2020. május 12.
- Az EBA vizsgálata kimutatta, hogy a tagállamok nemzeti adójogában mutatkozó különbségek miatt a nemzeti felügyeleti hatóságok nem azonos gyakorlatot követnek az osztalék arbitrázs kereskedési rendszerekkel kapcsolatban;
- A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az adóbűncselekmények könnyítése vagy kezelése aláássa az EU pénzügyi rendszerének integritását, és ezért a jelenlegi szabályozási keret alapján számos elvárást fogalmaz meg a hitelintézetek és a nemzeti felügyeleti hatóságok részéről;
- Az EBA a prudenciális és pénzmosás elleni követelmények jövőbeli keretének javítása érdekében 2020/21-re szóló 10 pontos cselekvési tervről határozott.
Az Európai Bankhatóság (EBA) közzétette az osztalék arbitrázs rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatának eredményeit, amely a prudenciális és pénzmosás (AML) valamint a terrorizmus finanszírozása (CFT) elleni küzdelem intézkedéseit vizsgálta a jelenség kapcsán. A jelentés ismerteti az EBA elvárásait a hitelintézetekre és a nemzeti felügyeleti hatóságokra vonatkozóan a jelenlegi szabályozási keret alapján. Az EBA a prudenciális és pénzmosás elleni követelmények jövőbeli keretének javítása érdekében a 2020/21-es időszakra vonatkozó 10 pontos cselekvési tervről is határozott.
A jelentés ismerteti az EBA jelenlegi szabályozási kerettel kapcsolatos elvárásait, amelyek magukban foglalják a pénzügyi intézmények belső ellenőrzéseinek és belső irányítási rendszerének megfelelőségét, valamint a pénzmosás elleni küzdelem (AML) rendszerét és ellenőrzését, továbbá a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet. A várakozások a prudenciális és a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok közötti információcserére is kiterjednek az intézmények belső ellenőrzéseinek és irányításának felülvizsgálata során; a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hatóságok megkeresik a helyi adóhatóságokat; a prudenciális és a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok célzott ellenőrzéseket folytatnak; és a prudenciális felügyeleti kollégiumok megvitatják az ilyen rendszereket.
A jövőbeli szabályozási keret javítása érdekében az EBA egy 10 pontos cselekvési tervet is közzétett, megragadva az EU tőkekövetelmény-irányelvében (CRDV) és az EBA pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó felhatalmazásában a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változásokból adódó lehetőségeket, amelyek végrehajtására 2020-ben és 2021-ben kerül sor. Az EBA megerősíti a belső irányításra vonatkozó prudenciális iránymutatásait, az irányító testület tagjai alkalmasságának értékelésére vonatkozó iránymutatásait és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatra vonatkozó iránymutatásait, valamint figyelemmel kísérik majd, hogy a prudenciális kollégiumok hogyan követik nyomon a Cum-Ex-re vonatkozó iránymutatást.
A pénzmosásra vonatkozó követelmények tekintetében az EBA módosítja a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó iránymutatásait, a kockázatalapú AML/CFT felügyeletre vonatkozó iránymutatásait, valamint a ML/TF kockázatokra vonatkozó kétéves véleményét. Az EBA által nemzeti felügyeleti hatóságok AML/CFT megfelelését értékelő vizsgálatai (AML Review) során is kifejezett időt szán a cum-EX/cum-Cum rendszerek vizsgálatára, és figyelemmel kíséri az AML/CFT kollégiumokat azon pénzügyi intézmények esetében, amelyek jelentős ML/TF kockázatoknak vannak kitéve ezen adóbűncselekményekkel kapcsolatban.
Az EBA ezt követően egy második hivatalos vizsgálatot végez a pénzügyi intézmények és a nemzeti felügyeleti hatóságok által a fent említett módosított követelmények betartásának felügyelete érdekében tett intézkedésekről.
Jogi alapok
Az EBA-nak jogi kötelezettsége, hogy hozzájáruljon a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmus finanszírozása céljából történő felhasználásának megelőzéséhez, valamint, hogy minden ágazatban vezesse, koordinálja és kövesse nyomon az AML/CFT küzdelemre irányuló erőfeszítéseket. Az e hatásköröket végrehajtó jogszabály és a felhatalmazás 2020. január 1-jén lépett hatályba.
2018. november 28-án az Európai Parlament felkérte az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA) és az Európai Bankhatóságot (EBA), hogy „a pénzügyi piacok integritását és a nemzeti költségvetéseket fenyegető potenciális veszélyek felmérése érdekében végezzenek vizsgálatot az osztalék arbitrázs kereskedési rendszerek, például a cum-ex vagy a cum-cum esetében a következők vizsgálata érdekében: e rendszerek szereplőinek jellegének és nagyságrendjének megállapítása; annak értékelése, hogy megsértették-e a nemzeti vagy az uniós jogot; a tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által hozott intézkedések értékelése; és megfelelő ajánlások megfogalmazása az érintett illetékes hatóságoknak a reformra és a fellépésre vonatkozóan.”
DOKUMENTUMOK