2018. évben kiadott

2/2018. (Nagykockázat vállalás) Milyen formában adja meg az MNB a CRR 493. cikk (5) bekezdésében szereplő kitettségek vonatkozásában a nagykockázat-vállalási korlát túllépésére vonatkozó engedélyét?

A CRR 6. cikkének 1. pontjában, a CRR 6. cikkének 3. pontjában, a CRR 13. cikkében, a CRR Nyolcadik részében, a Hpt. 122. §-ában valamint a Bszt. 123/A. §-ában meghatározott nyilvánosságra hozatali követelmé-nyek együttes értelmezése alapján nem egyértelmű, hogy az EU-szintű anyavállalattal rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra milyen szintű és tartalmú nyilvánosságra hozatali követelmények vonatkoznak.

1. A honlapon megtalálható Módszertani útmutató a kamatlábkockázat kezeléséről (http://felugyelet.mnb.hu/data/cms694504/pszafhu_utmut_20082.pdf) 62.-es pontja HUF esetén 200 bp eltolást javasol, míg a jelenlegi SREP útmutató (http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2430754/ICAAP_ILAAP_kezikonyv_2015_aprilis.pdf) csak a G10-es országok vonatkozásában ajánlja a 200 bp eltolást. Alkalmazható továbbra is "home currency" (HUF) esetében a 200 bp eltolás a felügyeleti limit számításában?

2. Eddig a devizák közti diverzifikáció nem volt megengedett a számítás során. Történt ebben változás?

Hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozó társult vállalkozásá-nak minősülő pénzügyi vállalkozás részére nyújt refinanszírozás hitelt. Ez esetben a Hitelintézet alkalmazhatja intézményekre vonatkozó limi-tet (150mó EUR/ szavatoló tőke) az összevont alapú felügyelet ill. a pénzügyi ágazatbeli tevékenység miatt? Amennyiben nem van-e más olyan alkalmazható szabály, amely során a Hitelintézetnek nem kell figyelembe vennie a T1 25%-os limitet?

A 2014. január 1.-től hatályba lépő új Hitelintézeti törvény (2013. évi CCXXXVII. törvény, Hpt.) és EU rendelet (575/2013/EU, CRR) kapcsán felmerülő új nyilvánosságra hozatali szabályokkal kapcsolatban szeretnénk tájékoztatást kérni. Véleményünk szerint az előírásokat 2014.január 1.-től, a CRR-ben lévő módszerek alkalmazásával összhangban kell teljesíteni, azaz a tavalyi, 2013. december 31-i adatokra vonatkozó nyilvánosságra hozott dokumentumoknál a 2013-ban hatályban lévő követelmények szerint kell eljárnunk.

A magyar számviteli szabályok szerint már 30 nap után függővé kell tenni a kamatokat, miközben a CRR egyértelműen kimondja, hogy a le nem könyvelt kamatbevétel egyértelműen a nemfizetés valószínűségébe tartozik, tehát default-os. Így a 30-90 nap közötti be nem folyt kamatbevétel alapban default. Mondhatjuk-e, hogy a CRR ellenére a VKK-t ajánlatos alkalmazni, amely szerint:
Vkk. 245. A magyar szabályozás a kamatot már 30 napi késés után függővé teszi. A Felügyelet véleménye szerint a kamat függővé tétele olyan indikáció, amely figyelmeztető jel, azonban nem vált ki automatikus default eseményt és ezért elfogadhatónak tartja, ha önmagában a kamatfizetés 30 napos függővé tétele nem, csak 90 nap késedelem – vagyis legalább 60 napja függő státuszban levő – és az objektív küszöbértéket meghaladó kamatkövetelés – után vált ki nemteljesítést.