A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2011 szeptemberében a hazai befektetési szolgáltatók körében felmérést végzett a szabályozott piacon kívül kötött magas tőkeáttételes ügyletek vonatkozásában. Jelen tájékoztató a felmérés során szerzett tapasztalatokat összegzi.

I. Előzmények

Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedt el az online kereskedési platformokon történő, elsősorban FX (forex, deviza) és CFD (contract for differences, különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás) termékekre vonatkozó ügyletkötés lehetősége. A CFD lényegében egy tőkeáttételes (leverage), származtatott (derivatív) instrumentum. A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a szolgáltatók által meghatározott letéti összeggel (margin) olyan ügyletet lehet kötni, ahol az ügyletérték az elhelyezett letét összegét többszörösen meghaladja. Az ügyletérték a befektetett tőke összegének tíz, vagy akár százszorosát is elérheti. A tőkeáttétel mértékének növekedése magasabb hozamot ígér, azonban minden tőkeáttételes ügylet magában hordozza a veszteség megsokszorozódásának lehetőségét, amellyel a befektetők sajnos sokszor későn szembesülnek. Minél nagyobb a tőkeáttétel, annál nagyobb a kockázat a befektetett tőke elvesztésére. A termék származékos jellege pedig azt jelenti, hogy az ügylet ára egy másik termék, az alaptermék vagy mögöttes termék (deviza, részvény, index) árától függ. A CFD ügyletek letéti igénye alacsony, ezért a kisbefektetők számára is könnyen elérhető, így viszonylag kis összeggel tudnak pozíciókat nyitni az ügyfelek. A szabályozott piacon kívül kötött deviza (FX) határidős (forward) tőkepiaci ügyletek jellemzői hasonlóak.

A fentiekben részletezett tendenciák okán a Felügyelet szükségesnek tartotta annak felmérését, hogy az online kereskedési platformokon, jellemzően határidős forex és CFD termékekre történő ügyletkötés milyen jellemzőkkel bír, és milyen kockázatokat hordoz.

Az online kereskedési rendszerek szolgáltatók által hangoztatott előnye, hogy 0-24 óráig rendelkezésre áll, egyszerű, gyors és olcsó, ugyanakkor veszélyeket is magukban hordoznak. Az ilyen kereskedési platformokon az ügyletkötést az ügyfél közvetlenül, a befektetési szolgáltató közreműködése nélkül is végrehajthatja. Ilyenkor a befektető sok esetben önállóan hozza meg befektetési döntéseit, köt meg az ügyletet. Előfordulhat, hogy a megkötött ügylet nincsen összhangban az ügyfél befektetési céljával. A lakossági ügyfelek jellemzően nem alkalmaznak megfelelő kockázatkezelési eszközöket, sok ügyfelet az agresszív, valamint a nagy nyereséget hangsúlyozó és a veszteség lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást mellőző hirdetések is félrevezethetnek. Az ügyletkötés általában a globális tőkepiacokon bonyolódik.

II. A felmérés tapasztalatai

2011. év első hét hónapjában a lakossági ügyfelek a magas tőkeáttételes ügyleteken (FX és CFD) összességében 19,4 Mrd forint bruttó nyereséget és 22,7 Mrd forint bruttó veszteséget realizáltak, így a nettó eredmény a lezárt pozíciókon 3,3 Mrd forint veszteség volt a vizsgált körben.

A lakossági ügyfelek túlnyomó része (77%-a) veszteséget realizált az FX forward és CFD ügyleteken.

A vizsgált napon fennálló nyitott pozíciók összesített, nem realizált nyereségelakossági ügyfeleknél 1,2 Mrd forint, míg a pozíciók nem realizált vesztesége 4,2 Mrd forint volt. A nyitott pozíciók nagy része, hasonlóan a lezárt pozíciókhoz veszteséget mutatott. Egy nyitott pozíció átlagos eredménye 744 ezer forint veszteség volt. A veszteséges nyitott pozíciók 50%-ánál a kimutatott veszteség meghaladta a 340 ezer forintot.

A vizsgált nyitott pozíciók 75%-ánál a tőkeáttétel mértéke nem haladta meg a 40-szeres értéket. A vizsgált napon a legmagasabb tőkeáttétel 216-szoros volt.

A nyitott pozíciók tőkeáttétel mértéke szerinti sávokra rendezése azt mutatta, hogy a maximum 20-szoros tőkeáttétellel nyitott pozíciók átlagos eredménye 542 ezer forint veszteség, a maximum 40-szeres1 tőkeáttétellel nyitott pozíciók átlagos eredménye 1,1 millió forint veszteség, míg a maximum 60-szoros2 tőkeáttétellel nyitott pozíciók átlagos eredménye 1 millió forint veszteség volt.

Magasabb tőkeáttétel esetén a pozíciók vesztesége is magasabb volt a vizsgált körben.

A befektetési vállalkozások esetében a maximális tőkeáttétel mértéke az igénybe vett partner szolgáltatóktól és kereskedett termékektől, lejárattól függ, ez akár több százszoros is lehet. A tőkeáttétel mértékét letéti követelményeken keresztül szabályozzák.

A hazai hitelintézetek közül több társaság is korlátozza a spekulatív célú tőkeáttételes ügyletekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtását a lakossági ügyfeleknek. A hitelintézetek döntő többsége kizárólag vállalati ügyfeleivel köt tőkeáttételes ügyletet, magánszemélyek részére az ügyletkötés nem engedélyezett. A hitelintézeteknél jellemzően 10, 20, 25-szörös tőkeáttétellel lehet ügyletet kötni.

A hazai hitelintézetek döntő többsége lakossági ügyfelek számára nem, illetve korlátozottan engedélyezi a magas tőkeáttételes ügyletek kötését. A náluk elérhető maximális tőkeáttétel mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a jellemzően befektetési vállalkozások által működtetett on-line kereskedési platformokon elérhető tőkeáttétel.

III. A Felügyelet figyelemfelhívása

A magas tőkeáttételes ügyletkötésekből eredő kockázatok miatt a Felügyelet kiemelten fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy

  • a befektetők kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyenek igénybe;

  • csak megfelelő ismerettel, tapasztalattal rendelkező befektetők kössenek magas tőkeáttételű ügyleteket;

  • ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható, ezért körültekintően kell eljárni az ilyen ügyletkötéseket megelőzően;

  • a pozíció fenntartása érdekében a szolgáltató pótlólagos letéti igényt támaszthat az ügyfél irányába, ezért az eredetileg befektetett összeget meghaladó veszteséget is lehet realizálni;

  • a befektetők ne alkalmazzanak ügyletet generáló szoftvereket;

  • a befektetők ne adják meg hitelkártya adataikat!

A Felügyelet véleményéhez hasonlóan más Európai Uniós felügyeleti hatóságok (Belgium, Franciaország, Dánia) is egyetértenek abban, hogy az összetett, bonyolult pénzügyi eszközök értékesítése nem ajánlott lakossági ügyfelek részére.

Ezen túlmenően az Amerikai Egyesült Államokban jogszabályban korlátozták a lakossági ügyfelek által vállalható tőkeáttétel maximális mértékét az FX ügyletek tekintetében.

A Felügyelet megítélése szerint a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sajátos közgazdasági jellemzővel bírnak. Ezen speciális jellemző az, hogy a magas tőkeáttétel miatt ezen ügyleteknek már rövid távú (pár napos) befektetési időtartam mellett is csak két kimenetele lehet: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő veszteség, vagy a befektetett összeghez képest rendkívüli arányú nyereség.

A két kimenetelű tőkepiaci ügylet tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letéti követelmények), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása rendkívül hektikus, s így kiszámíthatatlan.

IV. Ügyfél tájékoztatás

A Felügyelet tapasztalatai szerint a szolgáltatók a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv (MiFID) szerinti előzetes tájékozódási kötelezettség teljesítése során (megfelelési, alkalmassági tesztek) jellemzően csak formálisan, közvetett módon térnek ki arra, hogy a magas tőkeáttételes ügyletekből eredő kockázatokat az ügyfelek mennyire ismerik. A megfelelési és alkalmassági tesztekben nem kérdeznek rá konkrétan arra, hogy a tőkeáttételes ügyleteken keletkező esetleges veszteségeket az ügyfél mennyire képes elviselni.

A Felügyelet a felmérés alapján tapasztalt kockázatok és tendenciák tükrében további intézkedéseket tart szükségesnek a fogyasztóvédelmi célok elérése érdekében.

Budapest, 2011. november 5.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


120-szoros < tőkeáttétel <= 40-szeres
240-szeres < tőkeáttétel <= 60-szoros