Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Az MNB által nem felügyelt befektetések

nyomtatás

Az MNB – a befektetők megkeresései alapján – az alábbi, az MNB által nem felügyelt, napjainkban jellemzően nagy nyereséggel kecsegtető, de nem veszélytelen és félreértésre okot adó befektetésekre hívja fel a figyelmét!

Az itt említett befektetések az MNB által nem felügyelt tevékenységek példái és többek között ezekre sem vonatkozik az Országos Betétbiztosítása Alap, valamint a Befektető-védelmi Alap garanciája.

Ha az alábbiakban összefoglalt körülményekkel találkozik, fontolja meg alaposan az ajánlott szolgáltatást, járjon utána a kockázatoknak, keresse meg a tevékenységet egyébként felügyelő hatóságot, kérje ki egy felügyelt intézmény szakértőjének véleményét!

Speciális kockázatok

Jogi kockázatok, nehézségek

  • nincs engedélye a szolgáltatónak…
  • nincs felügyelő hatósága a tevékenységnek…
  • külföldi jog irányadó a szolgáltatásra…

Gazdasági kockázatok

  • a befektetés nem felel meg a pénzügyi helyzetének – tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér…
  • túl szép az ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen…
  • hamarabb lehet szüksége a megtakarítására, mint ahogyan azt a választott befektetésből kiveheti…
  • Ön kockázatkerülő jellem, mégis jelentős kockázatot vállal a befektetéssel…
  • minden megtakarítását egy befektetésben helyezi el…
  • olyan összeget kockáztat, amit eredetileg más célra tett félre… 

Tájékoztatási kockázatok

  • a szolgáltatást nyújtó nem informálja Önt a szabályozó/felügyelő szervezetéről…
  • a tájékoztatás nem világos, nem egyértelmű, nem érthető…
  • az előnyök mellett nem ismertetik Önnel pontosan a hátrányokat és kockázatokat…
  • a költségek és díjak ismertetése elmarad…
  • ellentmondás van az elmondottak és a leírtak között… 

Kapcsolattartási kockázatok

  • a szolgáltató agresszív marketing stratégiával, nagy nyomást gyakorolva azonnali, gyors döntésre sarkallja Önt…
  • a szolgáltató csak online vagy telefonos megkeresés útján jelenik meg, személyes találkozóra nincs lehetősége… 

Speciális kockázatok

  • a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tranzakciók generálása automatikusan, az Ön irányítása nélkül történik…
  • személyre szóló befektetési tanácsot ad Önnek a szolgáltató, de az ügyféligények, ismeretek előzetes felmérése nem történik meg…
  • fizikai termékek megvásárlása esetében felmerül azok szállítási és őrzési költsége, valamint kockázata is, ezekről azonban nem tájékoztatják… 

Befektetési lehetőségei közül a fenti körülmények részletes elemzését és vizsgálatát követően válasszon! Mindig kérje az átlátható, világos, egyértelmű tájékoztatást, minden lényeges információ felfedését, és a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatását!

Befektetési arany

A befektetési arany előírt tisztasággal és meghatározott minimum súllyal rendelkező aranyrúd vagy aranyérme.

A befektetési arany - az elnevezése ellenére - nem tartozik az MNB által felügyelt befektetési termékek közé, nem vonatkozik rá az OBA vagy a BEVA garanciája, és az azzal kapcsolatos értékesítési tevékenység sem tartozik a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatások sorába.

Ne feledkezzen meg a befektetési arany vásárlása során arról, hogy az aranynak jogszabályban meghatározott tisztaságúnak kell lennie, amelyet nemzetközi jelzés igazol! (http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat)

  • Bizonytalan forrásból ne vásároljon befektetési aranyat! Tájékozódjon, hogy közvetítője rendelkezik-e megfelelő engedéllyel, illetve, ha interneten keresztül vásárol, a forgalmazó céghez kapcsolódnak-e leszállítással kapcsolatos problémák.
  • A befektetési arany ténylegesen NEM végső menedék "védelmi termék"! A befektetési arany árának múltbeli alakulása szerint akár évtizedes stagnálásra és csökkenésre is volt példa (1982-től 2002-ig)!
  • Vásárlás előtt mindig ellenőrizze az arany visszavételi árát is! Ez általában jóval alacsonyabb, mint a vételi ár, így a vétel pillanatában ennyit azonnal veszít befektetése értékéből. Ez az a minimális árfolyamnyereség, aminek be kellene következnie ahhoz, hogy legalább a tőkéje megmaradjon. A vételi-eladási ár különbsége annál nagyobb, minél kisebb súlyú a megvásárolt arany, aranyérme esetén pedig még jelentősebb.
  • Gondolja át, ha a jövőben felveendő hitel biztosítékául vásárolna aranyat! A fentiek miatt biztosítéka valós értéke jóval alacsonyabb is lehet annál, mint amit kifizetett a befektetési aranyért.
  • Mindig ellenőrizze a vételárhoz kapcsolódó költségeket!
  • Legyen tudatában, hogy sok esetben fizikailag nem kerül Önhöz az arany, nem Önnek kell gondoskodnia az őrzéséről, de így meg sem tud győződni annak tényleges létéről, nemzetközi jelzéseiről, továbbá az őrzés költségeit Önnek kell állnia. Kiszállítás esetén Önt terhelik a szállítási költségek.

Ezen körülményeket fokozott kockázatként értékelje és mérlegelje!

Karbon kredit

A karbon kredit egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító igazolás. Létrehozásának alapja a környezetvédelmi célzat volt. Napjainkban azonban kiemelt befektetésként is hirdetik.

Fontos, hogy szabályozottság szempontjából két külön piacot, és ez alapján két típusú karbon kreditet különböztetünk meg:

  • az önkéntes piacot és

  • a kötelező piacot.

Az önkéntes piac - nemzetközi szerződések és jogszabályok által nem szabályozott - egységei az ún. „voluntary/verified emission reduction” egységek, a VER-ek.

A kötelező – nemzetközi szerződések és jogszabályok által szabályozott – piac egységei a „certified emission reduction” egységek, így pl. rövidítéseiket tekintve EUA, EUAA, CER, ERU.

A nagyvállalatok, üzemeltetők és maguk az államok általában a kötelező piacon kereskednek, míg a befektetőket jellemzően az önkéntes piac egységeinek vásárlási lehetőségével keresik meg.

A VER egységek gyakran „certificate”-ként, „igazolásként” kerülnek feltüntetésre, de azok önkéntesek. Ezen egységek különböző minőségi standardoknak sok esetben ugyan megfelelnek és önkéntes rendszerekben nyilvántartottak is lehetnek, de ezek nem a pénzügyi piacok által elismert és szabályozott standardok és nyilvántartások. Jellemzően pedig a VER egységeket generáló projektek határon kívül találhatóak, azok minősítését, validálását nem ellenőrzik a pénzügyi szervezetek.

Ha úgy dönt, ilyen egységet kíván vásárolni, mindenképpen tájékozódjon a kötelező és önkéntes piacok jellemzőiről, ismerje meg a piacok működését. Különösen azt tudja meg, hogy kreditjeit hogyan tudja pénzre váltani, továbbértékesítheti-e azokat, vagy pedig a megvásárolt egységet környezetvédelmi hozzájárulásként megsemmisítésre kell felhasználnia.

Nyereségrészesedési jog

A nyereségrészesedési jog (németül: Genußrecht) a hatályos magyar jogszabályok által nem ismert jogintézmény. A nyereségrészesedési jog értékesítése olyan hosszú távú befektetés, amelynek jellemzője, hogy az adott társaság nem bocsát ki tagsági jogot, vagy hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt (vagy bármilyen forgatható okiratot) hanem ezen nyereségrészesedési jog ellenértékének megfizetése révén a befektető jogosulttá válik arra, hogy a társaság nyereségéből (osztalékából) részesüljön.

A határon átnyúló tevékenység keretében kínált nyereségrészesedési jog vonatkozásában a befektetők számára kiemelt kockázatot jelent, hogy a szolgáltatást nyújtó intézmény felügyeletét a pénzügyi intézmény székhely szerinti felügyelete látja el. Ilyen esetekben az érintett intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság jogosult megítélni, hogy az adott intézmény magyarországi tevékenysége a társaság által jogszerűen nyújtható befektetési szolgáltatások keretei között marad-e. Még jogszerűen végzett magyarországi tevékenység esetén is a társaság részére közvetítői tevékenység kizárólag a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően, a függő ügynöki kapcsolat MNB-nek megtett bejelentését követően végezhető. Ha a nyereségrészesedési jogot értékesítő intézmény magyarországi tevékenységét esetlegesen a vonatkozó engedélyein túlterjeszkedve, vagy azok nélkül végzi, úgy a részére bejelentés hiányában végzett közvetítői tevékenység is súlyosabb megítélés alá esik. A befektetőknek esetleges kérelmeikkel, panaszaikkal ezekben az esetekben nem az MNB-hez, hanem a pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyelethez kell fordulniuk.

A nem határon átnyúló szolgáltatás keretében értékesített, azonban nyereségrészesedési jognak hívott forrásgyűjtési tevékenység kapcsán felmerülhet engedélyköteles tevékenység (jellemzően betétgyűjtés) végzésének gyanúja is. Az ilyen típusú forrásgyűjtési tevékenység kizárólag az MNB engedélyével rendelkező szolgáltatók által végezhető, engedély nélküli végzése bűncselekmény. Az ilyen jellegű befektetési konstrukciók olyan rendkívül kockázatos befektetésnek, tőkegyűjtési formának minősülnek, amelyek esetében a befektető a tőkéjének jelentős hányadát (vagy akár az egész összeget) elveszítheti. A befektetés kockázatát tovább növeli, hogy az ilyen jellegű forrásgyűjtést a felügyeleti hatósági kontrolljának hiányában, azt jellemzően szándékosan elkerülve végzi az adott társaság.

ICO

Az ICO (initial coin offering) rendkívül kockázatos nyilvános forrásgyűjtési forma.

Az ICO jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza. A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg, a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.

Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.

További kockázatot jelenthet, hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak. Az ICO-t bemutató tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.

E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel az ICO-projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.

Az ICO-projekteket jellemzően külföldi bejegyzésű vállalkozások vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is.

A valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. Az viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO a magyar jegybank felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg. Számos ICO – struktúrájától függően – ugyanakkor kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben.

A kriptovaluták vonatkozásában teljes mértékben hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja. Az ilyen eszközöknek nem egy kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkező intézmény a kibocsátója, hanem a felhasználók közössége. Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően az MNB és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki.

Ha a nyilvántartásokban vagy a tranzakció lebonyolításában probléma adódik (pl. a rendszer egy tagjának szándékos visszaélése esetén), a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet lebonyolítását, vagy az ügyfélkárok megtérítését. Az elszenvedett esetleges veszteségek miatti jogvitákat az érintett ügyfelek polgári peres eljárás keretében rendezhetik vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a virtuális „valuták” ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat.

Léteznek olyan, piramisjátékhoz hasonló konstrukciók is (pl. OneCoin), amelyek látszólag  kriptovalutába történő befektetést tesznek lehetővé. A kriptovaluták főbb jellemvonásaival (decentralizáltság, nyílt forráskód, esetleges bányászható kapacitás és a főkönyv folyamatos ellenőrzése) ellentétben, a felkínált termék azonban csak látszólag hasonlít valódi kriptovalutára. Gyanúra adhat okot minden esetben, ha a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a szervező kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, kereskedni csak az általa üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges, illetve jutalék alapú hálózat felépítésével reklámozza a terméket. A rendszerbe sokszor magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetnek.

Ezekben a konstrukciókban a kriptovalutáknak nincs szerepe, vagy az elenyészően csekély. E kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.

A közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran elégtelenek a megalapozott befektetői döntések meghozatalához. Befektetés előtt így minimumként javasolt, hogy a befektetők a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat szerezzenek az adott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról (pl. árfolyama, volatilitása) és annak üzemeltetőjéről (tényleges létezése, származási helye, belső szabályzatai, a rájuk vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok stb.). Kifejezetten kérdezzenek rá a befektetési döntést ajánló személynél, vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem