2026. június 18.

Az Európai Bankhatóság (EBA) a mai napon tette közzé 2026. tavaszi kockázatértékelési jelentését (Risk Assessment Report – RAR), a 2026. első negyedévi kockázati összefoglalóját (Risk Dashboard – RDB) és a 2026. tavaszi kockázatértékelési kérdőív (Risk Assessment Questionnaire – RAQ) eredményeit. 

Az eredmények azt mutatják, hogy az EU/EGT-beli bankok pozíciója továbbra is kedvező, tőke- és likviditási helyzete, eszközminősége, valamint jövedelmezősége stabil. A finanszírozási feltételek összességében továbbra is kedvezőnek mondhatók a pénzügyi piacokon tapasztalható megnövekedett bizonytalanság ellenére. A jelentés a finanszírozási tervek adataira és kilátásaira támaszkodva átfogó képet nyújt a bankok hitelezési tevékenységéről, a mérleg alakulásáról, a finanszírozási stratégiákról és jövedelmezőségi kilátásokról.

Az EU/EGT-beli bankok kihívásokkal teli és gyorsan változó kockázati környezettel szembesülnek. A helyzetük stabil, de   a kockázati környezet továbbra is kihívásokkal teli és gyorsan változik, ami folyamatos éberséget igényel. A fokozódó geopolitikai feszültségek – ideértve a közel-keleti konfliktust is – növelték a bizonytalanságot, és hatással lehetnek a bankok tevékenységére az energiaárak emelkedése, az újra fellépő inflációs nyomás, a gyengébb gazdasági aktivitás és a megnövekedett piaci volatilitás révén. Bár az EU/EGT-beli bankok közvetlen kitettsége az érintett régiók felé továbbra is korlátozott, a közvetett és másodlagos hatások tágabb értelemben vett következményekkel járhatnak a hitelfelvevők, a finanszírozási feltételek és a pénzügyi piacok számára.

A digitális környezetben egyre növekvő működési- és kiberkockázatok jelennek meg. A működési- és kiberkockázatok a bankszektor kiemelt kockázatai közé tartoznak. Ide sorolható a pénzügyi szolgáltatások fokozott mértékű digitalizálódása, a fejlett technológiák – többek között a mesterséges intelligencia – szélesebb körű elterjedése, valamint a folyamatosan változó kiberfenyegetések. Az egyre fejlettebb (élvonalbeli) MI-modellek gyors fejlődése tovább fokozhatja a működési- és kiberkockázatokat, többek között új támadási felületek kihasználása és az MI-alapú eszközök esetleges visszaélésszerű felhasználása révén. Ez tovább hangsúlyozza az erős működési ellenállóképesség, a kiberbiztonsági ellenőrzések és a vészhelyzeti tervezés fenntartásának fontosságát.

Az NBFI-szektorral és a magánhitelezőkkel való összekapcsoltság továbbra is aggodalomra ad okot. Az EBA kiemeli a magánhitelezési piacok folyamatos bővülését, valamint a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények (Non-Bank Financial Institutions – NBFI) közötti egyre szorosabb összekapcsoltságot. Az EU/EGT-beli bankok NBFI-kkel szembeni kitettsége az elmúlt negyedévekben jelentősen nőtt. Bár a magánhitelezőkkel szembeni kitettségek a becslések szerint korlátozottak, azok a nagyobb intézményeknél koncentrálódnak. Bár a magánhitelezés a reálgazdaság számára fontos finanszírozási forrást jelent,.bővülését szorosan nyomon kell követni, mivel a finanszírozási kapcsolatok, közös kitettségek, hitelezési verseny révén a kockázatok tovább terjedhetnek.

  • A geopolitikai kockázatok elsősorban az energiaigényes ágazatokra gyakorolt másodlagos hatások révén érinthetik a bankokat
  • A közel-keleti geopolitikai feszültségek növelték a makrogazdasági bizonytalanságot. Ezek a feszültségek a kamatvárakozásokat is befolyásolják. A kockázati felárak közelmúltbeli korrekciója ellenére a piaci hangulat továbbra is sérülékeny, a megnövekedett volatilitás miatt a hirtelen árváltoztatások okozta sérülékenység is tartósan fennáll.
  • A közvetlen közel-keletikitettség korlátozott, azonban a másodlagos hatások kockázatot jelentenek, figyelembe véve az EU/EGT-beli bankok energiaintenzív ágazatokkal szembeni jelentősnek becsült kitettségét.
  • A közel-keleti fejlemények alakulásától függően az EU/EGT-beli bankok az eszközminőség romlásával és a hitelkereslet visszaesésével szembesülhetnek, ami nem utolsósorban a bankok kockázati tartalékaiban is tükröződik.
  • Az MI, az energia és a magánhitelezés terén a növekvő kockázatok miatt egyre bizonytalanabbak a kilátások.
  • A bankok a megnövekedett kockázatok ellenére is pozitív hitelezési várakozásokat táplálnak
  • A fokozott makrogazdasági bizonytalanság ellenére az EU/EGT-beli bankok 2025-ben tovább bővítették hitelezésüket. A növekedést az ellenálló kkv-hitelezés és a fogyasztói hitelek támogatták, míg a nagyvállalatoknak nyújtott hitelek, a lakáshitelek és a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek növekedése továbbra is visszafogott maradt.
  • A bankok a projekt- és eszközfinanszírozás terén élénkülő hitelezési tevékenységre számítanak, ami tükrözi Európa infrastrukturális, védelmi és energetikai átállással kapcsolatos beruházási igényeit.
  • A finanszírozási tervek adatai szerint a bankok a mérlege tovább bővül, és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek növekedése (2026-ban 5 százalék felett) meghaladja a háztartások részére nyújtott hitelek növekedését (körülbelül 3,5–4 százalék). A növekedést várhatóan a határokon átnyúló hitelezés fogja ösztönözni, különösen az EU/EGT-n belül. Az első negyedévi adatok azonban csak korlátozott hitelállomány-növekedést mutatnak, míg a kötvényállomány növekedése jelentősebbnek mutatkozott.
  • A szuverén portfóliók bővülésével a kedvezőtlen szuverén kockázati fejleményekkel szembeni érzékenység is nő, ugyanakkor ezek a portfóliók földrajzilag diverzifikáltabbá váltak, ami csökkenti a hazai szuverén kitettségek koncentrációját.
  • A bankok amortizált bekerülési értéken értékelt kötvényportfóliói nem realizált veszteségei az elmúlt években a kamatkörnyezet változásai közepette csökkentek, és jelenleg körülbelül 25 milliárd eurót tesznek ki, ami körülbelül 170 bázispontnyi alapvető (T1) tőkének felel meg.
  • A közvetlen magánhitelezési kitettségek továbbra is korlátozottak és a nagyobb bankokra koncentrálódnak – kockázatok inkább a másodlagos hatásokból származhatnak
  • A nem banki pénzügyi intézményekkel (NBFI) szembeni kitettségek továbbra is erőteljes növekedést mutattak (2025-ben éves szinten +10,4 százalék), ami rávilágít a nem banki közvetítés egyre növekvő szerepére és arra, hogy figyelemmel kell kísérni a bankok és a nem banki pénzügyi szektor közötti potenciális átgyűrűző csatornákat. A jövőt illetően, az EU/EGT-beli bankok az NBFI-szektor részére nyújtott hitelezés további bővítését tervezik.
  • A magánhitelezési piacok mint vállalati finanszírozási források továbbra is gyors ütemben bővülnek. Ezen a piacon a 2025. végi nagy nemteljesítések nyomán bizonyos mutatók kialakulóban lévő stresszhelyzetre utalnak.
  • Az EU/EGT-beli bankok magánhitelezési alapokkal és az azokhoz kapcsolódó alapkezelőkkel szembeni kitettsége – a nagykockázati kitettségekre vonatkozó adatok szerint – 2025 júniusában közel 150 milliárd eurót ért el (a teljes eszközállomány 0,6 százaléka), amelyből a legnagyobb részt a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények (G-SII-k) birtokolták.
  • A rendelkezésre álló adatok szerint a kitettségek elsősorban az Egyesült Államok területén működő ügyfelek felé irányulnak, őket követi Luxemburg, Franciaország és Svájc.
  • A magánhitelezési piacokon jelentkező feszültségek átterjedhetnek a bankokra a finanszírozási összefonódások, a közös hitelfelvevők, a korreláló eszközkitettségek, valamint a hitelkockázat banki mérlegekben való esetleges visszakerülése révén.
  • Az eszközminőség összességében stabil, de egyes különbségek tartósan fennállnak. A nem teljesítő hitelek szintje továbbra is a történelmi mélypontok közelében maradt, volumenük 2026 első negyedévében nagyjából stabilan 375 milliárd euró körül alakult (a teljes hitelállomány 1,82 százaléka). A Stage 2 hitelek aránya továbbra is magas, különösen a vállalati és a fedezetlen lakossági portfóliók esetében, de 2026 első negyedévében e téren nem volt megfigyelhető lényeges romlás.
  • A bankok eszközminőség-romlásra vonatkozó várakozásai továbbra is csak bizonyos portfóliókra koncentrálódnak, nevezetesen a kereskedelmi ingatlanokra és a kkv-kra. Ezek olyan portfóliók, amelyekben a költségnyomás és a gyenge keresletre vonatkozó várakozások fokozzák a sérülékenységeket – leginkább az építőiparban és az ingatlanok esetében.
  • A finanszírozási tervek előrejelzései az aggregált NPL ráta fokozatos csökkenésére utalnak. Ez az aggregált tendencia azonban elfedi az országok közötti egyre növekvő eltéréseket, mivel a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése várható több közép- és kelet-európai országban is.
  • Az eszközminőségi mutatók stabilitása ellenére a bankoknak továbbra is kiemelt figyelemmel kell kísérniük a sérülékeny hitelfelvevőket és szektorokat, mivel a makrogazdasági feltételek romlása a hitelkockázat hirtelen emelkedéséhez vezethet.
  • A kedvező finanszírozási és likviditási feltételeket a megnövekedett piaci volatilitás zavarhatja meg
  • A fokozott makrogazdasági bizonytalanság ellenére az EU/EGT-beli bankok finanszírozási feltételei továbbra is kedvezőek maradtak.
  • A bankok a következő években a betétből való finanszírozás és a piaci kibocsátás bővítését is tervezik. Az elsőbbségi, előresorolt kötvények és a fedezett kötvények kibocsátása várhatóan jelentősen növekedni fog. Mindez a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betétállományok folyamatos növekedésével párhuzamosan történik, amelyek továbbra is az EU/EGT-beli bankok fő finanszírozási forrását jelentik.
  • A tervezett magas kibocsátási volumenek miatt azonban a geopolitikai feszültségek és a piaci volatilitás egyre nagyobb kockázatot jelent ezekre a finanszírozási tervekre. Akár az is szükséges lehet, hogy a bankok tovább növeljék a betétek vagy a repóügyletek arányát finanszírozási struktúrájukban.
  • A devizafinanszírozás strukturális eltérései miatt egyes bankok refinanszírozási és piaci likviditási kockázatoknak vannak kitéve.
  • A bankok likviditási helyzete kedvező. A likviditásfedezeti ráta (Liquidity Coverage Ratio – LCR) azonban várhatóan csökkenni fog ebben az évben, ami már az első negyedéves adatokban is megfigyelhető volt. Az LCR az év végi 163 százalékról 158 százalékra csökkent.
  • A működési kockázatok továbbra is magasak és egyre összetettebbek. Az éghajlati kockázatmenedzsment előrehaladást mutat, ugyanakkor továbbra is vannak eltérések.
  • A digitalizáció, az MI gyors elterjedése és a technológiai fejlődés – a geopolitikai feszültségek mellett – továbbra is befolyásolja a működési kockázatot. Továbbra is a kiberkockázat és az adatbiztonság a működési kockázatot leginkább befolyásoló tényezők, melyeket a csalási kockázat követ.
  • Bár a pénzügyi intézmények ellen irányuló kibertámadások száma összességében továbbra is magas, az adatok szerint ezek a kockázatok némileg stabilizálódtak. Ezen felül a DORA rendelet szerinti IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) bejelentésekből kitűnik, hogy az IKT-vonatkozású események nagy részét a rendszerhibák teszik ki.
  • A harmadik felektől, különösen az EU/EGT-n kívüli IKT-szolgáltatóktól való függés továbbra is jelentős működési kockázatot jelent a bankok számára.
  • Az éghajlatikockázatmenedzsment bevezetésének köszönhetően az EU/EGT-beli bankok az elmúlt években jelentős előrelépést tettek ezen a területen. Összességében úgy tűnik, hogy megelőzik a más országokban működő bankokat. A bankok többsége már bevezetett számszerűsített éghajlati célokat, ugyanakkor az előrehaladás e téren továbbra is eltérő.
  • A nagy teljesítményű (élvonalbeli) MI-modellek jelentős kockázatokat jelentenek
  • Az élvonalbeli nagy nyelvi MI-modellek területén tapasztalható gyors fejlődés tovább növelheti a kiberkockázatokat azáltal, hogy lehetővé teszi a szoftverek sérülékenységeinek kifinomultabb kihasználását.
  • Ezek az eszközök például az IT-rendszerek számos gyenge pontját – beleértve a korábban ismeretlen („zero-day” [nulladik napi]) sebezhetőségeket is – példátlan sebességgel képesek azonosítani és kihasználni, ami megnehezíti a bankok számára, hogy ezekre kellő időben reagáljanak.
  • A kisebb bankokat ez nagyobb mértékben érintheti, mivel gyakran kevesebb erőforrással rendelkeznek ezeknek a gyorsan változó fenyegetéseknek a felismeréséhez és az azokra való reagáláshoz.
  • A bankszektor és a felügyeleti hatóságok gyors intézkedéseket tettek az egyre növekvő kiberfenyegetések kezelése érdekében.
  • A bankoknak tovább kell erősíteniük a szoftverminőség- és a kiberbiztonság-menedzsmentjüket, ideértve a forráskód védelmét, a támadási felület csökkentését, valamint az MI-támogatott biztonsági tesztelés felelős alkalmazását.
  • A jövedelmezőség továbbra is magas, de fenntarthatósága bizonytalan
  • Az EU/EGT-beli bankok jövedelmezősége továbbra is erős, és a csökkenő kamatkörnyezetben is ellenállónak bizonyult. Ezt elsősorban a nettó kamateredmény (Net Interest Income – NII) – mint meghatározó bevételi forrás – valamint a díjbevételek erőteljes növekedése támogatta. A jövedelmezőség az első negyedévben is kedvezően alakult, nem utolsósorban a stabilizálódó nettó kamatmarzsnak és a díjbevételeknek köszönhetően – a kockázati költségek emelkedése ellenére is.
  • A bankok a következő években jövedelmezőségük további növekedésére számítanak. A következő két évben ezt várhatóan kevésbé a bevételek növekedése, sokkal inkább a költségek csökkenése fogja meghatározni. Ugyanakkor a várhatóan továbbra is magas IKT- beruházások és fenntartási költségek korlátozhatják a költségcsökkentés mértékét.
  • Az IKT-költségeket részletesebben vizsgálva, a bankok 72 százaléka az alapvető banki és fizetési rendszereket tekinti az IKT-kiadások egyik fő forrásának.
  • A banki könyvi kamatkockázat (Interest Rate Risk in the Banking Book – IRRBB) a változó kamatkörnyezet közepette ismét megnövekedett relevanciára tett szert. Átlagosan a kamatemelés hatása a bankok nettó kamatbevétele továbbra is pozitív, de korlátozottabb, mint három évvel ezelőtt. A bankok saját tőkéjének gazdasági értékére (Economic Value of Equity – EVE) gyakorolt negatív hatás ezzel szemben napjainkban jóval hangsúlyosabb.
  • A bankok rekordmagas tőkemegfelelési mutatók és stabil mozgástér mellett magasabb osztalékfizetéseket terveznek
  • Az EU/EGT-beli bankok tőkeellátottsága továbbra is erős, a tőkemegfelelési mutatók a stabil tőkeakkumulációnak köszönhetően rekordszint közelében mozognak. A CET1 mutató 2025 negyedik negyedévében elérte a 16,3 százalékot (egy év alatt 10 bázispontos y/y növekedés mellett). A CET1 mutató tavalyi emelkedése 2026 első negyedévében megfordulni látszott, a ráta csökkent, miközben a kockázattal súlyozott eszközök (RWA) nőttek.
  • A szabályozói követelmények (és a P2G) feletti szabad tőke továbbra is kedvező szinten alakul. A CET1 mutató feletti puffer 2025 negyedik negyedévében 4,8 százalék. A bankok és országok közötti eltérések azonban továbbra is fennállnak, és egyes intézmények továbbra is korlátozott tartalékokkal rendelkeznek.
  • Az EU/EGT-beli bankok 2025-ben rekordösszegű osztalékot fizettek ki, és 2026-ban további növekedésre számítanak – annak ellenére, hogy a kockázattal súlyozott eszközök, értékvesztések és a piaci volatilitás romlására lehet számítani.

Dokumentumok

Kockázatértékelési jelentés – 2026. tavasz [digitális] [pdf]

Kockázati összefoglaló – 2026. első negyedév [pdf] [vizualizációs eszköz]

Kockázatfelmérési kérdőív [kiadvány] [összefoglaló – vizualizációs eszköz] [statisztikai melléklet] 

Kapcsolódó tartalom

Kockázati jelentések és egyéb tematikus dokumentumok

Kockázati összefoglaló

Sajtókapcsolatok

Franca Rosa Congiu, press@eba.europa.eu +33 1 86 52 7052