2026. február 16.
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) ma hat kulcsfontosságú dokumentumot tett közzé a biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (IRRD) végrehajtásával kapcsolatban. A csomag iránymutatásokat és technikai standardokat tartalmaz, amelyek a keretrendszer különböző aspektusait fedik le, például a megelőző helyreállítási terveket, a szanálási terveket, valamint a biztosítók és csoportok szanálhatóságát.
A 2027-től alkalmazandó IRRD, az európai (viszont)biztosítók számára testre szabott helyreállítási és szanálási keretrendszert vezet be. Az irányelv a megelőző tervezés és a hatékony válságkezelés fontosságára helyezi a hangsúlyt, és célja a biztosítók és viszontbiztosítók oly módon történő szanálása, amely minimálisra csökkenti a csődnek a szerződőkre, adófizetőkre, a reálgazdaságra és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatását.
Az IRRD értelmében az EIOPA feladata, hogy kidolgozza a helyreállítási és szanálási keretrendszerek alkalmazására vonatkozó technikai standardokat (RTS/ITS) és iránymutatásokat. Ez az első csomag az IRRD gyakorlati végrehajtását támogatja, és olyan szempontokat fed le, mint a megelőző helyreállítási tervek, a szanálási tervek, a szanálhatósági értékelés és a kritikus funkciók azonosítására vonatkozó kritériumok.
Végleges jelentés a megelőző helyreállítási tervek tartalmára vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetről (RTS)
Az RTS-tervezet tovább pontosítja azokat a minimális elemeket, amelyeket be kell építeni a megelőző helyreállítási tervezési követelmények hatálya alá tartozó (viszont)biztosítók (csoportszintű) megelőző helyreállítási tervébe. Ezek közé tartozik az intézmény vagy csoport leírása, a mutatók keretrendszere, a korrekciós intézkedések köre és a kommunikációs stratégia. Az RTS-tervezet elsődleges célja annak biztosítása, hogy a (viszont)biztosítók megbízható és hatékony tervvel rendelkezzenek adott esetben jelentősen megromlott pénzügyi helyzetük helyreállítására.
Az RTS-tervezet kidolgozása során figyelmet fordítottak a követelmények egyszerűsítésére és a (viszont)biztosítókra nehezedő terhek csökkentésére. E cél elérése érdekében számos intézkedést vezettek be, többek között egy egyszerűsített hitelességi és megvalósíthatósági értékelést, amely csak az értékelés eredményének bemutatását követeli meg, ahelyett, hogy átfogó értékelést írna elő. Az RTS-tervezet azt is lehetővé teszi, hogy a felügyeleti hatóságok elfogadják más, korábban a felügyeleti hatóság részére benyújtott dokumentumokra való hivatkozásokat, és kizárja a kritikus funkciókra vonatkozó követelményeket, ami összességében csökkenti a szervezetek terheit.
Végleges jelentés a megelőző helyreállítási tervekre vonatkozó követelmények kritériumairól és a piaci részesedés meghatározásakor alkalmazandó módszerekről szóló szabályozástechnikai standardtervezetről (RTS)
Az RTS-tervezet konkrét kritériumokat határoz meg annak kiválasztására, hogy mely (viszont)biztosítóknak és csoportoknak kell megelőző helyreállítási tervet készíteniük, és részletezi az e követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások piaci részesedésének kiszámítására alkalmazandó módszereket, biztosítva azt, hogy az adott piac legalább 60 százalékát lefedjék.
Az RTS-tervezet lehetővé teszi a felügyeleti hatóságok számára, hogy a biztosítók vagy viszontbiztosítók vagy csoportok értékelése, valamint a piaci részesedés kiszámítása során felhasználják a meglévő felügyeleti jelentéseket – ideértve a saját kockázat- és szavatolótőkemegfelelés-értékelést (ORSA) és a likviditási kockázatkezelési terveket is. Ezen felül az RTS-tervezet kellő rugalmasságot biztosít, mivel a kritériumok kombinációjára vonatkozóan nem ír elő módszertant. Ez a megközelítés korlátozza az adatkéréseket, és biztosítja a nemzeti felügyeleti hatóságokra, a biztosítókra és viszontbiztosítókra, valamint a csoportokra nehezedő további terhek elkerülését.
Végleges jelentés a szanálási tervek és a csoportszintű szanálási tervek tartalmára vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezetről (RTS)
Az RTS-tervezet meghatározza azokat a minimális elemeket, amelyeket a szanálási terveknek és a csoportszintű szanálási terveknek tartalmazniuk kell. A rendelkezések célja olyan keretrendszer biztosítása, amely garantálja a szanálás operatív előkészítését, különös hangsúlyt fektetve a különböző szanálási forgatókönyvek keretében végrehajtásra kerülő különféle szanálási stratégiák elemzésére és tervezésére a szanálási tervezés operatív megvalósíthatóságának és választási lehetőségeinek növelése érdekében.
Ezen RTS-tervezet kidolgozása során az EIOPA biztosította az egyéb vonatkozó szabályozásokkal való összhangot, egyértelmű és általános minimális tartalmi követelményeket határozva meg a szanálási tervek és a csoportszintű szanálási tervek számára, lehetővé téve a szanálási hatóságok számára, hogy a rendelkezéseket rugalmasan alkalmazzák a különböző üzleti modellekre.
Végleges jelentés a kritikus funkciók azonosítására vonatkozó kritériumokra vonatkozó iránymutatásról
Az iránymutatás meghatározza azoknak a kritikus funkcióknak az azonosítására vonatkozó kritériumokat, amelyek zavara súlyos hatással lehet a szerződőkre, a kedvezményezettekre és általában véve a gazdaságra, beleértve a pénzügyi stabilitást is. Az IRRD előírja a szanálási hatóságok számára, hogy készítsenek szanálási terveket a kritikus funkciót ellátó(viszont)biztosítókra.
Ezen iránymutatás kidolgozása során az EIOPA számos elemet is bevezetett annak érdekében, hogy a rendelkezések jobban tükrözzék a gazdasági és jogi valóságot, valamint a nemzeti sajátosságokat, ugyanakkor biztosítva a kritikus funkciók azonosításánál alkalmazott kulcsfontosságú fogalmak és elvek megfelelő figyelembevételét. Az iránymutatás kidolgozása során figyelembe vették olyan nemzetközi szervezetek munkáját, mint a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IAIS) és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB).
Végleges jelentés a szanálhatóság értékelésére vonatkozó iránymutatásról
Az iránymutatás tovább pontosítja az intézmények vagy csoportok szanálhatóságának értékelésére vonatkozó kritériumokat, ideértve a kiválasztott szanálási stratégia megvalósíthatóságát és hitelességét is, az IRRD mellékletében meghatározott szanálhatósági dimenziókra összpontosítva.
Az iránymutatás elősegíti a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartását azáltal, hogy minimális keretrendszert biztosítanak a szanálhatóság értékelése során figyelembe veendő elemekre vonatkozóan, miközben megőrzik a szanálási hatóságok mérlegelési jogkörét annak érdekében, hogy az értékelést a szanálási tervezés hatálya alá tartozó intézmények és csoportok sajátosságaihoz igazítsák.
Végleges jelentés a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére irányuló intézkedésekre, valamint az egyes intézkedések alkalmazásának körülményeire vonatkozó iránymutatásról
Ezen iránymutatás rendelkezései azokra az alternatív intézkedésekre vonatkoznak, amelyeket a szanálási hatóságok hozhatnak a szanálási tervezés hatálya alá tartozó biztosítók, viszontbiztosítók vagy csoportok szanálhatósága akadályainak kezelése vagy megszüntetése érdekében.
Az iránymutatás az IRRD 15. cikk (5) bekezdésében felsorolt alternatív intézkedésekre korlátozódik, további részleteket meghatározva ezen intézkedésekről és alkalmazásuk körülményeiről, bizonyos fokú rugalmasságot biztosítva a szanálási hatóságok számára az alkalmazás során. Ezen túlmenően tartalmaz több, a szanálási hatóságok számára szóló rendelkezést az intézkedések arányos alkalmazásával kapcsolatban, beleértve azon követelményt is, hogy kellőképpen mérlegeljék az ilyen intézkedéseknek az intézmény üzleti tevékenységére gyakorolt lehetséges hatását.
Háttér
A fenti eszközök kidolgozása során az EIOPA 2025 áprilisától júliusáig nyilvános konzultációk keretében gyűjtött visszajelzéseket. Az EIOPA arra törekedett, hogy minimalizálja a hatóságokra és az intézményekre nehezedő terheket, egyszerűsítse a szabályozást, ugyanakkor biztosítsa az eszközök hatékonyságát.
Az egyes eszközök vonatkozásában alkalmazott tehercsökkentési és egyszerűsítési intézkedések konkrét példái ebben a mellékletben találhatók.
Az EIOPA minden egyes eszközre vonatkozóan közzéteszi az irányadó hatásvizsgálatokat és a nyilvános konzultációkhoz kapcsolódó visszajelzéseket is.
Az IRRD-ről – annak céljairól, főbb elemeiről és a várható végrehajtási ütemtervről – szóló további információkért látogasson el weboldalunk e témát tárgyaló aloldalára.