Hitelezési kockázat

2025. évben kiadott

1/2025. Bizonyos PD alatti vállalati kitettségek esetében kedvezőbb kockázati súly csak az IRB bankok esetében az output floornál vagy a sztenderd bankok esetében is használható?
2/2025. Állami viszontgarancia vonatkozásában is alkalmazható a CRR 500a. átmeneti kedvezménye?
3/2025. A 123a. cikk (1) bekezdésében szereplő "természetes személyekkel szembeni kitettségek" kategóriákba az egyéni vállalkozók is beleértendők-e?
4/2025. A CRR3 által bevezetett, a korábbinál alacsonyabb/magasabb kockázati súlyok alkalmazási feltételeinek lefejlesztése mennyire elvárt különböző esetekben? Pl. retail esetében tranzakciós ügyfelek azonosítása, ingatlannal fedezett kitettségeknél 100%-os súly alkalmazása, devizanem eltérés szorzó?
5/2025. Lehet-e alkalmazni az ISF faktort és a KKV szorzót együttesen Pillér 1 és Pillér 2 alatt?
6/2025. A statisztikai átértékelés indexek alapján az ingatlanérték monitorozására mennyire felel meg az új CRR-nek? A CRR a statisztikai értékelés használatára részletes (modellezős) feltételeket ír elő (208. cikk (3a)). Kérdés az, hogy ha a bank a jövőben használhat-e vásárolt indexet, vagy csak saját maga által modellezett értékeket vehet figyelembe?
7/2025. Értékpapírosításnál az IRBA használathoz szükséges vagy sem a validált IRB model az alapul szolgáló kitettségek esetén?
8/2025. A Nem minősített intézményekkel szembeni kitettségek kategóriába sorolással kapcsolatban kérdezzük, hogy várható-e ehhez egységes központi iránymutatás, avagy az intézményeknek kell erre egyedi szempontrendszert kidolgozniuk?
9/2025. A már kiajánlott, de az ügyfél által el nem fogadott hitelkeretnek minősülnek-e azok a lakossági jelzáloghitelek, amelyek esetében a bank által adott ajánlatot az ügyfél fogyasztóvédelmi szabályok miatt még nem írt alá?
10/2025. A CRR változással a 2003/361/EK bizottsági ajánlásra történő hivatkozás kikerül, helyette a CRR 5. cikk 9. pontjában újonnan bekerült KKV definíció alkalmazandó. A CRR 5. cikk 9. pont nem hivatkozik ki a 2003/361/EK bizottsági ajánlásra. Helyes-e a Bank értelmezése, hogy az új szabályok életbe lépésével a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban szereplő elvárások (pl.: árbevétel szint hároméves stabilitási vizsgálata) nem kell elvégezni a KKV szorzó jogosultság vizsgálata esetén?
11/2025. Helyes-e a Bank értelmezése, miszerint a 127. cikk (3) pontja kimondja, hogy a CRR 125. és a 126 cikkek alá tartozó - nem IPRE - ingatlannal fedezett, nemteljesítő kitettségek esetén 100%-os súlyt kell alkalmazni. Ez a súly független az adott kitettség és a kapcsolódó fedezet arányától (LTV) azaz attól, hogy adott kitettségrészre fedezet alapján a kedvezményes súly alkalmazható-e.
12/2025. A CRR 123. cikk (1) a) pont alapján a lakossági kitettség osztályba sorolás vállalatok esetében csak a kkv-val szembeni kitettségekre lehetséges. A jelenleg hatályos CRR a kkv vállalatok fogalmát nem definiálta így a gyakorlatban a 2003/361/EK szerinti kkv elvárások kerültek alkalmazásra. Az új CRR-ben az 5. cikk 9. pontban rögzítésre kerül a kkv fogalom definíciója. A CRR 5. cikk a hitelkockázati tőkekövetelményhez kapcsolódó fogalom-meghatározásokat tartalmazza. A CRR 5. cikk 9. pont és a CRR 123. cikk (1) a) pontja sem tartalmaz hivatkozást a 2003/361/EK bizottsági ajánlásra.

Helyes-e a Bank értelmezése, miszerint ezentúl a CRR 5. cikk 9. pontba bekerült új definíciót kell alkalmazni a retail besorolásra való jogosultság kkv elvárásainak vizsgálatakor? Azaz ebből fakadóan a lakossággal szembeni kitettségosztályba sorolás esetén a 2003/361/EK szerinti kkv elvárások a továbbiakban nem irányadók (pl. létszám korlát, két év stabilitási elvárások, mérlegfőösszeg vizsgálata).

2022. évben kiadott

2/2022. A Start Garancia Zrt-vel szembeni kitettségek a CRR 116. cikk (4) bekezdése alapján ugyanúgy kezelhetők-e, mint a központi kormányzattal szembeni kitettségek. Azaz a Start Garancia Zrt. olyan közszektorbeli intézménynek minősül-e, mely a CRR 116. cikk (4) bekezdése szerinti „kedvezőbb súlyozás” hatálya alá tartozik.

2021. évben kiadott

1/2021. Az ICAAP többlettőke követelményt jelentősen befolyásolja a balloon-bullet ügyletek értelmezése.

A balloon-bullet ügyletek körébe csak hitelek/kölcsönök tartoznak-e? Hogyan kell kezelni a kötvényeket?
Beruházási és projekthiteleknél gyakori a 4 éves türelmi idő. Megfelelő eljárás-e, ha a Bank ezeknél a hiteltípusoknál csak az ennél hosszabb türelmi időt tekinti viszonylag hosszú türelmi időnek?
Az MFB törvény alapján a Bank befektetett pénzügyi eszköz vásárlást is finanszíroz. Helyes-e itt is a beruházási és projekthitelekhez hasonló időtávban meghatározni a viszonylag hosszú türelmi idő értelmezését?
Ha a türelmi idő nem haladja meg a Bank által meghatározott viszonylag hosszú türelmi időt, de a futamidő utolsó 20%-ába esik a tőketörlesztés 60%-ánál nagyobb összeg, az nem minősül balloon-nak?