Tisztelt Érdeklődő!
Az MNB (Felügyelet) befektető-védelmi feladataira, továbbá vizsgálatai során szerzett tapasztalataira tekintettel kiemelt célnak tartja a befektetők megfelelő színvonalú tájékoztatását. Ezen cél teljesítése érdekében, hasonlóan az elmúlt évekhez, idén is publikálja a nyilvános befektetési alapok 2024. évi költségterhelésére vonatkozó mutatószámokat (Total Expense Ratio, rövidítve: TER). Az MNB fontosnak tartja a befektetők informálását a nyilvános befektetési alapokhoz kapcsolódó közvetett költségek összetételéről, nagyságáról, mivel – az alapkezelők által kötelezően közzétett hozam-kockázat adatokon túl – ezek is jelentős információt hordoznak a befektetők meglévő megtakarításainak értékelésekor, valamint a jövőbeni befektetési döntésük meghozatalakor. A táblázat csak azon nyilvános befektetési alapok adatait tartalmazza, amelyek 2024 előtt kezdték meg működésüket és 2024-ben még elérhetőek voltak a befektetők számára.
A 2024-es adatok alapján az egyik legnagyobb kezelt vagyont magában foglaló kötvényalap kategóriában a TER-mutató csökkenése következett be. Ezt elsősorban a kategória legnagyobb eszközértékű alapjainál tapasztalt költséghányad mérséklődése magyarázta, amely együtt járt ezen alapok jelentős állománybővülésével. Ezzel szemben nagyobb arányú növekedés volt megfigyelhető a vegyes alapoknál az előző évhez képest, amelyet elsősorban a jelentős súlyú alapok költségszint-emelkedése, valamint ezzel egyidejű nettó eszközértékeinek bővülése eredményezett. Itt jegyezzük meg, hogy a magasabb kockázati profilú alapok – mint a részvényalapok, az abszolút hozamú alapok és az előbb említett vegyes alapok – esetében a magasabb átlagos TER mutató a többlet szakértelmet igénylő befektetési tevékenységgel magyarázható.
A költséghányad emelkedése volt tapasztalható a tőkevédett alapok körében is. A tőkevédett alapok kategória esetében azonban figyelembe kell venni, hogy a TER mutatót erősen befolyásolja, hogy több új alap került be, amelyek esetében az indulás évében merülnek fel jelentősebb költségek az üzleti modellnek megfelelően. Megjegyezzük, hogy jelenleg kevés alap található a tőkevédett csoportban. Az abszolút hozamú alapoknál visszafogottabb költségemelkedés volt azonosítható, míg az ingatlan- és részvényalapok esetében lényegében változatlan költségszint rajzolódott ki.
Összességében a befektetők 2024-ben átlagosan 1,60%-os TER-mutatóval szembesültek befektetési jegyek vásárlásakor, ami az előző évi, 2023-ban számolt 1,49%-hoz képest szektorszintű emelkedést jelentett.
A TER mutatók továbbra is eltérhetnek a befektetési alapok kiemelt információkat tartalmazó dokumentumában (KID) feltüntetett költségektől és díjaktól, mivel a számítások módszertana különböző. Az MNB a mutatók számításánál – a korábbi évek tendenciáinak nyomon követhetősége érdekében – változatlan módszertant alkalmazott 2024-ben is, és továbbra is az alapkezelők adatszolgáltatására támaszkodott a mutatók számításánál.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy bár a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet módosítása révén 2024-ben jogszabályi erőre emelkedett a befektetési alapok új kategorizálása, a mutatók közzététele a historikus összehasonlíthatóság biztosítása érdekében továbbra is az MNB által korábban kialakított kategóriák szerint történt, amely biztosítja, hogy a piaci szereplők a hosszabb idősoros változásokat zavartalanul tudják nyomon követni.