2025. évben kiadott

Helyes-e a Bank értelmezése, miszerint ezentúl a CRR 5. cikk 9. pontba bekerült új definíciót kell alkalmazni a retail besorolásra való jogosultság kkv elvárásainak vizsgálatakor? Azaz ebből fakadóan a lakossággal szembeni kitettségosztályba sorolás esetén a 2003/361/EK szerinti kkv elvárások a továbbiakban nem irányadók (pl. létszám korlát, két év stabilitási elvárások, mérlegfőösszeg vizsgálata).

2022. évben kiadott

2021. évben kiadott

  • 1/2021. Az ICAAP többlettőke követelményt jelentősen befolyásolja a balloon-bullet ügyletek értelmezése.
    1. A balloon-bullet ügyletek körébe csak hitelek/kölcsönök tartoznak-e? Hogyan kell kezelni a kötvényeket?
    2. Beruházási és projekthiteleknél gyakori a 4 éves türelmi idő. Megfelelő eljárás-e, ha a Bank ezeknél a hiteltípusoknál csak az ennél hosszabb türelmi időt tekinti viszonylag hosszú türelmi időnek?
    3. Az MFB törvény alapján a Bank befektetett pénzügyi eszköz vásárlást is finanszíroz. Helyes-e itt is a beruházási és projekthitelekhez hasonló időtávban meghatározni a viszonylag hosszú türelmi idő értelmezését?
    4. Ha a türelmi idő nem haladja meg a Bank által meghatározott viszonylag hosszú türelmi időt, de a futamidő utolsó 20%-ába esik a tőketörlesztés 60%-ánál nagyobb összeg, az nem minősül balloon-nak?

2020. évben kiadott

2019. évben kiadott

2018. évben kiadott

2017. évben kiadott

2016. évben kiadott

2015. évig kiadott

Lakóingatlannal fedezett, lakossággal szemben fennálló követelésnél a lakóingatlannal nem fedezett kitettségre mekkora kockázati súlyt kell alkalmazni?

A kérdésünk arra irányulna, hogy mely esetben kell nemteljesítővé so-rolni egy kitettséget (CRR 178. cikk (1) b)):
1) ha a kitettsége jelentős és az legalább 90 napja folyamatosan (90 napon keresztül minden nap) mutat jelentős késedelmet (vagyis a je-lentés készítést megelőző 90 nap mindegyikén jelentős késedelemnek kell lennie)
2) van jelentős mértékű késedelmes tétele/ tételek, melyek között van olyan ami legalább 90 napja késedelmes.
Például előfordulhat, hogy a jelentés vonatkozási napját megelőző 90 nap alatt a kitettséghez tartozó késedelmes tételek összege beesik a jelentőségi limit alá (pl: 20.000 forint a késedelmes tételek összege a 46. napon), de az időszak végére ismét eléri vagy meghaladja a jelentő-ségi limitet (pl: 180.000 forint késedelme áll fenn a 90. napon). Mivel ezen késedelmes tranzakciók közül legalább 1 tranzakció eléri vagy meghaladja a 90 napot (ezen tranzakció összege ugyan a jelentőségi limit alatt marad) a kitettséget nemteljesítőnek kell tekinteni?

Kérjük az MNB állásfoglalását a CRR 178. cikk (3) b) pontjának értelme-zése kapcsán.
A magyar fordítás szerint a nemfizetés valószínűségét jelző tényező: „az intézmény a kitettség átvétele után bekövetkező jelentős, észlelt hitel-minőség-romlás nyomán egyedi hitelkiigazítást ismer el.”
A rendelet angol szövege szerint: „the institution recognises a specific credit adjustment resulting from a significant perceived decline in credit quality subsequent to the institution taking on the exposure”
A 178. cikk (3) b) pontjának a fentiek alapján szerintünk kétféle értelme-zése is lehet:
1. Értelmezésünk szerint a Bank maga határozza meg, hogy mit tekint jelentős hitelminőség romlásnak a kockázatvállalás kezdetéhez képest. A Bank értelmezése alapján ez lehet például a legalább 31 %-os értékvesztés elszámolása, ami azt jelenti, hogy e rendelkezés kapcsán a kétes és rossz minősítésű ügyletek ügyfelei/ügyfélcsoportjai kerülnek a nemteljesítő kategóriába és ez gyakorlatilag egybeesik a 90+ késedelmű kitettségekkel.
2. A másik értelmezés, hogy minden értékvesztés elszámolás egy jelentős hitelminőség romlás következménye, ezért minden értékvesz-tett kitettséget nemteljesítő kitettségként kell elszámolni.

A CRR 114. cikk értelmében az USD alapú REPHUN kötvényállomány esetében kezdeményezhető-e a kedvezőbb (0%) kockázati súly alkalma-zása?
Álláspontunk szerint a lent részletezett jogszabály megteremti a lehető-séget arra (a kötelezettség teljesítéséhez szükséges USD devizatartalék esetén), hogy bizonyos szuverén kitettségekre kedvezőbb súlyt alkal-mazzunk.
114. cikk:
(7) Ha az Unióban alkalmazott felügyeleti és szabályozási rendelkezé-sekkel legalább egyenértékű rendelkezéseket alkalmazó harmadik or-szág illetékes hatóságai a központi kormányzatukkal vagy központi bankjukkal szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségekhez az (1)–(2) bekezdésben jelölt kockázati súlynál kisebbet rendelnek, akkor az intézmények az ilyen jellegű kitettségekre ugyan-ilyen módon alkalmazhatják a kockázati súlyokat. E bekezdés alkalmazásában a Bizottság a 464. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása mellett végrehajtási aktus útján határozatot fogadhat el arról, hogy a harmadik ország az Unióban alkalmazott felügyeleti és szabályozás rendelkezésekkel legalább egye-nértékű rendelkezéseket alkalmaz-e.

CRR 114. cikke alapján az MNB-vel szembeni USD-ben denominált rövid-távú (eredeti lejárat <3 hónap) bankközi kitettségekre 100 %-os súlyt kell rendelni, mivel a kitettség központi bankkal szemben, nem hazai és nem EU tagállami devizában áll fenn. Emellett egy 3 hónapon belüli eredeti futamidővel rendelkező, (nem minősített) intézménnyel szem-beni kitettséghez devizanemtől függetlenül 20%-os kockázati súlyt lehet rendelni a CRR 121. cikk (3)-as pontja szerint. Ezek alapján szerintünk jogtalanul kap nagyobb súlyt az MNB-vel szem-ben fennálló kitettség, így a kérdésünk, az, hogy lehet-e az MNB ezen kitettségeire is alkalmazni a 121. cikk szerinti súlyozást?

A CRR 151. cikk (2) bekezdéséből úgy értjük, hogy amennyiben követelések vásárlására teljes visszkereseti joggal együtt kerül sor, az ilyen vásárolt követeléseket biztosítékkal fedezett kitettségként kell kezelni. Kérjük, erősítse meg értelmezésünket, és kérjük szíves állásfoglalását atekintetben, hogy azokban az esetekben, amikor vásárolt követeléseket fedezettel biztosított kitettségnek kell tekinteni pontosan milyen biztosítéknak kell tekinteni a visszkereseti jog alapján visszaengedményezhető követeléseket (biztosítéki engedményezésnek vagy követelészálognak) a CRR alapján.

Kérjük szíves állásfoglalását atekintetben is, hogy a CRR alapján a visszkeresetes követelésvásárlás (azaz a faktoring) elismerhető hitelkockázat-csökkentő fedezetnek minősül-e, és ha igen, arra milyen hitelkockázat fedezeti követelmények vonatkoznak a CRR alapján.

A CRR 125. cikk 2) bekezdés d) pontja szerint a lakóingatlanok esetében a hitel azon része, amelyhez 35 %-os kockázati súlyt rendelnek, nem haladhatja meg az adott ingatlan piaci értékének 80 %-át vagy az adott ingatlan jelzálog-hitelbiztosítéki értékének 80 %-át azon tagállamokban, amelyek törvényi vagy rendeleti szintű szabályozásban szigorú kritériu-mokat határoztak meg a jelzálog-hitelbiztosítéki érték megállapítására vonatkozóan. Hogyan kell aktuálisan meghatározni az ingatlan piaci értékének 80%-át, szükséges-e bármilyen levonást eszközölni a piaci értékből?

Mi minősül kereskedelmi ingatlannak (pl. csarnoképület, telek, stb.)? 

Milyen kockázati súlyokat kell alkalmazni a Keler-nél vezetett EUR, USD nostro számlákra vonatkozóan? 

Az EU Bizottság adott-e ki határozatot a 114. cikk (7) bekezdés szerint arról, hogy a harmadik ország az Unióban alkalmazott felügyeleti és szabályozás rendelkezésekkel legalább egyenértékű rendelkezéseket alkalmaz? 

Hogyan kell kezelni az USD alapú államkötvényt, MFB kötvényt? 

A CRR 4. cikk (1) 27. pont c) pontját jól értelmezzük-e, azaz a számvite-lileg konszolidált járulékos vállalkozások pénzügyi ágazatbeli szervezet-nek (PIBB-nek) tekintendők-e, és így vonatkoznak rájuk is az ilyen szer-vezetekre előírt CRR limitek? 

A befektetések közül az üzletrészeket, részjegyeket hova kell besorolni?

Az 501. cikk KKV besorolásának definiálásával kapcsolatban, pontosan mely kitettségek sorolhatóak a kedvezményes kategóriába? 

A rövidtávú minősítéssel rendelkező kitettségek esetén, amelyeknél a rövidtávú minősítésből származó kockázati súly kedvezőbb/kedvezőtlenebb a 120. cikk (2) bekezdése szerinti kockázati súly-nál, akkor a 131. cikk által meghatározott kockázati súlyok alkalmazandók. Ezen kitettségek a 112. cikk n) pontja által említett kitettségi osztályba sorolandók? 

A CRR 131. cikk alapján meghatározott kitettségi osztályba csak azon kitettségeknek kell-e kerülniük, amelyek esetében a kitettség rendelkezik rövidtávú hitelminősítéssel vagy azoknak, amelyeknél az intéz-mény/vállalkozás rendelkezik rövid távú minősítéssel?

Elfogadható-e, hogy mind lakó, mind kereskedelmi ingatlan fedezetek esetén Magyarországon ezentúl kizárólag a piaci érték alapján állapítja meg adott hitelintézet a kedvezményes súlyozású hitelrészt?

Állami készfizető kezesség elfogadható-e előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként, mint pl. az állami garancia?

Az EBH végrehajtás technikai sztenderd megjelenéséig elfogadható-e, ha a partnerminősítés a korábbi gyakorlatnak (és a 2013. december 31-ig hatályos Hkr.-nek megfelelően) történik?

Milyen kockázati súlyt kell alkalmazni egy termőfölddel fedezetett kitettségnél?

A szövetkezetek egymással szembeni (tőke jellegű: részjegy, alárendelt és alapvető kt., vagy takarékbanki részvény) kötelezettségeire alkalmazható-e a nulla súly (2013-as vonatkozási időpontokról van szó)?