Az ESA-k fokozott éberségre intenek a külső függőségekkel, a kiberfenyegetésekkel és a magánhitelezési kockázatokkal kapcsolatban

2026.09.23.

Az európai felügyeleti hatóságok (EBA, EIOPA és ESMA – az ESA-k) a 2026. őszi kockázati jelentésükben a külső függőségeket, az új technológiákat és a magánhitelezést az uniós pénzügyi rendszer fő sérülékenységeiként azonosították.

Az ESA-k arra figyelmeztetnek, hogy a szektor EU-n kívüli szolgáltatóktól és infrastruktúráktól való függősége felerősítheti a geopolitikai sokkhatások és a működési zavarok következményeit. Különös aggodalomra ad okot az Európai Gazdasági Térségen kívüli IKT-szolgáltatóktól való függőség, valamint az egyre fejlettebb MI-modellekhez kapcsolódó, növekvő kiberkockázatok.

A megállapítások a magánhitelezéshez kapcsolódó sérülékenységekre is felhívják a figyelmet. Bár ez a szektor az EU-ban továbbra is viszonylag kis méretű, gyors növekedése, korlátozott átláthatósága és a tágabb pénzügyi rendszerrel fennálló egyre szorosabb kapcsolatai kockázatokat idézhetnek elő a piaci stresszhelyzetekben.

E kihívások ellenére az uniós pénzügyi rendszer ellenálló maradt. A befektetési alapok, a biztosítók és a bankok továbbra is stabil fundamentumokkal rendelkeznek, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek, a kiberfenyegetések, a természeti katasztrófák és a technológiai fejlődés továbbra is meghatározzák a kilátásokat.

Az ESA-k felszólítják a felügyeleti hatóságokat és a piaci szereplőket, hogy növeljék felkészültségüket, és továbbra is szorosan kövessék nyomon a külső függőségekből, a magánhitelezésből és az új technológiákból eredő kockázatokat.

Háttér

A kockázatokról és a sérülékenységekről szóló, 2026-os őszi közös bizottsági helyzetjelentés főbb megállapításai az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának pénzügyi stabilitással foglalkozó kerekasztalán (FST-EFC), 2026. szeptember 10-én kerültek bemutatásra az ESA-k által.

Részletes megállapítások: 

Az uniós pénzügyi rendszer továbbra is ellenállóképes

A pénzügyi piacok a geopolitikai feszültségekkel, az energiaárak ingadozásával és a kriptoeszközök árfolyamának folyamatos volatilitásával jellemezhető változékony környezet ellenére is ellenállónak bizonyultak. A közel-keleti geopolitikai feszültségek dacára az uniós részvénypiacok történelmi csúcsokat értek el. A kötvényhozamok emelkedtek, a hozamfelárak növekedése azonban korlátozott maradt. Az ellenállóképesség a tágabb pénzügyi rendszer egészében is megmutatkozott. Az uniós befektetési alapok a piaci volatilitás időszakában végig ellenállóképesnek bizonyultak. A biztosítási és nyugdíjszektor fundamentumai stabilak maradtak, tőkehelyzetük és finanszírozási pozícióik pedig erősödtek. A természeti katasztrófák gyakoribbá válása ugyanakkor növelheti a biztosítási védelmi rést, ami még inkább indokolja az alkalmazkodást célzó intézkedések megerősítését.  Az európai bankok továbbra is erős pozícióból működtek, jövedelmezőségük magas, tőkemegfelelési mutatóik pedig kedvezőek voltak, amit a belső tőkeképződés is támogatott. A bankok eszközminősége is ellenállónak bizonyul, a nemteljesítő hitelek állománya pedig alacsony. Ugyanakkor egyes portfóliók, különösen a kereskedelmi ingatlanokhoz és a kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó hitelportfóliók esetében az eszközminőség romlása várható. Mindazonáltal továbbra is fennállnak kockázatok. A geopolitikai fejlemények, az energiaárak és a gyors technológiai fejlődés, ideértve az MI-t is, továbbra is meghatározzák a kockázati kilátásokat, miközben a működési kockázatok növekednek, és a kiber-kockázatok, valamint a csalási kockázatok továbbra is a legfőbb aggodalomra okot adó tényezőnek számítanak.

Az EU-n kívüli kitettségek és az infrastruktúráktól való függőség szerepe 

Az ESA-k rámutatnak arra, hogy az uniós pénzügyi rendszer egésze - minden szektor tekintetében - függ az EU-n kívüli országoktól. A befektetési alapok jelentős kitettséggel rendelkeznek az Egyesült Államokkal szemben, különösen a részvény-ÁÉKBV-k és az alternatív befektetési alapok esetében, míg a kötvényalapok földrajzi szempontból diverzifikáltabbak.

A biztosítási szektor globális összekapcsoltsága összességében korlátozott, és elsősorban az eszközállományhoz, illetve a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódik. E kapcsolatok elősegítik a kockázatok diverzifikációját, ugyanakkor növelik az ágazat piaci, partner- és koncentrációs kockázatait is. 

A bankszektorban a fokozódó geopolitikai feszültségek növelik a bizonytalanságot. Bár a geopolitikai feszültségek által érintett régiók iránti közvetlen kitettség továbbra is korlátozott, a közvetett kitettség és a másodlagos hatások szélesebb értelemben vett következményekkel járhatnak a hitelfelvevőkre és a finanszírozási feltételekre nézve.  A geopolitikai feszültségekből eredő kedvezőtlen fejlemények az eszközminőség romlásához és a hitelkereslet visszaeséséhez vezethetnek, ami a bankok értékvesztési korrekcióiban is tükröződik. A bankok egyes EU-n kívüli devizákban is finanszírozási hiánnyal szembesülnek, főként a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteihez kapcsolódóan, elsősorban amerikai dollárban, angol fontban és svájci frankban. Továbbra is jelentős mértékű az EU-n kívüli IKT-szolgáltatóktól és fizetési rendszerektől való függőség. A pénzügyi infrastruktúrák területén is továbbra is megfigyelhető az EU-n kívüli szolgáltatóktól való függőség: az elszámolási, a repó- és a hitelminősítési piacokon a közvetítői tevékenységet jórészt EU-n kívüli szervezetek végzik.

A külső függőségek kockázatokat hordoznak, különösen a kiberbiztonsággal és az MI-vel összefüggésben 

Az EU-n kívüli partnerektől való függőség növeli a más szabályozási rendszerektől való függést, és fokozhatja az EU-n kívüli geopolitikai eseményekkel szembeni sérülékenységet. Ez fokozza a kiberkockázatokat, különösen az EGT-n kívüli IKT-szolgáltatóktól való függőség koncentrációja miatt. A biztosítási szektorban a kitettség a kiber-biztosítási kockázatok vállalásából is ered. Súlyos geopolitikai instabilitás közepette az összehangolt, MI-vel támogatott kiber-támadások gyakoriságának és súlyosságának növekedése fokozhatja a biztosítók kárigényeit és kumulációs kockázatait, ugyanakkor a kizáró rendelkezések korlátozhatják az ágazatra gyakorolt hatásokat. 

A fejlett MI-rendszerek gyors ütemű fejlődése erőteljesebbé és nehezebben elháríthatóvá teheti a kibertámadásokat, lehetővé téve a rosszindulatú személyek számára, hogy eddig nem tapasztalt gyorsasággal azonosítsák és használják ki a sérülékenységeket. A kvantumszámítástechnika – egy másik gyorsan fejlődő technológiai terület – a közeljövőben átalakíthatja a pénzügyi szektort olyan fontos területeken, mint a pénzügyi folyamatok optimalizálása, a csalások felderítése, a megfelelés nyomon követése és az árazás. Bár a kvantumszámítástechnika jelentős előnyökkel kecsegtet, komoly kockázatokat is hordoz, mivel veszélyeztetheti a kommunikáció, a tranzakciók, az adatbázisok és a blokkláncok biztonságának garantálására széles körben alkalmazott kriptográfiai rendszereket. Az e technológiák által jelentett kockázatok már azelőtt realizálódhatnak, hogy kereskedelmi alkalmazásuk elkezdődne.

A magánhitelezési kitettségek növekedtek és kockázatokat hordoznak

A magánhitelezési piacok globálisan továbbra is gyorsan bővülnek, mint finanszírozási források, az uniós piac azonban viszonylag kis méretű, és a bankok, valamint a biztosítók összesített kitettsége is korlátozottnak mondható. Mindazonáltal az ágazatot a növekvő összetettségből, a korlátozott átláthatóságból és a pénzügyi rendszeren belüli összefonódásokból eredő sérülékenységek jellemzik. Ezek közé tartozik a hitelek ritkán elvégzett és potenciálisan pontatlan értékelése, a magas hitelkockázat, az értéklánc egészére kiterjedő tőkeáttétel mértékével kapcsolatos bizonytalanság, valamint a piaci szereplőket és a felügyeleti hatóságokat egyaránt érintő adathiány. Kockázatok származhatnak abból is, ha EU-s vállalatok kitettséggel rendelkeznek a nagyobb méretű amerikai magánhitelezési piacon. A magánhitelezési alapok likviditási aszimetriája fokozhatja a visszaváltási nyomást, és a finanszírozási kapcsolatokon, valamint a közös kitettségeken keresztül tovagyűrűző hatásokat gyakorolhatnak a bankokra. A bankok a közös hitelfelvevők, valamint a magánhitelezési célú befektetési eszközök finanszírozására vállalt kötelezettségek révén szintén hitelkockázatoknak lehetnek kitéve.

A felügyeleti hatóságoknak és a piaci szereplőknek felkészültnek és cselekvésre késznek kell maradniuk 

A fennálló geopolitikai kockázatokra tekintettel az ESA-k közös bizottsága felszólítja a felügyeleti hatóságokat és a piaci szereplőket, hogy a válsághelyzetekre való felkészültségük erősítésével, a szanálási tevékenységeik összehangolásával, valamint a hatékonyabb és rugalmasabban alkalmazkodó szabályozás révén növeljék az ellenálló képességüket. Emellett szorgalmazza a külső függőségekkel, a magánhitelezéssel és az MI-vel kapcsolatos kockázatok proaktív nyomon követését és kezelését. Ez magában foglalja az EGT-n kívüli szervezetekkel szembeni kitettségek kezelését - különös tekintettel a magánhitelezéshez kapcsolódó kitettségekre -, az EU-n, illetve az EGT-n kívüli szolgáltatóktól való függőség nyomon követését, valamint az MI és a kvantumszámítástechnika gyors fejlődéséből eredő kockázatokra való felkészültség erősítését.

Kapcsolódó dokumentumok