Az ESMA újabb lépéseket tesz az alapokra és tranzakciókra vonatkozó uniós adatszolgáltatási keretrendszerek egyszerűsítése érdekében

2026.05.04.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az EU pénzügyi piacainak felügyeleti és szabályozó hatósága harmonizált megközelítést vezet be az alapokra vonatkozó adatszolgáltatás terén, továbbá egyértelmű irányt határozott meg az európai piacokon alkalmazott tranzakciókra vonatkozó adatszolgáltatás egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében.

A ma közzétett két jelentés egymást kiegészítő pilléreit képezi az ESMA tavaly elindított, az egyszerűsítést és a tehercsökkentést célzó átfogó programjának.

Verena Ross, az ESMA elnöke, a következőket nyilatkozta: 

„Az ESMA újabb lépéseket tesz a szabályozásban előírt adatszolgáltatás uniós szintű egyszerűsítése érdekében, amely egyaránt érinti az alapokra és a tranzakciókra vonatkozó adatszolgáltatást. A cél a piaci szereplők terheinek csökkentése az »egyszeri adatszolgáltatás« elvének bevezetésével, miközben javul az adatok minősége és a felügyeleti tevékenység hatékonysága is. Mindez az adatszolgáltatási követelmények harmonizációja, valamint a felügyeleti hatóságok közötti fokozott adatmegosztás révén valósul meg.

A piaci szereplőktől gyűjtött adatok továbbra is központi szerepet töltenek be abban, ahogyan az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok (NCA) felügyelik a piacokat. Az adatok megalapozzák kockázatértékeléseinket, valamint lehetővé teszik a kockázatok és sérülékenységek korai azonosítását, támogatva ezzel az uniós piacok integritásának és pénzügyi stabilitásának megőrzését célzó munkánkat.”

Végleges jelentés az alapokra vonatkozó adatok integrált gyűjtéséről 

A jelentésben az ESMA felvázolja a széttagolt nemzeti adatszolgáltatási rendszerektől való stratégiai elmozdulást egy közös uniós adatszolgáltatási keretrendszer felé, amelynek középpontjában egy közös és egységes adatszolgáltatási sablon áll. A sablon kialakítása figyelembe veszi az eltérő méretű alapokat és a különböző befektetési stratégiákat, miközben megfelel a felügyeleti igényeknek is. A cél a duplikációk csökkentése, az adatok következetességének javítása, valamint az adatok hatósági felhasználhatóságának erősítése.

E megközelítés támogatása érdekében az ESMA egy hibrid működési modellt vázol fel, amelyben az adatok validálása, tárolása és elemzése uniós szinten valósulna meg, míg az adatgyűjtés továbbra is nemzeti szinten maradna. A hatóságok közötti adatmegosztás elősegítésével a központi adatplatform nemcsak a hatóságok működésének hatékonyságát javíthatja, hanem az ismétlődő adatkérések korlátozásán keresztül tovább csökkentheti az adminisztratív terheket is.

Az alapokra vonatkozó adatszolgáltatás következő lépéseként szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok (RTS, ITS) kidolgozására kerül sor, amelyeket jövőre mutatnak be. Ezt követően az új adatszolgáltatási sablon és a további ajánlások bevezetése fokozatosan történik majd: az első szakasz az alternatívbefektetésialap-kezelőkről (ABAK) szóló irányelv és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló irányelv szerinti adatszolgáltatások integrációjára összpontosít, míg a második szakasz az integrált keretrendszert további adatszolgáltatási kötelezettségekre terjesztené ki. 

Időközi jelentés a tranzakciókra vonatkozó adatszolgáltatás átfogó felülvizsgálatáról

Az ESMA korábbi, tranzakciókra vonatkozó adatszolgáltatás egyszerűsítésének véleményezésére iránauló felhívására  több mint 100 válaszadó visszajelzés érkezett, amelyek alapján az ESMA beazonosította a jelenlegi adatszolgáltatási keretrendszer fő kihívásait, valamint azok kezelésének legígéretesebb megoldásait: az eszközalapú és a több szereplő által is jelentendő adatszolgáltatás egyszerűsítési megoldásait, továbbá hosszú távon a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló  rendelet (EMIR), a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) és az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelet (SFTR) hatálya alá tartozó rendszerekre kiterjedő „egyszeri adatszolgáltatás” elvének megvalósítását. 

A válaszadók többsége szerint a költségek és a komplexitás fő mozgatórugói az egymást átfedő és következetlen adatszolgáltatási követelmények, a gyakori és összehangolatlan szabályozási változások, a széttagolt adatszolgáltatási csatornák, valamint a kettős adatszolgáltatás.

Tekintettel arra, hogy részletes költség-haszon elemzés elvégzése szükséges, a jelentés egyelőre nem tartalmaz szakpolitikai ajánlásokat. Az ESMA a következő időszakban tovább folytatja az egyeztetéseket a piaci szereplőkkel – többek között a május 28-án tartandó nyilvános meghallgatás keretében –, majd ezt követően az év közepére tervezi a végleges ajánlások közzétételét.

Háttér

Mindkét jelentés az ESMA szélesebb körű Egyszerűsítési és Tehercsökkentési (SBR) kezdeményezésének az eredménye, amely az uniós adatszolgáltatási követelményekből fakadóan növekvő komplexitás és működési költségek kezelését célozza.

Könyv

Kapcsolódó dokumentumok