok könnyen megtéveszthetnek.

  • Engedély nélküli, és így hatósági felügyelet nélkül működő kereskedők is kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat.

  • Külföldi szolgáltatók gyakran offshore bejegyzésűek.

  • Jelentős kereskedési költségek csökkenthetik a befektetés értékét.

  • A tapasztalat azt mutatja, hogy a befektetők nagy része veszteséges, a devizapiaci/ magas tőkeáttételű kereskedés nyereségének nagy részét kis számú profi befektető éri el.

Ha mégis úgy dönt, hogy online devizakereskedésbe kezd, feltétlenül figyeljen az alábbiakra:

  • kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyen igénybe;

  • csak megfelelő ismeret birtokában kössön magas tőkeáttételű ügyleteket;

  • ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható, ezért körültekintően kell eljárnia az ilyen ügyletkötés előtt;

  • a pozíció fenntartása érdekében a szolgáltató pótlólagos letéti igényt támaszthat további pénzeszközök bevonásával az ügyfél irányába;

  • ne higgyen az olyan hirdetéseknek, hogy 3 naposintenzív tőzsdei kurzus segítségével ön profi befektető lehet, a befektetési ismeretek alapos elsajátítása hosszú időt, éveket és gyakorlatot igényel;

  • ne alkalmazzon ügyletet generáló szoftvereket;

  • és lehetőleg ne adja meg hitelkártya adatait!

Szerencsejáték vagy befektetés?

A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyleteknek ugyanis alapvetőenkét kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest nagy arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letét), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.

LEGYEN TEHÁT ÓVATOS ÉS NE BÍZZON VAKON A SZERENCSÉBEN!

A devizapárokkal való kereskedés veszélyeire az Európai Unió illetékes hatósága (ESMA) is felhívja a befektetők figyelmét. A figyelemfelhívásról bővebben a http://www.esma.europa.eu/system/files/2011-412_hu.pdf linken olvashat!

A felügyeleti hatóság 2011. évben szintén átfogó piaci elemzést végzett ebben a témában, az erre vonatkozó figyelmeztetések szintén elérhetőek az MNB honlapján.: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/magas_tokeattetel_111105.html

Forex kereskedés Magyarországon

Az elmúlt években egyre több – külföldi, illetve hazai - szolgáltató hozott létre ún. alternatív kereskedési helyszínt, online kereskedési platformot ügyfeleik számára. Az új típusú kereskedési helyek megjelenésével nagyban megváltozott a befektetők tőkepiaci magatartása is, előtérbe kerültek a magas kockázatú, tőkeáttételes ügyletek (jellemzően forex, illetve CFD ügyletek), ugyanis ezeken a piacokon a tőkeáttétel miatt lényegesen alacsonyabb letéti igény mellett van lehetőség az ügyletkötésre.

A lakossági befektetők ez irányú befektetési igényének kielégítésére mára egy rendkívül összetett és sokszereplős iparág épült ki, amely a befektetőkkel szerződésben álló forex brókercégek, illetve megbízásaik bankközi piacra való eljuttatásában közreműködő pénzügyi szolgáltatók mellett felöleli:

  • a forex brókercégek ügynökeit („introducing brokers”);

  • a forex kereskedésre specializált kereskedési platformok gyártóit;

  • a befektetőt kereskedési döntésében támogató, illetve helyettesíteni képes szoftveres eszközök (robotok) fejlesztőit;

  • valamint a befektetők oktatására és vagyonának kollektív kezelésére szakosodott szakmabeli, illetve önjelölt személyeket is.

1. Magyarországon engedéllyel rendelkező szolgáltatók

A hazai kínálat mellett, Magyarországon megnőtt a külföldi bejegyzésű intézmények deviza (forex) ügyleteinek határon átnyúló tevékenység keretein belül történő kínálata is. Több szolgáltató rendelkezik EU-n belüli székhellyel (jellemzően Egyesült Királyság, és Ciprus) ahol a helyi hatóság engedélye alapján a társaságok, vagy társhatóság kérésére az MNB is jóváhagyja a Magyarország területén történő szolgáltatás nyújtását. Az engedély típusáról a befektetők az MNB honlapján tájékozódhatnak. Fontos felhívni a befektetők figyelmét, hogy ilyen esetekben a társaságokra a bejegyzés helye szerinti ország jogszabályi környezete vonatkozik.

2. Engedély nélkül működő szolgáltatók

Több szolgáltató az EU-n kívüli, jellemzően off-shore területen került bejegyzésre, ahol a jogszabályi követelmények jóval megengedőbbek, így kevésbé védik a befektetők érdekeit, olyannyira, hogy a szolgáltatók működése gyakran csak a társaságok vezetőinek „jóindulatán” múlik. Az MNB tapasztalata alapján általában a prudens működés egyáltalán nem belátható

Fontos a befektetőkben tudatosítani, hogy a külföldi szolgáltató nem tartozik az MNB felügyelete alá, a szerződésekkel kapcsolatos jogi érdekérvényesítési lehetőségük korlátozott (jellemzően külföldi joghatóság), és a termékek különösen nagy kockázatot hordoznak. Fontos annak a tudatosítása is, hogy a szektorban megjelenő szereplők tevékenysége az átlagosnál jobban „fertőzött”, vagyis az engedély/bejelentés nélkül tevékenységet kifejtő, szolgáltatást kínáló személyek nagyobb számban vannak jelen e piaci szegmensben. A fogyasztók számára így javasolt, hogy a befektetési döntést megelőzően tájékozódjanak az MNB figyelmeztetéseiről, illetve a külföldi társhatóságok által publikált figyelmeztetésekről is.

3. Hozamígéretek

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a retail befektetőket a kiemelkedő hozamígéret és a „könnyű pénzt” ígérő hirdetések mellett az alábbi okok vonzzák az online forex piacra:

  • a klasszikus befektetések terén szerzett korábbi negatív befektetési tapasztalataik (magas költségek, túlzott adminisztrációs teher, be nem váltott hozamvárakozás, esetleg a tőke elvesztése);

  • a forex brókercégek által kínált „egykattintásos” online ügyintézés (számlanyitás, nyomonkövetés, pénzvisszahívás);

  • a forex eszközök tőkeáttételes természetéből fakadó alacsony indulótőke-igény;

  • ügyfél kereskedésének átvállalása magas hozamígéret mellett, az úgynevezett kezelt számla szolgáltatással (egyes esetekben számlamásolási, úgynevezett „copy trading” szolgáltatással)

4. Kezelt számla – „bízza ránk a kereskedést, és dőljön hátra”

Az ügyfeleknek semmilyen kereskedési ismerettel nem kell rendelkeznie, hogy hozamot érjenek el - hirdetik a befektetőket a befektetés kezelésének és a nemzetközi devizapiaci eszközökkel kapcsolatos ismeretek megszerzésének terhétől „megkímélő”, a kényelmes befektetés illúzióját ígérő ún. kezelt számla szolgáltatások (MAM, PAMM, LAMM).

PAMM (Percentage Allocation Module Management): A számlakezelő számára oly módon teszi lehetővé a mesterszámlához csatlakoztatott ügyfélszámlák kezelését, hogy a mesterszámlán végrehajtott ügyletkötések nyeresége/vesztesége a pozíció tőkearányosan százalékosan számolódnak el az ügyfélszámlákon a pozíciók zárását követően. 

LAMM (Lot Allocation Management Module): A PAMM-mal ellentétben a mesterszámla kezelője által végrehajtott ügyletkötések mérete (lot) jelenik meg tőkearányosan a mesterszámlához csatlakoztatott ügyfélszámlákon.

MAM (Multi Account Manager): Tulajdonképpen magába foglalja a PAMM-ot, a LAMM-ot és bármely ezektől különböző elszámolási elven működő számlakezelési módszert. A szoftver a számlakezelő számára nagyfokú rugalmasságot nyújtva teszi lehetővé több kereskedési számla együttes kezelését azáltal, hogy a számlakezelés elszámolási elveit a kezelt mesterszámlát vezető brókercég szabadon határozhatja meg. (Például a számlakezelő akár egyedileg is meghatározhatja a tőkeáttétel és a (fix) kereskedési egység mértékét az egyes ügyfélszámlákon.)

Noha a kezelt számla termékek mára alapvető szolgáltatássá váltak a forex brókercégek kínálatában, tőkevonzó képességük pedig rendkívül erős, a szolgáltatást igénybe vevő - azaz egyéni kereskedési számlájukat egy ún. mester számlához csatlakoztató - ügyfelek mégsem lehetnek biztosak abban, hogy befektetett pénzük kezelése a megfelelő szakértelem mellett, illetve érdekükben történik. A kezelt számlák üzemeltetői, azaz az ún. számlakezelők vagy „money manager”-ek (amelyek sok esetben nem azonosak magával a szolgáltatást kínáló brókercéggel) az általánosan elterjedtté vált piaci gyakorlat szerint ugyanis anélkül kezelik kollektíven egy - a fent nevesített elszámolási elvek valamelyike szerint működő - mester számlán az ügyfelek vagyontömegét, hogy ahhoz befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznének.

A tapasztalatok szerint gyakori, hogy a számlakezelési szolgáltatást nyújtó - sok esetben külföldi székhelyű, esetleg offshore hátterű - társaságok megtévesztő módon azt sugallják a befektetők számára, hogy csupán külföldi bejegyzésük nem vonatkoznak rájuk a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségek, tevékenységük az MNB hatáskörén kívül esik, illetve általánosságban homályos utalást tesznek rá, hogy egy külföldi hatóság ellenőrzése alatt működnek. Ez a megtévesztésre alkalmas gyakorlat a befektetőkben hamis biztonságérzetet táplálhat. Ezért a befektetők számára a befektetési döntés meghozatala előtt kiemelten fontos, hogy ellenőrizzék, vajon a magyar fogyasztókat is célzó (például magyar nyelvű honlapot üzemeltető) brókercégek és számlakezelők neve az MNB nyilvántartásában, az engedéllyel rendelkező piaci szereplők között szerepel-e.

5. Magas tőkeáttétel

A nemzetközi piacok tőkeáttételes pozíciói szokatlanul nagy napon belüli eredményt (nyereséget vagy veszteséget) képesek produkálni. A megfelelő instrumentum kiválasztásához elengedhetetlen a széles piaci ismeret és a különféle kereskedési stratégiák elsajátítása. A kockázatok minimalizálása érdekében elvárt, hogy a befektetők a tőkeáttételes kereskedés során fennálló teljes tőkevesztés, illetve a befektetett tőkét meghaladó veszteségek lehetőségének elkerülése érdekében folyamatosan nyomon kövessék ügyleteiket. A hazai befektetési vállalkozások nagy része a magas tőkeáttételes ügyletek kockázatairól szóló rövid, áttekinthető figyelemfelhívást közzétette honlapján a PSZÁF 6/2013. vezetői körlevelében foglaltaknak megfelelően.

További komoly fogyasztó kockázat az, hogy az erre vonatkozó reklámokkal ellentétben mind elméletileg, mind az MNB tapasztalatai alapján az átlagos fogyasztó hosszabb távon nagy valószínűséggel tőkevesztést fog elszenvedni ezeken az ügyleteken.

Kereskedési robotok

A fogyasztóknak a kereskedelmi forgalomban lehetőségük van olyan szoftver vásárlására, amely a nemzetközi devizapiacon történő automatizált devizakereskedelmet segíti elő. Az ún. kereskedési robotok a deviza, a nyersanyag, az index vagy a részvénypiaci kereskedés döntéseit segítő algoritmusok, melyek meghatározott paraméterek szerint helyettesítik a piacot éjjel-nappal figyelni nem tudó befektetők kereskedési tevékenységét, vagyis emberi beavatkozás nélkül online automatizált kereskedést folytatnak.

Az elmúlt időszakban az MNB-hez több esetben fordultak állásfoglalás kéréssel az ilyen programok értékesítésének és használatának felügyeleti és jogi szempontból történő minősítése érdekében. A robotokat fejlesztő és értékesítő társaságok szoftverhez kapcsolódóan végzett tevékenysége (pl. befektetési tanácsadás, ajánlás, esetleges ügynöki tevékenység, közvetítés) egyben engedélyköteles befektetési szolgáltatási tevékenységet jelenthet, így annak végzése jogosulatlanul végzett tevékenységnek minősülhet.

Problémás, hogy a fogyasztók úgy vásárolhatnak kereskedési robotot, hogy előtte nem kapnak kiegyensúlyozott tájékoztatást, ezért nincsenek tisztában a kockázatokkal, a termékekről nem tudják hogyan működnek, mire képesek és milyen felügyeletet igényelnek.