Az Európai Bankhatóság (EBA) közzétette válaszát az Európai Bizottságnak az uniós bankszektor versenyképességének erősítésével kapcsolatos konzultációjára. Válaszában– a bankszektor versenyképességének egyik kulcsfontosságú mozgatórugójaként - hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca teljessé tételének fontosságát. Erőteljes elemző munkájára támaszkodva az EBA tényeken alapuló betekintést nyújt a következőkbe: a bankszektor versenyképessége, az egységes piac és a bankunió működése, valamint a szabályozási keretrendszer összetettsége és hatékonysága. Ezek az elemzések az Európai Bizottság uniós banki versenyképességről szóló jelentését hivatottak alátámasztani.

Az EBA kiemeli az uniós bankok rugalmasságát, amelyet a pénzügyi válság utáni reformok erősítettek, ugyanakkor rámutat az ágazat előtt álló komplex kihívásokra is, ideértve a geopolitikai kockázatokat, a banknak nem minősülő pénzintézetekkel szembeni kitettségeket és a digitális átalakulást.

A válasz az EBA szabályozási és felügyeleti keretrendszer hatékonyságáról szóló 2025. októberi jelentésére  (a Hatékonysági Munkacsoport – TFE – jelentése) is támaszkodik, amely 21 ajánlást fogalmazott meg a banki szabálykönyv egyszerűsítésére. Ezen megállapításokkal összhangban az EBA hangsúlyozza, hogy a versenyképesség célzott egyszerűsítés révén javítható, a következő elvek tiszteletben tartása mellett:

  • a rugalmasság és a hitelesség fenntartása a Bázel III-standardok iránti további elkötelezettség mellett,
  • a bankok számára az egységes piac nyújtotta előnyök teljes körű kihasználásának lehetővé tétele,
  • az egységes piac és a bankunió fenntartása és elmélyítése, valamint
  • az EU-szintű egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a szabálykönyv széttagolódását elkerülő, megfelelő arányossági kiigazításokkal.

Az EBA továbbra is szoros együttműködést folytat az Európai Bizottsággal a versenyképes, ellenálló és stabil bankszektor támogatása érdekében.

Háttér

Az elmúlt évtizedben az EU kiépítette szabályozási és felügyeleti keretrendszerét, ami egyes területeken növelte a komplexitást és az intézményekre és hatóságokra nehezedő adminisztratív terheket. Erre válaszul az EBA strukturált programot indított az egyszerűsítés, az arányosság és a hatékonyság előmozdítása érdekében, a pénzügyi stabilitás és az ellenálló képesség biztosítása mellett.

Fontos mérföldkőnek tekinthető a szabályozási és felügyeleti keretrendszer hatékonyságáról szóló jelentés közzététele 2025 októberében, amely célzott ajánlásokat fogalmaz meg a szabályozási termékek egyszerűsítésére, az adatszolgáltatási terhek csökkentésére, az EBA hozzájárulásának erősítésére az EU prudenciális keretrendszeréhez, valamint a belső munkaszervezés javítására.

Az EBA válasza az Európai Bizottság banki versenyképességgel kapcsolatos konzultációjára

Összefoglaló az EBA válaszáról az Európai Bizottság banki versenyképességgel kapcsolatos konzultációjára

Az Európai Bankhatóság (EBA) hozzájárul az Európai Bizottság (EB) célzott konzultációjához, melynek témája a bankszektor versenyképessége, illetve az, hogy az uniós bankok hogyan tehetik az EU-t vonzóbbá és versenyképesebbé mind a befektetők, mind a polgárok számára. Megalakulása óta az EBA teljes mértékben elkötelezett az EU pénzügyi rendszere stabilitásának és hatékonyságának erősítése iránt, következetes, átlátható és méltányos szabályozás és felügyelet révén.

Az EBA a konzultáció keretében feltett 95 kérdés közül 43-ra ad választ.

Válaszai a Hatóság folyamatban lévő munkájára, valamint a szabályozási és felügyeleti keretrendszer hatékonyságáról szóló jelentésre (TFE-jelentés) támaszkodnak, amely 2025. október 1-jén[1] jelent meg.

Válaszában az EBA elismeri az uniós bankszektor ellenálló képességét, amely a nagy pénzügyi válság óta végbement intézményi és szabályozási fejlesztéseknek köszönhető. Az EBA uniós szintű 2025. évi stressztesztje is bizonyítja, hogy az uniós bankok képesek ellenállni a rendkívül kedvezőtlen sokkhatásoknak, miközben továbbra is képesek folytatni hitelezési tevékenységüket. Ez kulcsfontosságú szempont, mivel az uniós gazdaság nagyrészt a banki finanszírozásra támaszkodik.

Az uniós banki szektor méretét, földrajzi lefedettségét és üzleti modelljeit tekintve diverzifikált. Az EBA elemzése megerősíti, hogy ez a sokszínűség hozzájárul a stabil finanszírozási struktúrákhoz, a stabil tőkeellátottsághoz és a különböző banktípusok esetében is stabil jövedelmezőséghez. Az EBA említést tesz az EU-ban jelen lévő külföldi pénzintézetekről, amelyek egyes szegmensekben (pl. a származtatott ügyleteket illetően) jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek.

A makrogazdasági környezet gyorsan változik, és az uniós bankok volatilis, rendkívül bizonytalan környezettel szembesülnek. A geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi zavarok és a piaci volatilitás az eszközök hirtelen átárazását válthatják ki, ami hatással lehet az eszközök minőségére és a jövedelmezőségre. Szintén kiemelt fontosságú az ágazati sebezhetőség szempontja, ilyenek lehet például a banknak nem minősülő pénzintézetekkel (NBFI-k) szembeni kitettségek, valamint a digitális, a fenntarthatósági és a demográfiai változásokhoz kapcsolódó átmeneti kihívások.

A digitális átállás már most mélyrehatóan átalakítja a bankszektort. Az új belépők fokozzák a versenyt, és arra ösztönzik a már piacon lévő bankokat, hogy az innovatív technológiákat a front- és back-office folyamatokba integrálják. Az EU bankjainak többsége organikus vagy inorganikus módon integrálja többek között a mesterséges intelligenciát, a felhőalapú számítástechnikát és a Big Data elemzést rendszereibe, amelyek ugyanakkor új kockázatokkal is járnak.

Az EBA TFE-jelentése az egyszerűsítésre vonatkozó ajánlásait négy vezérelv köré csoportosította: (1) a Bázel III-standardok iránti elkötelezettség révén a rugalmasság és a hitelesség fenntartása, (2) az egységes piacban rejlő potenciál hatékonyabb kiaknázása, (3) az egységes piac elmélyítése és a bankunió teljessé tétele, valamint (4) az EU-szintű egyenlő versenyfeltételek fenntartása, megfelelő arányossági kiigazítások és a széttagoltság elkerülése révén.

Az EU-ban az évek során kidolgozott banki szabályok javították az egyenlő versenyfeltételeket és a stabilitást, ezáltal elősegítve az egységes piac teljessé tételét. Ezek egyben összetettek is, amit a részletes szabályozás különböző szintjei – az 1. szint szabályai (különösen, ha irányelvek, nem pedig rendeletek határozzák meg azokat), a 2. és 3. szintű szabályok, valamint a felügyeleti iránymutatások – is jól mutatnak. Az EBA elismeri, hogy a közvetlenül alkalmazandó rendeletek formájában meghatározott rendelkezések elősegítik az uniós bankszektoron belüli konvergenciát. Az egyes kérdésektől függően a szabálykönyvnek megfelelő egyensúlyt kell találnia a szükséges felügyeleti rugalmasság és a harmonizáción keresztüli egységesség között.

Évekig tartó harmonizációt követően most lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a felügyeleti konvergenciára irányuló munkára. Ez magában foglalja a szabályok következetes és koherens alkalmazásának ellenőrzését, valamint a meglévő egységes szabálykönyv felülvizsgálatát a jogszabályállomány áttekintése érdekében. Az EBA vizsgálja a követelmények 1., 2. és 3. szint közötti összhangját is.

Amint azt az EB konzultációjára adott válaszok is tükrözik, az EBA elsősorban a következő területeken készít elemzéseket és javaslatokat:

 

 

Szabályozási megbízások kidolgozása

Az egységes szabálykönyv modulok szerinti felülvizsgálata

Az EBA felülvizsgálja a megalakulása óta kidolgozott összes szabályozási terméket (2. és 3. szint), kezdve a hitelkockázattal, a vállalatirányítással és a javadalmazással, az ESG-vel, valamint a stresszteszteket és a szanálást is magában foglaló felügyeleti folyamatokkal.

  • A hitelkockázat tekintetében az EBA 2026. május 10-ig folytatott konzultációt egy vitaanyagról, amelynek célja a hatékonyság és az egyszerűsítés növelése a meglévő szabályozási termékek és kulcsfontosságú fogalommeghatározások konszolidációjával, és amely hozzájárul az EB elemzéséhez.
  • Az irányítás és a javadalmazás területén az EBA (az ESMA-val együttműködésben) 2026. május 26-ig konzultációt folytat a bankok és a befektetési vállalkozások tisztségviselői megfelelőségének értékeléséről. Folyamatban van a vállalatirányítási és javadalmazási követelmények egyszerűsítése is (harmadik fél kockázat kezelésére vonatkozó iránymutatások, felülvizsgált belső irányítási iránymutatások, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára előírt minimális információk listájára vonatkozó szabályozástechnikai standardok (RTS)).
  • Az ESG-vel kapcsolatban a környezeti és társadalmi kockázatoknak kitett pozíciók kockázati besorolásának egyszerűsítése 2026 végére várható.
  • A felügyeleti folyamatok felülvizsgálatát illetően – beleértve a stressztesztelést is – az EBA egyszerűsítette a belső minősítésen alapuló (IRB) modelleket alkalmazó bankok felügyeleti jóváhagyási folyamatát azáltal, hogy csökkentette az előzetes jóváhagyáshoz kötött változtatások teljes számát. Ezen felül 2026 második negyedévének végén új részleteket fog közzétenni a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó (SREP) iránymutatások felülvizsgálatáról. Az uniós szintű stresszteszt egyszerűsítésére irányuló munka folyamatban van.

Adatszolgáltatás

Az integrált adatszolgáltatás előmozdítása

Az EBA elkötelezett egy integrált, ágazatok közötti adatszolgáltatási rendszer kidolgozása és bevezetése mellett. A Közös Banki Adatszolgáltatási Bizottság (JBRC), amelyet az EBA és az EKB 2024-ben hozott létre, egyesíti a legfontosabb érdekelt felek törekvéseit egy olyan integrált rendszer kidolgozása érdekében, amely a prudenciális, a szanálási és a statisztikai adatszolgáltatásra egyaránt kiterjed. A munka a szemantikai integráción, valamint a bankok által statisztikai, felügyeleti és szanálási célokból jelentendő adatok közös definícióinak és szabványainak kidolgozásán alapul.

Az érvényben lévő adatszolgáltatási követelmények felülvizsgálata és csökkentése

Az EBA harmonizált, uniós szintű adatszolgáltatási keretrendszert hozott létre, amely a 27 különálló nemzeti szintű rendszerhez képest jelentős hatékonyságnövekedést eredményez a pénzügyi intézmények és a hatóságok számára. Ez megerősítette a következetes kockázatelemzés és felügyelet alapjait az Unión belül. Az EBA célja, hogy a adatszolgáltatási költségeket összességében 25 százalékkal csökkentse.

Az EBA 2026. július 10-ig folytat konzultációt azokról a javaslatokról, amelyek célja az adatszolgáltatási követelmények és a felügyeleti igények megfelelőbb összehangolása, valamint az EU-szerte harmonizált adatszolgáltatást érintő adatpontok számának 50 százalékos csökkentése, megerősítve ezzel az arányosság elvét, különösen a kis méretű és nem összetett intézmények (SNCI-k) esetében.

Nemzeti nyilvános uniós adattár létrehozása az illetékes hatóságok adatbekéréseiről

Az EBA uniós szintű nyilvános adattárat hoz létre az európai és nemzeti hatáskörrel rendelkező (valamint szanálási) hatóságok által az EBA hatáskörébe tartozó valamennyi intézménytől kért információkról. Ez biztosítaná a nyilvános elszámoltathatóságot, elősegítheti a jövőbeli egyszerűsítést és az adatmegosztást a hatóságok között, valamint támogatná a bankokat az általános adatszolgáltatási terhek kezelésében azáltal, hogy nem kérnek olyan hasonló információkat, amelyek az uniós jelentésekben már szerepelnek.

Az adatszolgáltatási kezdeményezések uniós-nemzeti koordinációja

A rendszeres jelentéstétel útján történő adatgyűjtésen túlmenően az európai és nemzeti illetékes hatóságok, valamint a szanálási hatóságok eseti alapon további adatokat is bekérhetnek. Az EBA olyan javaslatokon dolgozik, amelyek megkönnyítik az ilyen adatbekérések kidolgozására és benyújtására vonatkozó gyakorlatok konvergenciáját. Ezek a közös gyakorlatok hozzájárulnak az illetékes és szanálási hatóságok közötti hatékonyabb koordinációhoz, és csökkentik a bankok adatszolgáltatási terheit is.

Változáskezelési intézkedések

Az adatszolgáltatást érintő változások kiszámíthatóságának és stabilitásának növelésére irányuló kezdeti intézkedéseket az EBA 2021. évi megfelelési költségekről szóló jelentését követően vezették be. Az EBA célja az előzetes hatásvizsgálatok megerősítése, a adatszolgáltatási változások kiszámíthatóságának növelése az érdekelt felekkel való szorosabb együttműködés révén, valamint a változások gyakoriságának csökkentése.

Holisztikus kép

AnchorEgyszerűsítési lehetőségek kidolgozása a szavatoló tőkére, a tőkepufferekre és a maximálisan kifizethető nyereségösszegre (MDA) vonatkozó követelmények tekintetében, valamint a szavatoló tőke, a teljes veszteségviselő tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettség (TLAC/MREL) szintek nagy számára vonatkozóan

Az egymásra épülő tőkekategóriákra és tőkepufferekre, valamint a menedzsment pufferre vonatkozóan az EU-ban alkalmazott gyakorlatokra vonatkozó 2024-es EBA jelentés publikálását követően az EBA megvizsgálja a halmozódó tőkekövetelmény és tőkepuffer szintek összehangolásának lehetőségeit (TFE 9. számú ajánlása), valamint a szavatoló tőke, a tőkepufferek, MDA követelmények, és a nagyszámú szavatoló tőke és TLAC/MREL kategóriák kölcsönhatását. További elemzések várhatók 2026 második és harmadik negyedévében.

Egyszerűbb szabályok szisztematikusabb alkalmazásának bevezetése az SNCI kategóriára az egységes banki rendszer fenntartása mellett, valamint az SNCI kategória kiterjesztésének vizsgálata

Az EBA elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a szabályok arányosságát és tovább csökkentse a megfelelési költségeket, különösen a kisebb intézmények esetében, anélkül, hogy enyhítené a prudenciális normákat (a TFE 10. ajánlása és a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) 519f. cikke), valamint jelentést készít az SNCI-kre vonatkozó prudenciális keretrendszer megfelelőségéről, elemezve azt, hogy bevezethető-e nagyobb arányosság a szabályozási keretrendszerben, és milyen mértékben.

A bankunió kontextusában az egységes piacon fennálló, a közös európai felügyelet és a nemzeti felügyeletek közötti felelősségmegosztás, valamint a mentességek alkalmazása

A TFE-jelentés felvetette a tőke és a likviditás bankcsoportokon belüli megfelelő elosztásának kérdését, figyelembe véve mind a központosított kockázatkezelés, mind a helyi szintű stabilitás előnyeit. Különös figyelmet fordítanak továbbá a prudenciális és a szanálási keretrendszerek közötti kölcsönhatásra.

Olyan felügyeleti platformok létrehozása, amelyek különböző területekkel foglalkozó hatóságokat hoznak egy platformra

Az EBA vizsgálja a holisztikus felügyeleti „kollégiumi” platformok bevezetésének lehetőségeit és korlátait, amelyek egy platformon egyesítik az adott bank felügyeletében érintett valamennyi hatóságot a szabályozott – különösen a makroprudenciális, mikroprudenciális és szanálási – területeken (TFE 14. ajánlás), széles körű tagsági bázisára támaszkodva, amely segíthet a különböző hatóságok munkájának összehangolásában a felügyelt szervezetekre vonatkozó intézkedések (beleértve a követelmények meghatározását) összehangolása, valamint a párhuzamosságok, átfedések, következetlenségek vagy figyelmen kívül hagyott szempontok elkerülése érdekében.

Rendszeresen jelentések készítése a társjogalkotók számára az uniós keretrendszer megfelelőségéről és hatásáról

Mivel az EBA elkötelezett a beérkező megbízások állományának és áramlásának felülvizsgálata mellett, az EBA rendszeres jelleggel hatásvizsgálatot is készíthetne az EU-ban működő bankokra alkalmazandó szabályozási keretrendszerről (TFE 18. ajánlás).

[1] EBA-jelentés a szabályozási és felügyeleti keretrendszer hatékonyságáról, EBA/REP/2025/26, 2025. október 1., a dokumentum itt érhető el. 

Dokumentumok

Az EBA válasza az Európai Bizottság banki versenyképességről szóló konzultációjára

Kapcsolódó tartalom

A szabályozási és felügyeleti keretrendszer egyszerűsítése és hatékonyságának növelése

A Bizottság nyilvános konzultációt indít az uniós banki szektorral kapcsolatban