1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kötelesek kísérni, egyszerűsített ügyfél-átvilágításba tartozó ügyfélnél a Pmt. 12. § (1) bekezdésében szereplők alkalmazandók-e, vagy helyette a Pmt. 15. § (1) bekezdésében írtak alapján a Pmt. 11. § (1) szerint kell eljárni, vagyis a szolgáltató folyamatos monitorozási tevékenységet végzése elegendő, megfelelő gyakorlat?

A monitoring eljárás és a Pmt. 15. §-ában meghatározott adatrögzítés az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kötelező eleme. Az MNB álláspontja szerint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során elsősorban a Pmt. 11. § (1) bekezdése alapján kell eljárnia a szolgáltatónak. Az MNB megjegyzi azonban, hogy a nevesített kötelezettségek között nem vagylagos kapcsolat áll fenn, hanem a szolgáltatónak a hivatkozott valamennyi rendelkezésnek meg kell felelnie függetlenül attól, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez vagy sem. Ennek értelmében az okiratok naprakészségét biztosítania szükséges a szolgáltatóknak a Pmt. 12. § (1)-(2) bekezdései alapján.

***

2. A Pmt. 7. § (5) bekezdése alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a 7. § (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Azok a szolgáltatók, akik egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végeznek, kötelesek-e ellenőrizni a 7. § (3) bekezdése szerinti okiratok érvényességét? Amennyiben a 7. § (5) bekezdése alapján kötelesek ellenőrizni az egyszerűsített átvilágítást végzők az okiratok érvényességét, akkor szükséges –e az okiratok érvényességét rendszerben rögzíteni és a 7. § (3) bekezdése szerinti azonosságot igazoló okiratok lejártakor megkeresni az ügyfeleket?

A hatályos Pmt. 15. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja alapján a szolgáltatók már egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén is kötelesek rögzíteni természetes személy ügyfél esetén a 7. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és af)-ag) alpontjában meghatározott adatokat, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés a) pont ab), ad)-ae) alpontjában meghatározott adatokat is rögzíthetik. A Pmt. 15. § (1) bekezdése a) pontjának ab) pontja értelmében jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)-bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat kell rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés b) pont bc)-be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat is rögzíthetik a szolgáltatók. A szolgáltatók kötelesek a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani.

***

3. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá eső ügyfelek kötelesek kiemelt közszereplői, illetve tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tenni? Helyesen értelmezés-e az, hogy aki egyszerűsített átvilágításon esik át, annak esetében kizárólag a Pmt. 15. § (1) bekezdésében meghatározott, a Pmt. 7. § (2) bekezdése szerinti adatokat kell rögzíteni és az ügyfél sem PEP nyilatkozatot, sem tényleges tulajdonosi nyilatkozatot nem köteles tenni?

A fenti értelmezés nem helyes. A Pmt. 15. § (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján a szolgáltatók kötelesek elvégezni a 8. és 9. §-ban a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban meghatározott eljárásokat, valamint elvégezni a 9/A. és 9/B. §-ban meghatározott kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.

***

4. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén szükséges az okmányokról másolatot készíteni?

A hatályos Pmt. 15. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja alapján a szolgáltatók egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén is kötelesek rögzíteni természetes személy ügyfél esetén a 7. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és af)-ag) alpontjában meghatározott adatokat, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés a) pont ab), ad)-ae) alpontjában meghatározott adatokat is rögzítheti. A Pmt. 15. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja értelmében jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)-bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat kell rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés b) pont bc)-be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat is rögzítheti a szolgáltató. A szolgáltatók egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén is kötelesek a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani. Az okiratmásolatok az ügyfél személyes megjelenése hiányában a Pmt. 15. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott módokon is beszerezhetőek.

***

5. Hogyan, milyen szabályok szerint világítandó át a képviselő, a meghatalmazott vagy a rendelkezésre jogosult egyszerűsített átvilágítás esetében? Az ügyféllel azonos eljárás vonatkozik-e a képviselőre, meghatalmazottra, illetve a rendelkezésre jogosultra is, vagyis esetükben is elegendő az egyszerűsített átvilágítás szabályainak megfelelően eljárni, amennyiben az ügyfél egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatálya alá tartozik?

Az MNB álláspontja szerint az egyszerűsített esetkörökbe sorolt ügyfelekhez, ügyletekhez kapcsolóan a képviselő és meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult esetében is elegendő az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályainak megfelelően eljárni. Az ügyféllel „egyenértékűnek” tekinthetjük a kapcsolódó személyeket is.

***

6. Mikor szükséges elvégezni az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén az ügyfél adatainak verifikálását, valamint a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzését?

A Pmt. 15. § (1b) bekezdése alapján a szolgáltatók egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén egyes ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – úgymint az ügyfél személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzését, a kiemelt közszereplői státuszra megtett nyilatkozatban foglaltak nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzését – kockázatérzékenységi megközelítés alapján az üzleti kapcsolat során is elvégezheti, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély, és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. A Pmt. 15. § (1c) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a szolgáltató ezen adatok ellenőrzését legkésőbb a Pmt.  12. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség (ún. rendszeres adatellenőrzés/periodical review) teljesítése során köteles elvégezni.

Az MNB álláspontja szerint az adatok rögzítése nem elégséges az üzleti kapcsolat létesítése során, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján a szolgáltatónak mérlegelnie kell, hogy a rendszeres adatellenőrzést megelőzően mikor – akár az üzleti kapcsolat létesítésekor – végzi el az adatok ellenőrzését, és hogy milyen mélységű monitoring tevékenységet végez. Az MNB elvárja - összhangban a 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet 24. § c) pontjában foglaltakkal -, hogy a szolgáltató az Európai Bankhatóság vagy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság által kiadott, a szolgáltatónak is címzett iránymutatásokat figyelembe véve mérlegelje egy olyan meghatározott küszöbérték vagy észszerű határidő rögzítését belső szabályzatában, amelynek eléréskor a szolgáltató az ügyfél kilétének ellenőrzését a rendszeres adatellenőrzést megelőzően elvégzi.